Otto von Freising kronikája

by fabsanyo

http://books.google.ro/books?id=txCTIZYGeY8C&pg=PT279&dq=primi+regis+Hunorum&hl=hu&sa=X&ei=Zb7YU9mmH-n9ygO6noLABQ&ved=0CBsQ6AEwADgo#v=onepage&q=primi%20regis%20Hunorum&f=false

Ugy néz ki hogy ez a legrégibb krónikák egyike.Erre utal az a tény, hogy nagyon sok összevont szavat találni benne amit általában helysporlás miatt alkalmaztak,amikór még nem létezett az olcsó papir és a drága borjú börre irtak.Igy például a nazális m és n betüt ugy ugrasztották ,hogy az elötte lévő betüre egy vonalkát huztak.A kronikamásolók néha nem vették ezt figyelembe,vagy egyszerűen jól jött nekik a hamisitáshoz.Igy a gente-ből,ami nemzetséget jelent lett egy gete vagyis a géták.A Varang-ból lett egy varég ,az ungorból egy ugór,amit aztán tovább lehetett ragozni mint ogur,onogur stb.Ebből is látszik hogy a magyar östőrténet,ami az ázsiai kalandozásokat illeti nem más mint fikció.

A Frisingeni kronikában van egy fejezet, ami a magyar történelem egy bizonyos eseményét irja le a XII. századból,II.Géza király édejéből.A fejezet cime latinul:Qualiter castrum Ungariaem Bosan,quid et Bresburgk captum et requisitum sit et de Boritio.Vagyis Pozsony elfoglalása Borisz által.Ez a Borisz Könyves Kálmán első feleségétől való törvénytelen fia.A kronika szerint:”Erat aut Boritius Colomani quandam regis Ungariae filius,perdicentum regnum Ungariae ut in prioribus chronicis dictum est,iure haereditario repetens,ac ob hoc adipiscen dum utrosque principes Romanorum sive ac Graecorum frecventer solicitas,multos ex militibus nostris ad favorem suum pecunia inducens.”-“…ahogy a régi kronikákban mondva van, mint törvényes tronörökös tért vissza, görögöktől és rómaiaktól kért katonai segitséggel.”

A “római” a Szent-Német-Romai birodalomra vonatkozik,akinek császára Frigyes,de hozzá  tartozott a Magyarországgal határos Ausztria (Noricum)amelynek királya vagy hercege valamelyik Henrik.

A magyar király viszszafoglalja a várat, de meg akarja büntetni a Borisz csatlosait,igy összegyüjti a hadseregét(…exercitumque maximum per totam regni sui latitudinem colligit) és hadjáratot indit Ausztria ellen.

A latin irás azt suggalja, mintha a magyar király mindenkit hadba állitott volna az ország minden szögletéből.Erre nem volt szükség mert Magyarország népsürűsége abban az időben joval fölül multa bármely europai ország népsürüségét.A történészek figyelmen kivűl hagyják, hogy a népsürűség egyenesen arányos a rendelkezésre álló táplálékkal.Ausztria,Németország és akár Anglia népsürűsége, csak a krumpli elterjedésekór érte el és haladta meg a Kárpát-medence népsürűségét.

A kronikás mielött leirná a hadjárat menetét, fontosnak tartja hogy egy pár szót ejtsen a magyarokról.”Sed anteque de egressione huius gentis dicamus,breviter quedam de ipsius terre situ,nationisque ritu praelibanda videntur.”Következik egy fejezet a :”De situ Ungariae,et more gentis” (Magyarország elheklyezése és a nép szokásai) cimmel.Miután leirja az ország elhelyezkedését,nem győzi dicsérni a táj szépségét és termékenységét.Emlitést tesz a gyakori betörésekről és ezért nem csoda mondja, ha az erkölcsök és a nyelv rusztikus és müveletlen maradt.(Crebras vero Barbarorum irruptiones passa,haud mirum,si moribus,aut ligua agrestis manet,et inculta.)

Ez után Jordanest idézi,és mivel a magyarokat és hunokat egyhelyről származtatja,mind azt a mocskot amit Jordanes állit a hunokról,ráhuzza a magyarokra is.Ez olyasmi mint amikor fotbal szurkolók minden mocskot bekiabálnak az ellenség csapatának, kivált ha a sajátjuk vesztésre áll. A sportszellem, versenyszellem mélyen gyökerezik az europai ember lelkében.Ez rányomta bélyegét a történelem konstrukciójára is.A nagy “népvándorlás” nem más mint egy versenyfutás egy kanaáni ország megkaparintásáért.Aki elöbb ér oda azé a babér,a gyöztesnek járó jutalom,ami feljogosit az uralkodásra.Ezért a történelemgyártásnál az érdek az, hogy a saját népei minél hamarabb megérkezzenek az áhitott főldre.

A fenti kronikában tárgyalt időszakban Frigyes császár ostromolja az olasz városokat, egymás után tüzzel vassal kényszeriti öket megadásra,rengeteg halott,menekült,de mindez nem számit barbárságnak söt, a romai pápa áldását adja rá.Ugye Pál apostól szerint minden hatalmasság Istentől van.Azonban a német uralom jogát meg kellett alapozni történetileg is,mivel ebben a periodusban más pretendensek is voltak,mint például a spanyolok,vagy a normannok.Az őslakósoknak nem voltak jogaik akár csak manapság.A németek kitalálták a gótokat.Nyilvánvaló hogy a gót történet minden mozzanata nem más mint a hun történet plagizálása.De ha lud akkor legyen kövér.Nem egy gót császár foglalta el a római tront hanem kettő.Ugyebár a biblia szerint a tanuzáshoz legalább két tanú kell.A kedves történetgyártó elöbb keresett egy jol hangzó nevet a Tudort.Ez egy kissé barbár hangzásu lévén, átalakitotta Teodorra .Hogy német hangzásu legyen hozzá adta az iket,igy lett belölle Teodorik.Most mi legyen a másik neve ?Egy kis betü keverés az elöbbi névben és mindjárt előkerült az Odoaker.Ez a két gót császár tanusitja hogy a német uralkodói etnikum megelőzte ugy a normant mint a spanyólt.

Visszatérve a kronikához,itt leirja a Kárpát-medencei magyar faj jellegzetességeit:négyszögletes fej beesett szemek,alacsony termet.Ezt a kronikás nagyon csunyának találja és csodálkozik, hogy az Isten hogy adott nekik egy ilyen gyönyörü országot. Azért a szögletes fej,beesett (és nem ferde) szemek,alacsony termet egyáltalán nem bizonyit ázsiai származást.A kronika szerint az urak várakban laktak,a köznép pedig egyszerű nádból fonott házakban.A templomok és házak csak ritkán voltak diszitve.A biráskodás teljesen önkényes volt, az elitéltnek nem állt jogában védekezni,a nép a nemtetszését csak suttogva merte egymásközt rebesgetni.Háború idején a parasztság nagyrészét harcba hivhatták,a fegyverekről saját maguk kötelesek voltak gondoskodni.
A szóbanforgó ütközetben rengeteg ember elesett mindkét részről,a kronikás szerint ilyen megaláztatás még nem érte a magyar királyt.

A krónikás  a magyar nép fizionomiáját, valószinű a korabeli irásokból meritette ,amelyek Könyves Kálmánt ábrázolták.Tudni való,hogy ez egy nagyon csunya ábrázatú ráadásúl pupos is volt.Igy a krónikás ugy képzelte,hogy ha ilyen a király,akkór az alattvalói sem lehetnek különbek.

A kronikából kiolvasható hogy a köznép valódi rabszolga sorban élt.Ez persze jellemző volt nem csak magyarországra,hanem a legtöbb europai országra is.Ezeket hivták a latin kronikákban sqlavoknak(szkláv).Utolag ez a név azonosult a szláv névvel.
” A mai szláv nyelvtudomány álláspontja szerint a ’slav-, slow-’, слов-‘ szógyöknek az ősszláv nyelvben ’mocsár’ jelentése is volt, hozzátéve az eredetre utaló szuffixumot, a ’Slaven’, ’Słowian, Славянин’ szavak eredeti jelentése: ’mocsárlakó ember’. Ehhez hozzá tehetjük,hogy az avar(auer) szó szintén mocsár lakó embert jelent,ez alkalommal német nyelven.A mai szlavisztika álláspontja szerint a közös szláv őshaza központi területe a Pripjaty mocsaras vidékével esik egybe, ez az elmélet tehát azt sugallja, hogy az egykori őshazáról nevezték el magukat a szlávok”
Máshól meg ezt olvasom:
“Ibn Ruste, Gardizi, Marvazi, Hudud al-Alam, Mutahhara ibn-Tahira al Makdisi, Mubarak-sah, Aufi, Dimaski s.a. Acestia, in lucrarile lor, ne arata expres ca rusii din secolele IX-XI locuiau pe o insula care avea lungimea si latimea egala cu distanta parcursa de un om in trei zile. „Rusii, – ne spune Ibn Ruste, – traiesc pe o insula cu suprafata de trei zile de mers”. „Rus – confirma Gardizi, – este o insula care se gaseste in mare… Pe insula traiesc in jurul la o suta mii de oameni”. Acelasi lucru il afirma si ceilalti autori. Studiind cele scrise, intelegi foarte usor ca este vorba de Crimeea. Gardizi ne vorbeste despre locul aflarii insulei Dimaski in lucrarea sa „Cosmografia”. „Ei (rusii – n.n.) au in Marea Maiotis (Marea Azov – n.n.) insule pe care le locuiesc si corabii de lupta”.Din cele scrise de Marvazi, Gardizi, Sukrula, Muhamadd Katib, Ibn Iiasa s.a., se intelege clar ca sclavinii si rusii sunt vecini, ca tara sclavinilor se gaseste in imediata apropiere de tara rusilor. Ei descriu modurile de viata a rusilor si a sclavinilor, religiile acestora, incursiunile reciproce cu scop de prada, captura de robi s.a. “—.Ezek az irásaikban egyenesen azt állitják,hogy a IX-XI századi oroszok egy szigeten laktak,amelynek a szélessége és a hossza megegyezett azzal a távolsággal amit egy gyalogos három nap alatt megtesz.A szigeten kb.százezer ember él.Az irásokat tanulmányozva rájövünk,hogy a Krim félszigetről van szó.A sziget az Azovi tengerben van,ahól az oroszoknak hadihajóik vannak.A fent megnevezett szerzők irásaiból kiderűl,hogy az oroszok és a szklavinok szomszédok.Ezek leirják a két nép szokásait és azt,hogy kölcsönösen betörnek egymás területére,zsákmány és rabszolga szerzés céljából.

Világosan látszik,hogy a szláv és a szkláv  két különböző fogalom,és téves mindazon népeket kiket a történelem szklávoknak vagy szklavinoknak hiv szlávoknak nevezni.

Figyelembe kell venni azt a tényt hogy az 1o54.évi vallásszakadás után,a nyugati és a keleti keresztények két különböző vallási nyelvet kezdtek használni.A nyugatiak a latint,a keletiek a szlavón nyelvet.Mindkét nyelvet mesterségesen kialakitott univerzális nyelvnek szánták.Sok nyugati kis nép akik nyelve eredetileg nem latin volt ellatinosodott.Ugyanigy sok kis keleti nép akik eredeti nyelve nem szláv volt a szlavon nyelv hatására elszlávosodott.Ugy néz ki hogy a szlavón sokkal sikeresebben hoditott mint a latin.Szerintem a szlavon megnevezés is elöbb szklavon volt és pedig az a vallási nyelv amelyen a szolga népnek tanitották az evangéliumot.Az egyházi szakadás valójában a szolga népek lázzadása volt.

A tény az hogy a keleti népek később kezdtek nagyobb államokba szerveződni mint a nyugatiak.Egy nagyobb állami szervezet mindig ugy alakult ki hogy egy központi hatalom erőszakkal meghóditotta a környező népeket.A meghóditottak a legtöbszőr rabszolga sorsra jutottak mindaddig, amig vagy a hóditók, vagy a hódóltattak beolvadtak a másikba.Tehát egy szervezetlen vagy gyengén szervezett népre ugy tekintettek mint meghoditandó leigázandó rabszolgákra.Ezért nevezték öket szklávoknak.Magyarország őslakósságát is igy nevezték,de mivel a magyar nyelv egy nagy kiterjedésen beszélt kiforrott nyelv volt, ezért részben ellentállt ugy a szlavónositásnak mint később a latinositásnak.