fabsanyo

Gondolatok

Month: April, 2015

Hajrá Szentgyörgy!

Featured image

A Kárpát-medencében van egy pár Szentgyörgy nevű helység,valamint egy pár Szentgyörgy legenda.A legtöbb ember nem szeret kérdéseket feltenni.Pedig azon el lehet gondolkodni,hogy miféle sárkánnyal harcólt a sárkányölő, ha valóban létezett,hányfejű volt a sárkány, honnan került elé,hogy-hogy csak egy példány volt stb.?

Amikór bizonyos eseményekről túl sokat irnak vagy túl keveset,mindkét esetben fenn áll a hazugság gyanúja.Ez van a magyar krónikákban is, Istvántól Könyves Kálmánig túl sok, aztán K.Kálmántól II.Andrásig tul kevés.Vannak krónikák melyeket nevezhetünk nyugodtan apokrif krónikáknak,az egyik ilyen a Choniate krónikája,amelyet épp ugy mellőznek a történészek,mint az egyház képviselői az apokrif evangéliumokat.Az itt leirt események nem igen vágnak össze a hivatalos történelmi irásokban találhatókkal.

A 11.-12.században két nagyhatalom volt Európában.Az egyik a Magyar birodalom,mivel élelemmel gazdag és jól védhető hely volt,ami nagy népességet eredményezett(a krumpli behozataláig a nyugati országokban nem lehetett nagy a népszaporulat).A másik Bizánc amely kereskedelmének köszönhetően olyan gazdag volt, hogy zsoldos hadsereggel oriási területeket hóditott meg.Nyugaton csak kis királyságok voltak,amelyek a 13. századig nem jelentettek európai nagyhatalmi tényezőt.Keleten inkább portyázásra berendezkedett állandó határok nélküli királyságok,melyek szintén nem nagyon befolyásólták a történelmi eseményeket.

A 11.-12. századokban a két nagy birodalom(Magyar és Bizánci) közti háborúk annyira meggyengitették ezeket, hogy könnyű prédájává váltak a nyugati és a keleti ellenségeiknek. Ez a folyamat megkezdődött a keresztes háborúkkal és a tatárjárással fejeződött be.Ezután mindkét birodalom történetét átirták,majd a 16.században véglegesitették ezeket .A történelmi irásokban mindkét fél ugy próbálta beállitani, hogy fölényesen legyőzte a másikat.Amit a két birodalom történelméből nem semmisitettek meg,azt vissza datálták az időben egy pár száz vagy ezer évvel.Nicetae Acominate Choniates bizánci krónikás szépen leirja a bizánci- pannoniai hadjáratokat,habár az irás csak töredékekben mardt fenn.Ezekben az irásokban az áll hogy a pannoniai hungárok(szkiták+hunok) harci szimbóluma a sárkány volt.

http://books.google.ro/books?id=GL7Q3VBpLisC&pg=PA347&dq=uidelicet+hungarorum&hl=hu&sa=X&ei=evcCVLLZMeWO7AaKtIGwDg&ved=0CEsQ6AEwBw#v=onepage&q=uidelicet%20hungarorum&f=false 73.

a XII.századi magyarokat mikor szkitáknak,mikor hunoknak,mikor hungárusoknak nevezi.A Komnénosz dinasztia idejéből több csatáról tesz emlitést,ami a bizánciak és a magyarok közt lezajlott,változó sikerrel mindkét részről.A magyar seregben nem zászlók,hanem magasba emelt csillogó pikelyű sárkányok hullámzanak,akár a dákok idejében..”Iuncta equi capita habebant,atrox pugna hastis horrebat,instar draconis squamas attollentis undabant exercitus“.=”A lovak kötőfékje megragadva,a lándzsák félelmetes döfése elrettent,a rengeteg feltartott sárkány pikkelyei hullámoztak a seregen végig”. Érdemes megemliteni,hogy a Kárpát-medencében az őskórban valóban éltek sárkányok.
A bizánciak az Isten anyja, az az SzűzMária képével vonultak az ütközetbe.

Tudni való hogy a románoknál a Szentgyörgy kultusz sokkal erősebb mint a magyaroknál.Ne feledjük, hogy az ortodox vallás bizáncból ered.A bizánci birodalom és a magyar birodalom közti háború magyarázatul szolgálhat a Szentgyörgy kultusz megjelenéséhez,mely kultusz épp a 12.században vette kezdetét.Ekkor vehették be a bibliai irásokba is a sárkányt mint ősellenséget.

Tum vero Ioannes prudentiae suae specimen edebat.Neque enim consilio duntaxat,et ingenii solertia valebat:sed primus etiam ea quae ducibus et legionibus mandabat,exequebatur.Illud autem insignem etiam pietatem eius testatur.Nam cum Romanae phalanges,urgentibus hostibus,et audacius se inferentibus,laborarent :imaginem Dei genitricis cum gemitu et miserabilibus gestibus intuens,lacrimas bellicis sudoribus calidiores fundebat:neque id frustra.Statim enim celesti robore armatus,Scyticam aciem profligat:quemadmodum olim Moyses extensione manuum Amalechiticas turmas dissipavit.”

Szabad forditásban:Ekkor Jánost(Johannes Comnenos)a specifikus óvatossága segitette.Nem csak a tanács és a zseniális készsége érvényesült,hanem elöször is ahogy a parancsnokok és seregek a megbizatást végrehajtották.Itt megnyilvánult (a császár) kegyessége(pietate) is.Amikor a római seregek felé rohant az ellenség és merészen bele vetették volna magukat a harcba, ezek (a rómaiak) föltartva az Isten anyja (SzüzMária) képmását,nyomoruságos mozdulatokat és jajgatásokat hallatva,könnyeket ejtve persze csak látszólag(neque in frustra=csak tetszetőleg).Igy felvértezve égi segitséggel, a Szkitákat gyorsan megsemmisitették,akárcsak mint egykoron Mózes szétverte az Amalekiták seregét.

Mi lehet ebből a tanulság?Az hogy nem minden az aminek látszik.és hogy az ugy nevezett égi segitség szinte mindig a csalás és az átverés.

Advertisements

A grof álma

Featured image

1825 nov.3.A kerületi tanácskozásban,egy Nagy Pál nevezetű Soproni követ,felvázolja a nemzet hanyatlásának fő okát,ami nem más mint a magyar nyelv háttérbe szorulása.Beszédét azzal zárja, hogy mind ennek oka a pénz hiány.Ez után szót kér Szécsenyi István grof,és felajánlja egy esztendei jövedelmét az az 6o ooo ezüst forintot az ügy támogatására.Ehhez társult több más mágnás is ,igy létre hozták a Magyar Nyelvmüvelő Társaságot,a Kaszinót és az Álat tenyésztő Társaságot.Voltak azonban nem kevesen akik nem értettek egyet vele,és ezt ha nem is nyiltan tették, de alatomban megprobálták lejáratni a grofot.A leg hevesebb támadások a grof irásait érték,tudnillik Szécsenyi könyveket is irt,ugy mint:Lovakrul,a Hitel,és a Világ c. munkái.A kritikusok közé tartozik maga a linken található könyv szerzője is,aki gyakran idéz grof Desseffy Jozsef dohánygyáros irásaiból,Szécsenyi másik nagy kritikusa.

Featured image

Az 1825-i Országgyülés alkalmával Grof Szécsenyi beszédét kisérő taps és ovácio után az egyik halgató ezeket mondta:Jam nova progenies coelo demittitur alto,Antiqua populum sub religione tueri.Semper honos ,nomenque tuum laudesque manebunt!-Már a mai uj generáció a magasból az eget is lehuzná hogy az ősi népet megtéritse.A hunok(honiak) mindig megfogják örizni dicséretesen a nevecskédet.

Miután a Grof sulyos szavakat mondott a magyar állapotokról,és a nemes képviselők érintettve érezték magukat,az egyik képviselő gunyos szándékkal mondta a fent idézett mondatokat,de nem biztos hogy Szécsenyi is hallotta ezt.

Itt a “honos”latin kifejezés ugye honiakat jelent,de a latin nyelv a magyar hivatali életben használatos volt már a 12.századtól.Azonban ebben a kórban a magyar nyelvben az o-t és az u-t gyakran fölcserélték.Vagyis a hun nem egy migrációs népre,hanem a Kárpát-medencén belűl élő népre vonatkozik.A Kárpát medence volt a hon,az itt élők az őshonosok(honok=hunok).A honos latin jelentése nemes.Tehát eredetileg az őshonosok voltak a nemesek és nem az ugynevezett honfoglalók leszármazottai.

http://books.google.ro/books?id=pPREAAAAYAAJ&pg=PA207&dq=alcyonius+attila&hl=hu&sa=X&ei=tkAcU8u4H6aNywPSl4Iw&ved=0CFAQ6AEwBg#v=onepage&q=alcyonius%20attila&f=false

Egy másik példa. A könyv 112.oldalán ezt a mondatot találjuk:
“Azonban az a legragaszkodóbb hazafiu,ki egyszersmind ragaszkodó jobbágy is,és az a legragaszkodóbb alattvaló,ki egyszersmind ragaszkodó honos is.”Ebből a mondatból látszik,hogy a honos mint nemes szó,inkább az ősi erényhez köthető,mint a hatalomhoz,vagy gazdagsághoz.

Szécsenyi intelmei nemsokára beigazolódtak:

Wikipédia:”– 1838. március: A pest-budai jeges árvíznek 153 halálos áldozata volt, tízezer ház dőlt romba a Duna mentén, Pesten 2281, Budán 601. A folyó medre akkoriban nem volt megfelelően szabályozva, így a jég megakadt a partokon, és felduzzasztotta maga mögött a folyót. A tetőzés március 15-én 929 centiméterrel (az addig mértnél másfél méterrel magasabban) következett be az akkor még mélyebben fekvő, és épített gátakkal nem védett városban.”

Szécsenyi ezt irja:
“Voltak nekünk sok nagy embereink,kik ha nem arany ,rézoszlopokra ugyan méltókká tették magokat,de mindeddig kilencszáz esztendő után is ! semmi országos jelek,dicsőségre emlékeztető s gerjesztő jelek nem látszanak,ellenben mennyi a bitófa….Nemzettűl melynek nyelvén kivűl,ugyszólván,semmi sajátja.”

A szerző ellen veti, hogy van még két kincsünk 1 Az alkotmányunk 2.a hon :”Hogy ezen két kincsünk teljességgel nem ábrándozási képzelődés,hanem valóság,azt ez is csalhatatlan bizonyitja,hogy Nemzetünk fiai soha sem költöznek külföldre,ahonnan ellenben ujabb meg ujabb vendégeink érkeznek majd minden nap kik mihelyt a Révkomáromi,vagy Kecskeméti,vagy Miskolci,vagy Debreceni kenyeret,és hires boraink közűl valamelyiket megizelitették,örökre nálunk maradnak,és itt a lelkesebbek minden igyekezettel arra szentelik magokat,hogy a Király és Haza eránt teendő érdemeik által idével megnemesedhessenek.”

A megnemesedett idegenek elkötelezettek voltak ” a király és a haza eránt “-A király idegen,a haza pedig miből is áll? ” Révkomáromi,vagy Kecskeméti,vagy Miskolci,vagy Debrteceni kenyeret,és hires boraink ” ez nekik a haza.Mert:”Ex Hungariam non est vita,se est vita non est ita”-Hungárián kivűl nincs élet,és ha van az nem ilyen.Persze hogy nem,mert csak itt lehetett hizelgéssel érdemeket szerezni,és büntetlenűl becsapni a naiv népet.Az igaz hogy nemzetünk fiai nem költöztek,mert a költözés azt jelenti hogy minden vagyonát magával viszi.A legtöbben legfeljebb egy vándorbottal a kezükbe mentek külföldre,miután a betolakodók mindenükből kifosztották.

28o.old:”Hogy a szabadság legfőbb jo,s ekép soha nem lehet vad,tudatlan,rest s önkényes embernek sajátja,hanem csak azé,ki nemesitett keblétül ösztönöztetve,s csinosult értelme által vezetve szintugy meg tudja becsülni mindenkinek sorstul nyert sajátját,valamint önmaga tulajdonát védelmezni bátor.”-Ez a hitvallása Szécsenyinek nyiltan elitéli a vad liberalizmust.

“Kereskedésre akarod állitani a nagyobb szorgalmat?”-Ebből a mondatból látszik, hogy Szécsenyi nem tartotta helyesnek,a munka erő áruba bocsátását,mert ez valójában álcázott rabszolga kereskedelem.

Szécsenyi:”… azon napot,midön majd a Magyart nem csak szójárás s rossz szokás szerint,hanem az értelem valódiságában is,Nemzetnek “szabad Nemzetnek” hivni lehet…a Magyart végre a Nemzetek sorába iktatnánk…a magyar Nemzet-vagy inkább nép…”-

Orosz Jozsef:”Ha továbbad egyszer már ott volna a dolog,hogy a paraszt lenne Valami az az Nemzet az az Ur ,ki védelmezné akkor a hazát?”

Még a 19. században sem sorolták a parasztságot a nemzethez,holott valójában ez a réteg képezte a magyarság zömét.Ellenben az idegen urak a nemzethez tartoztak,mert ugymond ők védelmezték a hazát.

A gengszterek szinte mindig ugy lépnek fel mint védelmezők.

Feltevődik a kérdés, hogy ha olyan áldatlan állapotban van az ország a hogy azt Szécsenyi fölvázolta,és utólag a történelmi események sajnos neki adtak igazat,akkór honnan az a hires latin mondás,hogy “Extra Hungariam non est vita,se est vita non est ita” ? Az biztos hogy a paraziták sehól olyan jól nem érezték magukat ,mint Magyarországon.

Valamikór Magyarország el tudta látni egész Európát buzával,hussal,és borral.A hanytlás a nagy földrajzi felfedezésekkel kezdődött.Elöbb behozták a burgonyát,ami olyan vidékeken is megtermett,ahol a buza nem.Idővel az amerikai buza és hus termelés felvirágzása lenyomta a Magyarországi árakat,igy az itteni földtulajdonosok eladósodtak.A legfőbb ok persze az idegen megszállás török és osztrák részről.Ennek oka pedig a Bakócz féle keresztes hadjárat,ami a Dozsa györgy vezette felkeléshez vezetett és végképp legyengitette az országot.

283.oldal.Szécsenyi álma:
“Volt nekem sok esztendő elött Pesten egy különös álmom,ha szabad elmondom.Messze távolban számos nagy tekintetű,vénnél vénebb Urak ,kiken hószin szakál lengett, az akkor élőknek egy vasládát látszottak kijelenteni,s őket kérőleg s fenyegetőleg arra birni,hogy az abban rejtező kincset egész elszánással s férfiui állhatatossággal védjék.Állottak a hiv szó és tanácsfogadók hosszú időkig a láda mellett,s bajnoki mod védelmezték,-sok el is veszett miatta-mig azonban a rozsda rágni kezdé a ládát,s ők éheztek,fáztak,sokat szenvedtek,fanyarogtak mellette,s csak kevesen használhatták a vén láda oldalát garádkép.Szivszorongva szántam szegényeket,s mennyire álomba merülten okoskodhatni,ugy emlékezem,megszolitni kivántam őket:vennék ki a ládában hiába heverő kincset,s adnák kamatra,mert midön egy mennyei fény minden szót elolvasztott számban,és szent rettegést ragyogó méltósággal az idők Szelleme -s gondold csak magyar ruhában-a kincset őrző számtalanok közibe lépett,s felnyitá a vasládát,melyben semmi sem volt-egy kis kéziraton kivűl,s mondá:kik Benneteket annyi sanyaruság-türésre kárhoztattak: a régi tudatlanság s megőszűlt előitéletek Atyái,Nagyatyái,Szépapái,s harmad negyed Ősapái, s a t.voltak,tekintsetek most valódi kincsetekre s olvasá:A magyar egy gyermek nép,most semmi,de minden lehet,mert lelki s testi erő rejtezik fiatal keblében.Minden lehet,ha átakarja látni,hogy semmi.Csak két ellensége van,az Előitélet és az Elbizakosottság…Itt egy a magyar fővárosban ablakom elött sárban elakadt német furmán tüdeit-fárasztó lovaira-kiáltozásával felébreszte.”

A szerző (Orosz Jozsef),egy hires álomfejtőhöz fordul ,hogy megtudja az álom jelentését.Az álomfejtő ezt irja neki:

“Azonban barátom,bármi üres legyen is a rozsdás vasláda:az mostmár sebaj! ugyan is van mit bele tennünk,hogy az perui kinccsel tele rakva legyen.A rómaiak legnagyobb kincseknek és palladiumoknak tartották a Sybilla könyveit-melyeknek bölcsessége azonban mái napig mély titok maradott:-nem szegényebb már e részben a rómainál a magyar,kinek tudnillik hasonló nagyérdemű három könyve van,noha azokat számosan a vén láda garádkép használt oldala mellé hányni kivánják..-Csakhamar seperjük ki tehát a vén ládából az óság penészes szemetét,és zárjuk belé a mondott uj módis ,magyar ruhába felöltöztetett időszellem sugta három drágalátós könyvet-legalább tudni fogjuk miért éhezünk,fázunk,szenvedünk,fanyargunk.”

A szerző ujra ir az álomfejtőnek,megakarván tudni melyek és hol találhatók meg a három könyv,de mire a levél oda ér ,az álomfejtő már halott.

Tehát nem elég hogy az álom nem fejtetett meg, de egy másik rejtéllyel is tetéztetett.

Azt tudjuk hogy a grofok szerettek elmerülni az álomvilágba.Jó példa erre Babits Mihály Golya kalifa c.regénye.Bármennyire is cinikus a szerző hozzáállása ,azért érdemes megvizsgálni egy olyan ember álmát mint Szécsenyi.Álmában az ember nagyon sok aggyal áll összeköttetésben,ezért néha olyan problémát is megold álmában, amit éberen nem képes.De az is megtörténik hogy az álombeli megoldást éberen már nem tudja értelmezni.Az álom mindig kötődik azokhoz a problémákhoz amik ébrenlétben foglalkoztatják az embert.Szécsenyit az ország és a magyar nép problémái foglalkoztatták.

A vasláda az ősöktől ránk hagyott valamilyen örökség,ez nyilván való.De mi lehet ez?A hit,a vallás? Ez nem lehet mert ezt idegenektől kaptuk,és nem kimondottan magyar tulajdon.Az ország?Ez sem lehet mert tudjuk hogy mi van benne,tehát nincs elrejtve.A nyelv?Az is ismeretes.Egyetlen ami számitásba jöhet az az őstörténetünk.Vagyis az a kérdés hogy ha jöttünk honnan jöttünk?Ezért indult el Körösi Csoma Sándor is, hogy megtalálja az őshazát.Mert  ” a régi tudatlanság s megőszűlt előitéletek Atyái,Nagyatyái,Szépapái,s harmad negyed Ősapái“, azt a tévhitet hagyták ránk “vasládába” zárva hogy valahonnan jöttünk.Pedig a láda üres,vagyis nem jöttünk mi sehonnan.

A ládában talált kéziraton ez állt:”A magyar egy gyermek nép,most semmi,de minden lehet,mert lelki s testi erő rejtezik fiatal keblében.”-Ez tökéletesen igy van.Talán nincs még egy ilyen naiv gyermeteg nép mint a magyar.Ha volt is bizonyosan kipusztult.Az évszázadok folyamán százszor kisemmizték,mindig idegenek bitorolták az országát.Csak napjainkban is láthatjuk hány banki és bróker botrány van Magyarországon.

Ez a naivság valójaban őszinteség és jóhiszemüség,ami a magyar nyelv tulajdonságából adódik.Láthatjuk az indoeurópai nyelvekben hogy hány értelme lehet egy szónak.Ha felütjük a latin szótárt,ami az indoeuropai nyelvek mintájául szolgált,azt látjuk, hogy majdnem minden szónak öt hat értelme van, sokszór egymással teljesen ellentétesek.Igy aztán könnyü hazudni és becsapni a másikat.Csakhogy saját magukat is becsapják.Ezért jutott oda a világ ahol ma tart.Ebből egyetlen kiut csak az őszinteség, másokkal és magunkkal szemben.

Kanibálok

kanibálok

Az emberek általában nem szeretik a prozában mondott vagy leirt tanitást.Ezért a nagy tanitók vagy versben ,vagy mese formájában probálták átadni a tudást.Benedek Elek egyik meséjében a medve,a farkas,a róka,az öz,a nyul,a kakas és a tyuk bele esnek egy gödörbe,ahonnan nem tudnak kijönni.Amikor már nagyon éhesek,elkezdik megvizsgálni mindegyiknek az erényeit.Amelyik a rangsórban az utolsó,azt megeszik.Az utólsó mindig a leggyengébb.Az emberiség egy pár évezrede ilyen gödörben van.A számolás mindig ugy végződik hogy a következő áldozat nagyon rut.Ugyanez van a történelemben.Nem volt elég hogy a szelidebbet ,a gyengébbet feláldozták,de hogy elkerüljék a lelkiismeretfurdalást,vagy a felelősségre vonást,az áldozatra mindig ráfogták,hogy pogány,eretnek,barbár,vagy kanibál.Latin nyelven inbecil=gyenge,román nyelven inbecil=becstelen.

Az irásos dokumentumok olyanok mint a forrás vize.Minél közelebb kerülünk a forráshoz,annál tisztább a viz.Ménél régebbi keletű egy irás annál hitelesebb.Sebastian Münster 155o körül irt könyvében még némi igaz történeteket találunk Amerika felfedezésével kapcsolatban.

https://books.google.ro/books?id=6i2WKfS2hVMC&pg=PA561&dq=argento++hunni&hl=hu&sa=X&ei=JPqcVMalCYGdygPXloLwCw&ved=0CGUQ6AEwCQ#v=onepage&q=argento%20%20hunni&f=false

Nem idézem szóról szóra a leirtakat.A lényeg az,hogy a nagyképűség,vagy nevezzük istentelenségnek odáig fajult,hogy a spanyolok és a portugálok VI Sándor pápa áldásával, elosztották egymásközt a világunkat olymódon, hogy egy képzeletbeli vonalat huztak észak-dél irányban Zöldfokon keresztűl,ettől nyugatra a világ a spanyoloké lett és ettől keletre a portugáloké

Az 1182.oldalon ezt találjuk:
Spanioli insolenti contra gli indieni.-a spanyplok arcátlansága az indiánokkal szemben(itt a szigetlakó indiánokról van szó).

A spanyolok felturják a szigetlakók földjeit,arany után kutatva,tönkre teszik a megélhetéshez szükséges gyökér-ültetvényeket.Ahól megjelennek,ha a bennszülöttek békésebbek vagy kis létszámuak,azonnal hódoltatják őket és ugy bánnak velük mint törvényes alattvalóikkal.

A 1192.oldalon:
Quando Colombo da principio ando ad investigare di queste isole, gli huomini di quelle andavan nudi senza vergogna alcuna,et senza religione,ne timore di Dio“.-Amikor Kolumbusz felkutatta ezeket a szigeteket,az itteni emberek meztelenűl jártak, semmi szégyenérzet nélkül,vallás és Isten félelem nélkül éltek.

Ugye milyen nagy bűnt követtek el,hogy meztelenül jártak!Hát nem ez volt a paradicsomi állapot?.És az Istentől vajon félni kell akár egy katasztrófától.Ez is a judeo vallások egyik legnagyobb tévedése.

Az irások a szigetlakó indiánokat mind kanibáloknak nevezik.De ha figyelmesen elolvassuk a szövegeket átláthatunk a szitán,hogy valójában ez a megbélyegzés csak igazolásul szolgált a kiirtásukra.Az irásban az áll,hogy amelyik szigeten a spanyolok megvetették a lábukat,azonnal hozzáláttak az arany kereséshez.Mindenfelé felturták a földeket,nem csak az ivóvizet szennyezve, de tönkre tették a termő talajt ahol már nem lehetett megtermelni az élelemhez szükséges gyökereket.Ennek a hire minden bizonnyal szélsebesen terjedt az indiánok között,és ahol csak nagyobb ellenállást tudtak kifejteni bosszut álltak,vagy megpróbálták megakadályozni a spanyolok letelepedését.A harag másik oka az asszonyaik ellen elkövetett erőszak volt.Azt nehéz megmondani hogy ez utóbbi csak egyéni kezdeményezések eredménye volt vagy egy felülről irányitott etnikai tisztogatás vagy fajnemesités.Azt észre lehet venni hogy ahól a spanyolok,portugálok,franciák “misszioztak”ott mindenütt kereszteződött a faj Délamerikától a Fülöpszigetekig.

A 119o.oldalon a következő történetet találjuk:
15o2-ben Amerigo Vespucci egy olyan szigethez érkezett ahol a beszámoló szerint a legvadabb emberek éltek.Itt az történt, hogy Vespucci két embere ki ment a szigetre körül nézni ha találnak aranyat a szigeten.Ugy beszélték meg ,hogy legkésőbb 5 nap mulva vissza kell térniök a hajóra.Miután eltelt 8 nap és az emberek nem tértek vissza,aggódni kezdtek miattuk.A parton közben meztelen nők jelentek meg és egyértelmű jelekkel kezdték csábitani a tengerészeket.A hajósok egy jól megtermett és ügyes fiut kiküldtek közéjük a partra.A nők elkezdték elöbb minden oldalról tapogatni,aztán az egyik közüllök egy bottal leütötte,és utánna valósággal széttépték.Utánna előhozták a másik kettőt is holtan és ott a parton elkezdték sütni öket.

Figyelembe véve, hogy mire Vespucci megjelent az indiánok közt,a spanyoloknak már rég rossz hirük volt ezeknél.Már Kolombusz idejéből ahól a spanyolok megjelentek azonnal alattvalóikká tették a szigetlakó indiánokat,aranyat,gyöngyöt és más értékes dolgokat követeltek adó formájában.E melett gátlástalanul megbecstelenitették az asszonyaikat.Láthatjuk hogy itt, és bizonyosan más alkalmakkor sem az éhségük csillapitására sütötték meg ezeket a tengerészeket,hanem elrettentés céljából.Ez igaz hogy barbárság,de vajon amit a spanyolok müveltek az nem volt az?

Ilyen kanibál történeteket találunk Otto Rumbaur könyvében,ahol leirja Stanley utazásait Afrikában a 19.század vége felé.Azt tudjuk hogy Afrikában eszik a majom hust.Amikor ezek végtagjai fel vannak trancsirozva,könnyen össze lehet téveszteni ezeket emberi végtagokkal.Stanley emberei itt is épp olyan nagy ellenállást tapasztaltak egyes törzsek részéről mint a spanyolok Kolombusz idejében.Az ok itt is ugyanaz vólt.Az élelem erőszakkal való elvevése a bennszülöttektől,a természet kiméletlen tönkretétele,és a bennszülöttekkel való kegyetlen bánásmód.

Mindkét esetben a kereszttel és a bibliával mentek a hóditók.Ha mérlegre tesszük a jót és a rosszat amit ezeknek a népeknek okoztak,minden bizonnyal a rossz van tulsulyban.Ha meghagyják őket a saját állapotukban,amiben évezredek óta éltek,most nem özönőlnék el Európát a bevándórlók.A biblia egyik fő üzenete az Isten népének az hogy “szaporodjatok és sokasodjatok”.Ezt a parancsot hajtották végre a hóditók és ezek keresztezett leszármazottai.Ennek fogjuk meginni a levét nem sokára.Csak remélni lehet hogy a második fogás nem lesz emberhus.

Featured image

Vajjudik a történelem

trevere

Amint a kozmikus ősporból kialakulnak az égitestek,ugy az ős regékből csiszolás,és szinkronba hozás által kezd kialakulni a történelem a 11-15.század környékén.
Sebastian Münster egy elismert térképész volt a 16. században,ezért az ő korához képest nem lehetett tudatlan ember.Amit a különböző nemzetek történetéről ir,azt a 15.században forgalomban lévő történelemkönyvekből merithette.Ekkór a történelem még alakulóban volt.

https://books.google.ro/books?id=6i2WKfS2hVMC&pg=PA561&dq=argento++hunni&hl=hu&sa=X&ei=JPqcVMalCYGdygPXloLwCw&ved=0CGUQ6AEwCQ#v=onepage&q=argento%20%20hunni&f=false

Lássuk mit ir Galliáról.83.oldal:
Gallia Europa harmadik régiója a nevét Galatától kapta az egyiptomi Herkules fiától.Ez a Herkules Galliába érkezett még mielött Troját lerombólták volna,és felépitette Aleszia városát amelyet utólag Julius Cézár lerombólt.Miután Galata kiterjesztette a birodalma határait el nevezte ezt Galaciának(Galazia).Aztán a rómaiak ezt a nevet Galliára változtatták.Egyesek a görög nyelvre hivatkozva ahól Gala tejet jelent,azt tartják,hogy ezt a nevet a Gallok azért kapták mert a bőrük szine fehérebb volt mint a spanyoloké.Gallia három tartományra oszlik:a belga,a kelta ,és az Aquitania.

Csupa legenda.Európában van két Galicia.Egyik Spanyolországban,a másik Ukrajnában.Galata Törökországban.Nagyon kétlem hogy ezek valamelyike is a nevét a galloktól kapta volna.
Honnat származik a Francia elnevezés?

Történészek azt állitják,hogy a Francia nevet Gallia nem sok évvel Krisztus születése után vette fel,és hogy ezt a nevet a Teuton lovagoktól kapta akik az igazi frankok voltak.Ezzel szemben a Gallok ezt tagadják és azt állitják ,hogy a Francia név egy Franko nevű férfitől ered aki Hektor fia vagy unokája vala,aki Troja eleste után jött a gallok földjére.Mások ellen vetik ,hogy a francia elnevézés jóval Frankó uralkodása után honosodott meg és ,hogy Frankó nem is a mai Franciának nevezett területen uralkodott,hanem Németországban,azon a területen amit most frankföldnek neveznek.

A 84.oldalon a következő mondatot találjuk:”Essendo stato distrutto Ilio de Troiani,i nipoti di Priamo fecer passaggio nell Hellesponto,et habitaron que luoghi,i quali erano intorno alle paludi Meotidi,e crearonsi un re.Et essendo incalciati con molte bataglie da Gothi,i quali non molto lontani dalloro habitavano,et non essendo di tante forze,che basstassino a far risistenza Marcomiro lor re consiliatosi con gli altri prefetti del popolo,si dilibero d abandonar quella terra della Scythia, et entrare in un nuovo luogo,ove stesser piu quieti.Et fatto secondo lo costume de gentili ,sacrificio su ammunito da un certo oracolo,che andasse insieme col suo popolo in quel luogo,ove il Reno entra in mare,che quivi otterrebbe il disiderato riposo.”

Magyarul:Miután a trojaiak Iliont lerombólták,Priámosz unokái átkeltek a Hellespontuson,és azon a helyen telepedtek le amely a Meotiszi mocsarakkal szemben található,és itt királyt választottak.Miután sokat harcoltak a Gótokkal akik a közelükben laktak,de nem lévén elég erejük ezeknek ellent állni,miután Marcomir királyuk tanácskozott a főemberekkel,arra az elhatározásra jutottak, hogy elhagyják Szkitia földjét és elmennek egy nyugodtabb helyre.Miután barbár szokás szerint áldoztak,a jövendőmondó emberük aki velük jött,megjelentette nekik azt a helyet ahól megtalalják az áhitott nyugalmat.Ez a hely az ahol a Rajna a tengerbe ömlik.

Hát igen.Vándorlás nélkűl nincs történelem.De valahogy minden népnek át kell menni a Meotiszi mocsarakon.És egy nálanál erősebb és kegyetlenebb nép kergeti őket az aktuális lakóhelyükre.Most ugy tudjuk, hogy Ilion meg Troja vagy ugyanaz a város, vagy két közeli ahol mindkettöben trojaiak laktak.Itt meg az áll hogy a trojaiak lerombólták Iliont.

Itt nincs tévedés, hanem téves tudás.Akkor igy tudták,mert igy volt beadva nekik.Tovább olvasva azt találjuk hogy Szikambria valahol Hollandiában volt.Most ugy tudjuk ,hogy a Duna Tisza között lehetett.De vannak érdekes nevek is mint Austrasia,Neustria(Nordmania),Austria,Naustria.Mindebből az derül ki,hogy a történelmet manufaktura modjára gyártották.Idővel a selejtes “darabokat” megsemmisitették.Amikór a Dionisius Petavius (Denis Petau)vezette történelem irányzat kiszürte az általa selejtnek számitó történelmi irásokat,ezzel együtt feledésbe merültek ezek szerzői is.Sebastian Münster azért nem tünt teljesen el a feledés homályába,mivel térkép készitő volt s ,habár a térképei épp olyan primitivek mint az akkori történelmi irások,de nagyon sok kórhű rajzot is készitett városokról,amit még Pétáviuszék sem mertek megsemmisiteni.

87.oldal:Giovanni Treveri püspöke méltatja Sebastian Münstert
Giovanni per la Dio gratia arcivescovo di Treveri,et principe elettore,ai nostro honesto Sebastiano Munstero Mathematico S.

Honesto,sincero ,et da noi amato,anchor ci riman nella memoria scolpito quel disiderio,cosi grande,col qual l anno passato ci richiedesti,che ti facessimo havere il disegno della citta di Treveri:la qual possi frammetter nella tua nuova opera della Cosmografia tra molte altre preclare citta,accio che insieme con quelle sia cosi celebrata con inmortale laude.-Itt a püspök méltatja S.Münstert,azzal kapcsolatban hogy az elmult évben felkérte a püspököt,hogy küldje el neki Trevere város rajzát,hogy azt be vegy a Koszmográfia cimű művébe sok más hires város mellé.
Lássuk mit ir Münster Trevere városról.

Trevere az ókorban minden más Galliai város elött volt.Többször felépitették többszőr lerombólták és kirabólták.Az első aki felépitette egy Trebeta nevű főember volt.Ennek az emléke megtalálható kőbe vésve ,amit Krisztus születése után 12oo-ban faragtak.Azt mesélik hogy Semiramis Babilon királynője Trebeta anyja miután a tront elbitorolta,Trebeta elmenekült.Sok utazás után eljutott a Rajna folyoig.Innet a Mosella folyon felhajózva eljutott egy völgybe ahól felépitett egy várost amit a neve után Treberi-nek nevezték.Ez Ábrahám idejében történt 2oo évvel Krisztus születése elött.Enea Sylvio más történészek irásaiból ugy tudja hogy sokkal régebbi Róma városánál is .S.Materno S.Péter apostól tanitványa alapozta meg itt a hitet.

Ha Trebere az ókorban épitette fel Treverét,akkór hogy lehet hogy csak 12oo-ban állitnak neki kőbe vésett emléket? Megint az a gyanu merül fel hogy az ókor nem is olyan rég volt,és pedig az ezredforduló körül.