fabsanyo

Gondolatok

Month: September, 2016

Szent Jeromos

S.jeromos.jpg

Az irásokból az derül  ki,hogy a biblia megszerkesztésében oriási szerepe volt Szent Jeromosnak.Latin neve Hieronymus Stridoniensis.A magyar Wikipédiában ez áll:”Szent Jeromos, teljes nevén latinul: Sophronius Eusebius Hieronymus (ógörögül: Ιερώνυμος), Stridonban, Dalmatia és Pannonia (provincia) határa, Csáktornya közelében, 347-ben született.”

Ezzel Jeromosból egy Nekeresd Jánost csináltak,ugyanis mind ott ahól feltételezik,hogy létezett egy Stridon nevű város,sem  Ptolemeuszi térképein nem találni,de más ókori térképeken sem.De az is lehet,hogy mind ezek az ókori városok mint Segesta,Delmium,Salone,Promona,Terponum,Metulium,Scardonam,Iadera,Sidrona,csak a fantázia szüleményei.

Az angól Wikipédián ez áll:”The exact location of Stridon is unknown. It is possible Stridon was located either in modern Croatia or Slovenia…”—Stridonnak a pontos helyét nem tudni.Csak feltételezni lehet,hogy Horvátországban,vagy Szlovéniában volt.

Magyarországon is van egy város Esztergom,aminek a latin neve Strigon.Ha figyelembe vesszük,hogy a szlavon irásban a g-t d-nek olvassák,akkór megkapjuk a Stridon nevet.Itt csak az a gond,hogy ugy a város alapitása,mint a szlavon irás megjelenése valamikor a X.század körül volt.Ha azonban elfogadjuk az állitást,hogy a történelembe betóldottak ezer évet(amit épp olyan nehéz elfogadni mint annak idején az állitást,hogy a föld gömbölyű),akkor mindjárt más a helyzet.

Esztergomot állitolag Géza fejedelem alapitotta a kilencszázas években.Egészen 1242 teléig, a tatárjárásig Esztergom volt az ország egyik központja.

Ebben a könyvben találjuk Jeromos leveleit.Ha a jezsuiták a XV.-XVI.században minden irást expurgáltak,és csak a dogmáiknak megfelelőket hagyták meg,akkór bizonyosan beledolgoztak Jeromos irásaiba is.De ahogy az történni szokott, mindig marad valami “elvarratlan” nyom,aminek alapján be lehet azonositani,hogy mely pápák idejében élt S.Jeromos,amikor ilyen képpen fakad ki:
https://books.google.ro/books?id=MmRRAAAAcAAJ&pg=PA314&dq=Eusebius+Sophronius+Hieronymus+armeni&hl=hu&sa=X&ei=9cRcVLydF86S7Abv64DYBQ&ved=0CCMQ6AEwATgK#v=onepage&q=Eusebius%20Sophronius%20Hieronymus%20armeni&f=false

56.old:Qui vinctos Christi famulos ducebat ad concilium Iudaeorum,ipse postea etiam de Christi vinculis gloriatur.Ego igitur,ante iam scripsi,Christi vestem in Romana urbe suscipiens,nunc Barbaro Syriae limite teneor.—Akik Krisztus legyőzött tanitványait a zsidók tanácsa elé vitték,ugyanazok  utánna a Krisztus köteleivel(láncaival) dicsekednek.Én pedig ahogy már irtam,Róma városában vettem fel a Krisztus ruháját,most meg a barbár Sziria részein tengődöm.

6o.old…interim tamen et ego linguam,et ille articulum movebamus,cum subito Hebreus intervenit,deferens non pauca volumina,que de synagoga quasi lecturus acceperat.Et ilico:Habes ,inquit,quod postulaveras,neque dubium et quid facerem nescientem ita festinus exterruit,ut omnibus praetermissis ad scribendum transvolarem,quod quidem usque ad presens facio.—Mi alatt a nyelvvel és bizonyos szövegek értelmezésével voltunk elfoglalva,hirtelen közbelépett a Zsidó és egy nem kis könyvet tett elém,amiből a zsinagógában szoktak felolvasni.Ime itt van, mondta,amit kértél.Miután átböngésztem az irást,ami az elött kétséges volt elöttem, most hirtelen megvilágosodott,hogy mit kell irnom,és ezt teszem mind a mai napig.No comment.Csak egy kis megjegyzés:Itt Jeromos már Jeruzsálemben lehet és itt is fejezi be élete utját.

Jeromos főbb müve kétféle változatban maradt fenn a Vatikáni könyvrtárban most digitalizált változatban is megtalálható a :
http://digi.vatlib.it/mss/view/MSS_Urb.lat.3 és a http://digi.vatlib.it/mss/view/MSS_Urb.lat.10
linken.
Az elöbbi változat is minden bizonnyal egy másolat.Az eredeti valószinüleg nagy latin betükkel iródott és hézagmentesen.A másoló nem mindig választotta helyesen külön a szavakat.Ebből következtetek arra,hogy az eredetiben a szavak nem voltak külön választva.A második változat kodex formátumu.

Egy dolog nem világos elöttem.Szent Péter utódai mind Rómában székeltek Jeromos idejéig.Egy főpap(pontifex) csak akkór lehet főpap,ha tisztába van azzal a vallással amit képvisel.Miért volt szükség akkor arra,hogy Jeromos olyan könyvekből vegye az ihletet amelyek nem keresztény irányzatot képviselnek ?

Ha igaz az állitás,hogy St.Jeromos már a IV.században megismerkedett az O testamentummal,és ezt bevette a katolikus dogmákba,akkór miért volt VI.Sándor pápa,és  X.Leo elutasitó magatartása az Otestamentummal szemben?Mindkét pápáról,feljegyezték,hogy amikor a zsidók a Pentateuch elfogadtatását kérték,a válasz az volt,hogy:”confirmámus sed non consentimus”—tudomásul vettük de nem értünk vele egyet.De lehet,hogy épp ezen álláspontnak a nyilvános hangoztatásával csapták be a hiveket,mert utánuk nem sokára csatólták a Pentateuchot a bibliához.

De van egy Szent Jeromosunk épp abban az időben,amikór az O és az Uj testamentum kezdenek összesimulni:Hieronymus Emiliani, vagy St.Jerome Emiliani(1481-1537),aki épp a fent emlitett reneszanszi pápák idejében tevékenykedett.Valószinű,hogy belőle kreálták az ókori Jeromos fantomképet.
Szt. Jeromos vallási buzgalmának mártírjaként halt meg. Bergamoban fertőzést kapott, és 1537-ben Somascában elhunyt.
Itt pedig egy másik Hieronimus.Hieronimus Gebvilerus Erasmi amicus,Rhenani praeceptor.Erasmus(1466-1536).

Ne feledkezzünk meg a cseh Hieronimusról se,akit Zsigmond király idejében égettek máglyán.
Tehát a Hieronimus név a reneszansz korában volt elterjedve és nem a sötét Ókorban.

Illyrek és dalmátok

dalmácia.jpg

Az illirekről olyan kontextusban lehet olvasni,minthogy bizonyos népcsoportok ősei voltak.a dalmátokról még kevesebbet hallani,ha csak nem a dalmát kutya kapcsán.Mivel ez a kutya fajta foltos,lehet hogy hasonlóságot láttak a dalmát tengerparton foltokban élő etnikumokkal.Az irásokban inkább olyan összefüggés van,hogy Dalmáciában az Illyrek laktak.
https://books.google.ro/books?id=ywdlAAAAcAAJ&pg=PA122&lpg=PA122&dq=miecislai&source=bl&ots=1topdkEsAs&sig=AiRsTHyAyzSealOHdgl_SDkPNI0&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjX-JSWkbTOAhVCvBoKHYVLCOUQ6AEIMTAE#v=onepage&q=miecislai&f=false
2.old.:Olim quidem tempore supra memoratorum scriptorum,Slavi,seu Slavini ab Istro sive Danubio in septentrionem habitarunt.Indeque transmisso eo flumine Mysiam,Pannoniam,Macedoniam,Traciam,Istriam divexerunt.Inter Dravum et Savum sive Saum flumina et in Illirico ac Dalmatia confederunt,eique regioni Slavoniae nomen dederunt:Romanumque Imperium prorsus debilitarunt, eodem Iornande et D.Gregorio primo eius nominis Pontifice max.testibus.—A régi időkbeli irók emlékezete szerint,a szlávok,vagy szlavinok Az Iszter vagyis a Duna északi oldalán laktak.Innen átkelve a folyón Mysiába,Pannoniába,Makedoniába,Trákiába,Isztriába széledtek el.A Dráva és a Száva folyók mentén az Illiri és Dalmáciai területeken szövetséget hoztak létre,amelynek a Szlavónia nevet adták:gyengitve a római birodalmat,amint az Jornandes és I.Gergely pápa is emliti a nevüket.

Az ugynevezett nagy népvándorlások felől nekem kétségeim vannak.Vándoroltak hittéritők,kereskedők,mesteremberek,vagy koldusok kisebb nagyobb csorortokban,sőt csoportba verődött szerencse lovagok is,de hogy egy egész ország népe olyan térbeli helyváltoztatást végezzen mint ahogy az a történelem könyvekben áll,egyszerüen lehetetlen.

4.old:Multa de Dalmatis et Illirijs veteres Graeci et Latini scriptores memoriae prodidere.Nam et Macedones et Romani olim cum eis bella gesserunt.Appianus quidem Alexandrinus etiam peculiarem de his librum conscripsit,cui nomen dedit Illyrico:in quo originem harum gentium,quamvis diversam á Beroso persequitur…Commemorat autem is,itemque Ptolemeus in Geographia,et alij scriptores ante et post eum.Urbes earum gentium,Segestam,Delminium,Salonen,Promonam,Terponum,Metulium,Scardonam,Iaderam ,fluvios:Naronemet saum sive Savum,populos:Scordiscos,Triballos,Liburnos,Dardanos,Atintanos,quorum nominum ethymologia nihil commune habet cum lingua Slavorum,sicut habet eorum que posterius indita,hodieque in usu sunt: nempe Iaice,Zagrabia,Cluz,Camennyigrad,Bielograd,Novigrad,Cremen,Otoc,Iablanez,Gurka,Lipa,arces et oppida :Reca,et Dobra,fluviij.Unde apparet novam et peregrinam gentem post tempora Ptolemaei et Appiani in illis oris consedisse,veteribus habitatoribus vel pulsis,vel subactis,et pedetentim extirpatis,que partim antiqua retinuerit,partim nova nomina locis dederit,longue diversa á veteribus.Iam vero quae ratio excogitare potest ,cur populi ijdem,qui prius Dalmatae et Illyrij dicti sunt,posterius Slavi,et regio Slavonia dici coeperit,si ab initio Slavi eam tenuere?Sed haec quamvis graves,coniecturae tamen sunt.Quod si demonstramus,quo tempore primum Slavi Dalmatiam et Illyricum,alienas sedes armis invaserint et occuparint,nullus opinor dubitationi locus relinquerunt-–Sok ókori görög és latin iró tesz emlitést Dalmáciáról és Illiriáról.Mert emlitve vanak a Makedonok és a Rómaiak által ellenük viselt háboruk.Az Alexandriai Appianus egy szpeciális könyvbe foglalta ezeket Illiriko cimmel,amelyben leirja ezen nemzetek származását,de valamennyire másképp mint Berozó.Fel vannak ezek jegyezve Ptolemeusnál is a geographiájában,és más elötte és utánna élt iróknál.E nemzetek városai a következők:Segesta,Delmium,Salone,Promona,Terponum,Metulium,Scardonam,Iadera.Folyók neve:Naronemet, Saum(Száva),népek(törzsek):Scordiscok,Triballok,Liburnok,Dardánok,Atintánok,amelyek etimologiájának semmi köze a szláv nyelvekhez,vagy az ezután felvett városok nevei ezekhez.Várak és városok:Iaice,Zagrabia,Cluz,Camennyigrad,Bielograd,Novigrad,Cremen,Otoc,Iablonez,Gurca,Lipa.Folyók:Reca és Dobra.Honnan jelent meg ez a vándor nép Ptolemeus és Appiáni kora után,amelyik itt letelepedett,és az őslakósokat részben kiszoritotta,részben leigázta,vagy lassan kiirtotta,a helyneveket részben megőrizte és részben uj neveket adott amelyek teljesen különböznek a régiektől.Már milyen logika alapján gondolhatod,hogy ezek a népek akik elöbb dalmátok és illyreknek mondottak,később szlávok lettek és a régiót Szlavóniának kezdték nevezni,ha már eleitől szlávok birtokolták ezt.?De itt valami komolyabb összefüggések is vannak.Mert ha bebizonyitjuk,hogy a szlávok elöbb Dalmáciát és Illirikumot birták,de aztán más területeket foglaltak el,akkór minden bizonnyal elhagyták a területet.

Ez ugy néz ki,hogy egyfajta válasz akar lenni azok számára akik a szlávokat őslakósoknak állitják az Adria partjain.És miért is nem lehetnek őslakósok?A valóság az,hogy a betelepedettek sem a nőket nem szokták kiirtani,sem a helyneveket teljesen megváltoztatni.Igy fenn áll a gyanú,hogy a Dalmát és Illir nevek de lehet a két nép is csak a képzelet szüleménye.A területet pedig eredetileg nem Szlavóniának sem Szlaviniának,hanem Szklaviniának hivták.Ez pedig a szólgák országát jelenti ugyanugy,mint a Szerbia név is.Amig ezek a területek nem tudtak államba szerveződni,igy képtelenek voltak a védekezésre,mikor a nyugatrómai,mikor a keletrómai birodalom vadászterületeként szolgáltak.Innet rabólták ugy az állatokat mint az embereket.A szlavón nyelv a valláson keresztűl lett elsajátitva.Tehát a nyelvüket nem hozták,hanem kapták görögkeleti papoktól,meg szláv migránsoktól.Ha a románok nem tesznek erőfeszitéseket a latinositás érdekében,most ők is valamilyen szláv nyelvet beszélnének.

Adhoc autem demonstrandum,unus Procopius suffecerit:qui cum Iustiniano imperatori á commentarijs et Belisario duci et magistromilitie eius nonnullarum expeditionem bellicarum comes fuerit,certissimus eorum que ipsius tempore et sub oculis pene ipsius acciderunt,testis esse potest….Procopius ita scribit:Per id tempus Slavinorum exercitus flumine Istro traiecto,Illyrios omnes ad usque Epidamnum malis ingentibus affecere,partim hos trucidando,et partim sine ullo etatis discrimine in servitutem,quos licuit,abigendo:et eorum bonis direptis,desaeviebant….Addamus huic et Blondum,recentiorem quidem,sed diligentem antiquitatis indagatorem.Is ergo nonnulis D.Gregorij verbis descriptis haec addit:Quanquam vero Gregorius plura de hac Slavorum in Istriam irruptione non scribat,tamen nos compertum habemus,eam gentem,quam ultra Danubium sedes habere,et socerum filiumque Mauritij illis oppositos fuisse diximus,tunc primum oram Adriatici finus dextri litoris ocupasse,et ita habitationem in ea continuasse,ut quisquid prius Istria et Dalmatia dicebatur,ad tempora usque nostra dicatur Slavonia.—Ennek a bizonyitásához elég egy Prokopius:aki Jusztiniánus idejében Belizário hadvezérrel nem egy háborus expedicióban részt vett,és élő szemtanuként tanuskodik.Prokopiusz igy ir:Ebben az időben a szlavinok serege átkelt az Iszteren,az Illyreket szörnyen megverték egész az Epidamnum partjáig,részben megőlték őket,részben kórtól függetlenűl rabul ejtették,a javaikat elrabólták.Ehhez hozzá adhatjuk Blonduszt nyilván nem annyira régi iró de nagyon kiváló az ókori események kútatásában.Amikor Sz.Gergely beszédeiről ir ezt mondja:Habár igaz,hogy Sz.Gergely többet nem ir a szlávok Isztriába való betöréséről,de bizonyosak vagyunk benne ,hogy ennek a népnek a szállás helye a Dunán túl volt,és Mauritius idejében szállták meg az Adriai tengerpartot,amit azóta is Szlavóniának neveznek.

A régi bőlcselet szerint egy bizonyitáshoz legalább két tanu kell.Itt az egyik Prokopius.A hihetőség érdekében nagyon sok tőrténetet szemtanukkal bizonyitnak,akik olyan pontos párbeszédeket is vissza játszanak,mint ha csak napjainkban egy kamerával felszerelt riporterről lenne szó.Ezeknek a “jelentései”nagyon megkérdőjelezhetőek.A másik “tanu” I.Gergely pápa akar lenni.Ha valóban irt volna erről a pápa,akkór ezt Blondus mint történész nem rejti véka alá.A legnagyobb csusztatás,annak az elhalgatása,hogy ezt a területet nem Szlaviniának,hanem Szklaviniának(Sqlavinia) nevezték,igy volt megjelőlve a régi térképeken.

A nagy hal mindig felfalja a kicsit,és a nagy birodalmak mindig kizsákmányolták a kissebb államalakulatokat.Azonban lehetett egy régió akár erös államba szerveződve, ez nem jelentette azt, hogy a nép már szabad volt.Ha megvizsgáljuk a Szent István kora beli magyarországi körülményeket azt látjuk,hogy a nép itt is rabszólga volt.Az államban élő és az állmi szervezeten kivűl élő nép közt csak olyan különbség volt,mint a kutyák és farkasok között.Az egyik már rabszolga,a másik meg jobb esetben potenciális rabszolga.

Ha nem voltak Illyrek,akkór honnan az Illyr-magyar szószedet? Pázmándy emlit egy Lexico Belosztenecziano irást,amit azonban nem találni.Igy két dolgot tételezhetünk fel:Pázmándy,vagy aki a szavakat össze irta egy olyan periódusban kutakodott az Adriai partokon,amikór még ott valamiféle magyar dialektust beszéltek,vagy egyszerű hamisitásról van szó.Ez nagyon hasonlit az ugynevezett Hun-Magyar szótárra,ami valószinű ,hogy szintén hamisitvány.

https://books.google.ro/books?id=XihbAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=Samuel+Pazmandy&hl=hu&sa=X&ved=0CCwQ6AEwAmoVChMInbfB1I6SxwIVBb8UCh2iiQtm#v=onepage&q=Samuel%20Pazmandy&f=false
Illyr-Magyar szótár a 186-245.oldalon.

A kozmopolita

Ha egy magyar elolvassa Sámuel Pázmándi irását,akkor nem tudja eldönteni,hogy ez az ember valójában melyik nemzethez tartozik.Irásaiban olyan kifejezéseket találunk,hogy a mi nagyjaink (magyar királyokról),vagy egyes szavak esetében:a mi magyar nyelvünkön.Máskor meg rá jövünk,hogy nincs tisztában a magyar szavakkal.Nem egyszer a németeket dicséri,máskór héber irásokkal próbál érvelni.

A latinban van egy olyan szó, hogy labant ami magyarul ingadozót jelent.Lehet, hogy innen ered a labanc szavunk is.Sámuel is egy ilyen ingadozó egyéniség.Én nem akarom és nem is tudnám elvitatni a magyarságát,mint ahogy nem lehet elvitatni a mai liberálisoktól sem.Az ebbe a kategóriába tartozó ember annyira elszakadt a nemzetétől,hogy a kozmopolitizmus jegyében számára minden rossz ami nemzeti,és minden jó ami idegen.

Minden embernek szüksége van egy közösségre e nélkül elveszettnek érzi magát.Érdekes , hogy nagyon sok liberális kozmopolita ember, nem csak Magyarországon,de egész Európában, zsidónak vallja magát,habár vérségileg a felmenői sem származtak a Közel-keletről.A legtöbb középkori könyvet ilyen emberek irták,de a keresztény papok közt is nem kevesen vannak.Ezek,habár a legtöbbje európai nemzetekből származnak,valósággal lenézik az összes európai nemzetet.Ez olyan mint amikór a paraszt fiut a szülei kitanittatják,hogy ur legyen belőle, és aztán az ur megveti a szüleit mert azok parasztok.Lássuk,hogy ez hogy nyilvánul meg Sámuelnél:

https://books.google.ro/books?id=XihbAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=Samuel+Pazmandy&hl=hu&sa=X&ved=0CCwQ6AEwAmoVChMInbfB1I6SxwIVBb8UCh2iiQtm#v=onepage&q=Samuel%20Pazmandy&f=false

171.old.A quo tempore Ungari sparsim ac sub uno Imperio vivunt cum Teutonicis:semper horum Mulieres liberius habebantur,vivebantque liberius Mulieribus Hungaricis.Et quemadmodum mulieres hungaricae ob hanc libertatem ambiunt exteros:ita virorum hungarorum communis querela est,exterarum exemplo, et exterorum indulgentia ,mulieres suas antea per Tacitum descriptis per omnia similis,ab antiqua simplicitate multum deviare incepisse.—Abban az időben a magyarok, legalábbis részben,egy birodalomban éltek a Teutonokkal(németek):ezek feleségeik mindig szabadosak voltak,a magyar nők szabados életet éltek.És ilymodon a szabadosan élő magyar nők megkörnyékezték az idegeneket:ez volt a magyar férfiak közös sirámja,az idegen példa,az idegen engedékenység,a feleségeik nagyon el kezdtek térni a Tacitus által leirt ősi egyszerűségtől.

Sub Rege Andrea II.uxor Banck- Bani erat mulier Hungara moribus per Tacitum descriptis.Regina erat nativitate externea,moribus contrariis.Lectores iudicent:quaenam ex ambabus secundum Taciti descritionem vera Germana fuerit.Literarum secreta viri pariter ac feminae ignorabant.—II.András király alatt Banck-Ban felesége egy magyar nő aki a Tacitus által leirt erkölcs szerint élt.A királyné idegen származásu volt,ellentétes erkölcsi szokással.Az olvasó most itélje meg :Vajon melyik volt a kettő közűl a Tacitus irásainak megfelelően az igazi német nő? Ez irodalom titkát ugy férfiak mint nők nem tudják.

Amikor Poggio Bracciolini “másolta” a Tacitus irásait,vajon miért kellett Magyarországra utazzon és ott tanulmányozza a paraszti életet? Nem e innen másolta le azt az ősi egyszerű ,erkölcsös “német” női életformát? Mert a Tacitus irása több mint valószinű,hogy a Poggio műve.Az ezerhétszázas években Mohács,a török uralom és az osztrák megszállás után nem csoda ha a magyar erkölcs is mélypontra került.Ezt Sámuel ugy irta le ahogy látta,csak sajnos ezt vissza vetitette a multra is.

Miután dicséri a külföldön látottakat,emigy gondolkodik a mi Sámuelünk:

E contrario in Maiores nostros adeo quadrat haec quoque Positio:ut recte ob hunc defectum non saltem sub primis Regibus Hungaricae nationis per Ecclesiasticos externos omnia negotia tractari debuerint,sed et adhuc seculo XVI.Stephanus Bathory de Nyir-Báror Iudex Curiae Regiae,distinctus a Rege Poloniae dicto Báthorj de Somló,scribendi simul ac legendi prorsus ignarus,nomen suum per Secretarium semper subscribi curare debuerit.—Ezzel ellentétben a mi nagyjaink bármilyen poziciót is töltöttek be,és nem csak az első királyaink idejében,minden szerződéses egyezményt idegen egyházi képviselők bonyolitottak le.De még a XVI.században is Bátory István Nyir-Bátori királyi biró a lengyel király által is kitüntetett mint Somlói Bátor, teljességgel hijjával volt az irás és olvasási készségnek,a nevét is a titkára kellett leirja.
In ipsa Atilae Aula,ipsimet Hunni,Gentium confoederatarum,ac respective subiectarum,Principes,si fides est Prisco,potissimum Gothorum,aut etiamAusoniorum,linguam ac consequenter literaturam,sectabantur.—Az Attila udvarában azonban a hunok, nemzetek szövetsége,a magasrangú hercegek de még az alattvalók is ha hihetünk Priskosnak,a Gót és a Latin irodalmat olvasták.

Hát igen,ha hihetünk Priskosnak! Csak szerintem nem hihetünk.Szerintem ugy Priskos mint Tacitus valamikór az ezredforduló után irt.Ha nem lett volna a reneszansz korában óriási ellentét az angol Királyság és a Vatikán között,akkór az angól történelmet is valami “ókori” történész irta volna meg és nem egy Polidorus Virgilius (1513 -1534 ).

A XVI.században az irás egy egyszerű mesterségnek számitott.Épp annyira lenézett volt a nemesek által,mint a cipő csinálás,vagy üzletben való árulás.Az egyházi méltóságok közt is általában az irás a legalacsonyabb beosztásbeliekre volt bizva.Az irás iránti érdeklődés a nemzeti ébredéssel kezdődött.

Néha azért Pázmándiban is felébred a nemzeti öntudat:

8.old.:Unum adhuc fere omiseram.Quod nempe Scythae Herodoti erant tales Scythae,qui aut quorum saltem principaliores ISTIEN colebant..Talis vero,preter nos Magares,Deum actu Isten appellantes,nemo est in omni Europa-Hos eosdem postea constanter tenuisse ripas Danubii,adeoque hanc quoque Patriam Danubio ab Istie Istro dicto adiacentem,iam ante aetatem Scriptoris iisdem fuisse antiquissimam,idem Herodotus confirmat.—Egy dolgot nagyon mellöztem.Hogy ugyanis Herodot szkitái olyan szkiták voltak,akiknek főbb részük ISTIENT tisztelte.Mert nálunk magyaroknál a Deus nevet Istennek hivják,amilyen nincs egész Európában.Ezek állandó jelleggel birtokolták a Duna partjait amit(a Dunát) csak ugy mint a hazájukat Istienek hivták, ami az Isterhez kapcsolódik,ezt a legrégebb irók ,akár Herodotosz is állitják.

Az is érdekes,hogy az ókorban volt egy Isztria nevű ország,amit az Illirek birtokoltak.Pázmándy összeállitott egy szótárt illir, magyar és latin szavakból,amelyből kitűnik,hogy a legtöbb illir szó megegyezik a magyarral.184-25o.oldalon.