Renesans-Ujjá születés

220px-Epistolæ_obscurorum_virorum,_Nordisk_familjebok.png

Cicero:Nescire quid antea quam natus sis acciderit,id est semper esse puerum.—Aki nem tudja(nem érdekli)hogy mik történtek születése elött mindig gyermek marad.
Ehhez hozzá lehet tenni,hogy a gyermek mindig csak a mában él és nem csak a mult nem érdekli,de a jövő sem.

A renesans a XV.századdal kezdődött.Ekkor jött divatba Itáliában és más európai országokban az irás.Ez idáig is irtak,de leginkább kolostorokban és ezek az irások nem kerültek a nagy közönség elé.Ezek az irások latin nyelven és nagy betükkel(majuscula) iródtak.

Wikipédia:”Im lateinischen Alphabet kam die Unterscheidung zwischen Groß- und Kleinbuchstaben (Majuskeln und Minuskeln) erst mit der Renaissance auf, als die Humanisten die lateinischen Texte in karolingischen Minuskeln lasen und dabei wahrscheinlich die Inschriften auf den altrömischen Monumenten vor Augen hatten.”—A latin ábécében a nagy és kisbetüs (majuscula és minuscula)irásközti különbség csak a reneszansz korában jelent meg,amikor a humanisták a latin szövegeket a karolingi minuszkulákkal olvasták és amikor valószünüleg a szemeik elé kerültek az ó latin(majusculával irt) irások a különböző műemlékekről.

Na itt álljunk meg egy percre.”A karoling kórban nem ismerték a majuszkulákat,amik csak később kerültek elé az ókori műemlékekről”.Akkor vajon milyen betüket használt Tacitus,Cicero,Virgilius,Ovidius…stb?

Poggio Bracciolini (138o-1459 ) volt az első aki ezeket az ólatin szövegeket kezdte tanulmányozni.Hogy milyen régiek voltak ezek a szövegek,azt nehéz megmondani,mivel a XVI.századig nem volt időszámitás.Ezért a majusculával irt szövegeket irhatták csak pár száz évvel a reneszansz elött,de még a reneszansz idejében is.

Wikipédia:”Das lateinische Alphabet stammt vom altitalischen Alphabet der Etrusker ab, von denen die Römer zunächst 21 Buchstaben übernahmen. Zur Zeit des klassischen Lateins und in der Spätantike bestand das Alphabet aus 23 Buchstaben. Die Zahl von 26 Buchstaben wurde erst in der Renaissance erreicht.“—A latin ábc az óitáliai etruszk abc-ből származik,amiből a rómaiak átvettek 21 betüt.A klasszikus latin és a későbbi antik latin abc-ben 23 betü volt.A 26 betű csak a reneszansz korában jelent meg.

A műemlékeken található irások iránti érdektelenség egyik oka lehet a nagy időtávolság,de ugyanezt előidézhették a gyakori földrengések is.Érdemes megemliteni azt az esetet amikor a fiatal Poggio Braciolini probált megtisztitani kő töredékeket amelyeken ólatin irás volt,és az arra tévedt lányok megkérdezték tőle,hogy nem találna magának hasznosabb munkát? Ha tudták volna szegény lányok, hogy nemsokára milyen vagyonra fog szert tenni ez a fiatal,biztos nem gúnyolódnak.A nagy vagyon megszerzése mögött azonban valami mindig bűzlik.Sokan állitják,hogy Bracciolini hamisitott egy csomó ólatin irást,amiről azt állitotta hogy ilyen meg olyan kolostorokban találta.

Ebben az időben alkottak M.Antonius Coccius Sabellicus ,Polydore Vergillel,Andrea Navagero és még sokan mások.

Wikipédia:Marcus Antonius Coccius Sabellicus (1436–1506) was a scholar and historian from Venice. He is known for his universal history, Enneades sive Rhapsodia historiarum.—M.Antonius Coccius Sabellicus(1436-15o6) velencei irodalmár és történész.Ismert a Világ történelmi munkájáról melynek cime Enneades vagy Történelmi rapszódia.

Wikipédia:Sabellicus while at Udine wrote an antiquarian work on Aquileia that appeared in 1482.[3] He then produced a Latin history of Venice, Historiae rerum venetarum ab urbe condita, with official encouragement; but it proved unpopular with the citizens.[4] He wrote further works concerned with Venice, and as a humanist scholar wrote commentaries on classical authors.The Enneades sive Rhapsodia historiarum appeared in 1498. His collected works were published in 1560 at Basel.[3]—Mi alatt Sabellicus Udineban tartozkodott irt egy Aquileiáról szóló őstörténetet amely 1482-ben jelent meg.Aztán megirta Velencének a történetét latinul,hivatali bátoritással,de ez népszerűtlen volt a polgárok körében…Az Enneades 1498-ban lelent meg.Az összes műveit 156o-ban adták ki.

Wikipédia:The Historiae rerum Venetarum had a first continuator, Andrea Navagero, who died having asked for his work to be destroyed. A second continuator, Pietro Bembo, was appointed in 1530, and he brought it up to 1513.[5]-–A Velence történetét folytatni probálta Andrea Navagéro,aki miután meghalt a munkáját megsemmisitették.
Sabellicus baráti kapcsolatban állt Polydore Vergillel.

Wikipédia:Polidoro Virgili, commonly Latinised as Polydorus Vergilius, or anglicised as Polydore Vergil (or Virgil), and often known as Polydore Vergil of Urbino (c. 1470 – 18 April 1555) was an Italian humanist scholar, historian, priest and diplomat who spent most of his life in England. He is particularly remembered for his works the Proverbiorum libellus (1498), a collection of Latin proverbs; De inventoribus rerum (1499), a history of discoveries and origins; and the Anglica Historia (drafted by 1513; printed 1534), an influential history of England. He has been dubbed the “Father of English History”.[1]—Polidor Virgil latinosan Polydorus Vergilius… vagy gyakran úgy is ismert mint Urbinói Polydore Vergil (147o-18.Apr.1555.) Itáliai humanista,történész pap diplomata,aki élete legtöbb idejét Angliában töltötte.Főleg a Közmondások lapja(1498)amely latin közmondások gyüjteménye ,Felfedezésekről(1499) a felfedezések története,és az Angol történelem (1513 -1534).Ezért egyesek az angól történelem atyjának is nevezik.
Cocci fő műve az alábbi linken található:
https://books.google.ro/books?id=Lbg_AAAAcAAJ&pg=PT145&dq=scytharum+meotide&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwio5qnph_3LAhWFKCwKHZsMAqQQ6AEIXjAJ#v=onepage&q=scytharum%20meotide&f=false
Argumenta Enneadis primae—Az Enneadis kivonatának I.része

Érdekes hogy Cocci a művének az Enneadis nevet adta,ami nagyon hajaz a Vergilius Aeneidosára és a http://digi.vatlib.it/view/MSS_Vat.lat.3225 linken található ugyancsak Aeneas történelmi irására.Ugy tünik,hogy a szerző az Enneadas alatt egy világtörténelmet ért.Az irás mint bármelyik akkor irt világtörténelem a világ teremtésével kezdődik.

Már az első sorokban érdekes megjegyzéseket találunk:
Cur Graeci Iudaicam historiam non scripserint? Cur Noe et alijs ab initio tam longavita contigerit….Scythiae s situs et qui olim mores gentis ritusque fuerint.Asia Scytharum vectigalis facta.Bactriani et Parthi á Scythis oriundi.—A görögök miért nem irtak a zsidó történelemről? Miért Nóe és az ő korabeliek olyan hosszú életűek voltak?…A Szkiták lakhelye milyen szokásaik és vallásuk volt régen.A szkiták Ázsiai ténykedései.A baktriaiak és a Pártusok szkita eredetűek.

Hebraica historia Graecis negata:Iosephus autor est Demetrium Phalerium apud Philadelfum Alexandriae regem plerisque audientibus quandoque affirmare ausum ,non licuisse Graecis hominibus Hebraicam historiam attingere,quin illustrium scriptorum quosdam eam rem tractare ausos,adversa mentis valetudine et langore corporis tandiu conflictatos donec ab incepto destitissent tanquam id arcanum prophyanis esset gentibus manifesta ira numinis interdictum…Sed sive hoc fuerit,sive rei ignoratio,que non adeo in multos vulgata esset,Graeci et Romani scriptores pertinaciter ab omni sacrae huius historie relatione abstinuerunt ut de industria videantur silentio rem tantam praeteriijse,quippe quam suorum popularium aures ,ob ea que de dijs á maioribus acceperant,sine offensa audire non potuissent,fuisset haec tractantibus vel inuitis veritas expressa.

Ez a csavaros szöveg mintha egy fizetett apologéta tollából származna.Azt állitja egyebek közt,hogy a görögök és a rómaiak makacsul elzárkoztak a szakrális dolgoktól és csak a jövendő mondóik érdekelték őket.Ős ez lenne az oka,hogy nem irtak a zsidó történelemről.

Azonban az európai népek és ehhez tartoztak a közelkeleti görögök is,nem voltak annyira elkülönültek egymástól,hogy egyeseknek lett-volt történelme,másoknak meg nem.Ha az angoloknak a XV.század elött nem volt történelmük,miért lett volna más nemzeteknek?

Amint láttuk az angól történelmet Polidorus Virgilius 1513 -1534 években irta.A zsidó történelem a pentateuchban található vagyis az ótestamentumban,amit viszont a katolikus egyház,csak a XVI.században fogadott el.Igy kérdés hogy mikor iródott?

Minden jel arra mutat,hogy az irás csak a XV.században jött divatba, igy addig nem lehettek történelmi irások sem.A nép számára a történelmi emlékezést a képek szolgáltatták.Ezek általában freskók formájában a templomokban voltak,és csak Krisztus születésétől ábrázolták az eseményeket.

Itáliában az etruszkokat nagyon sok ideig ignorálták,és az olasz történelem Aeneasszal kezdődött.

156.old:Sed plures omnino tradunt Ascanium paterni exilij comitem in Italiam venisse.At quocunque ille natus est loco,ac quacunque matre omnibus convenire video,rem Albaniam ab Ascanio,qui annos duodequadraginta regnaverat,per manus Sylvio traditam,á quo Sylvij deinceps reges sint nominati.—De sokan állitják,hogy Aszkánius az apja menekülése után Itáliába jött.Bárhol is született,bár ki volt az anyja abban mindenki egyetért,hogy Albát Aszkánius alapitotta ahol 42 évet uralkodott,ezt Sylvio irta amely Sylvió után sok királyt igy hivtak.

Itt megint felmerül a gyanú.Ki is lehetett ez a Sylvio? Ha az Aeneidost ( http://digi.vatlib.it/view/MSS_Vat.lat.3225 ) a XV.században irták, és ha a szerző valóban a későbbi II.Pius pápa akit eredeti nevén Aeneas Sylvio Piccolomininek hivtak,akkór össze áll a kép.

Ha a zsidó történelem meg lett volna irva az ókorban,akkór Sztrabon nem állitott volna olyan képtelenséget,hogy Jeruzsálemet Mozes alapitotta.

174.:Clarissima urbium orientis Hierosolyma quos habuerit conditores parum ut video constat,inter eos quos sequimur Strabo,quem in veteribus rebus placuit imitari,Mosen et gentis ducem,et urbis conditorem credidit.—A kelet gyönyörű városát Jeruzsálemet Sztrabó szerint akire szivesen hivatkoznak a történészek,Mozes alapitotta.

A pápai rezidencia Avignonból(Francia ország) Rómába való költöztetése 137o-ben XI.Gergely idejében egy szakadást idézett elő az egyházban,ami V.Márton megválasztásával látszólag megszünt.XI.Gergely és V.Márton között volt egy csomó pápa és ellenpápa,de a szakadás igazi okáról nem sokat tudni.Azt tudni,hogy az Egyház intézménye mindig az egyik legjobban jövedelmező intézmény volt.Ugyebár mit nem tenne meg az ember a lelki üdvösségéért.A befolyt anyagi javakból pedig azok részesedtek,akiknek vezető szerep jutott az Egyházon belül.A kersztény vallást Rómában Szent Péter utódai képviselték,vagyis a zsidók.XI.Gergely Avignonból való Rómába való hazatérése után az olaszokban felerösödött a nemzeti öntudat.Szent Péter utódai joggal ugy érezték,hogy mindinkább mellőzve vannak.Mindezidáig nem sokat érdekelte sem a Rómaiakat sem a zsidókat a történelem.Az első történelemirási próbálkozás minden bizonnyal a http://digi.vatlib.it/view/MSS_Vat.lat.3225 linken található irás.Itt azonban világosan látszik ,hogy a zsidóknak semmi szerep nem jut.Ezt a hiányosságot próbálta pótólni Cocci az Enneadis müvében.De kik voltak valójában Szent Péter utódai a római zsidók?Ugy ahogy az Aeneas irás elött a rómaiaknak nem volt történelmük,igy a zsidóknak sem.Egy népet leginkább nem a vérszerinti származása határozza meg,hanem a foglalkozása.Zsidók esetében a kereskedés.A kereskedés szükségszerűen megkövetelte az irás és számolás kialakitását,ugyanakkór egy kozmopolita világnézet elsajátitását.Az irás megjelenésével és terjedésével,már nem csak anyagi,hanem szellemi cikkekkel is lehetett kereskedni.Az Egyház nemzeti hatáskörbe vonásával különösen V.Márton után megindult a szemben állás a katolikus egyház és a római zsidóság között.Ahogy az olaszok kezdték kialakitani a saját történelmüket,ezzel párhuzamosan a zsidók is kezdték megirni a saját történelmüket,amit a Tórában foglaltak össze.Cocci valójában megpróbálta ötvözni a két történelmi elképzelést az Enneadisában.Mindezen irások a reneszansz korában jelentek meg és gombaszámra szaporodtak.Ahhoz hogy az irások hitelességét megerősitsék visszadatálták őket az időben,mintha évszázadokkal azelött iródtak volna.Rengeteg fiktiv szerző nevét találták ki,akiknek pontos családfát állitottak össze 1ooo,vagy 15oo év távlatába.Mindezek úgye sulyos vádak,és el sem tudnánk hinni hogy igaz,ha nem ismernénk a reneszanszkori pápák dicstelen tevékenységét.Krisztus is megmondta,hogy ha a ház ura Belzebub,akkór mit várjunk a szólgáitól?

https://books.google.ro/books?id=1XiyetoiqNMC&pg=PA91&lpg=PA91&dq=marcus+porcius+cato+de+originibus&source=bl&ots=f-3Hts07m5&sig=zGiap7unjvyBKOr5mnxIs3K9OLs&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiqkMyY9fDOAhXDXBQKHQ02AnMQ6AEINjAE#v=onepage&q=marcus%20porcius%20cato%20de%20originibus&f=false

9o.old:Seit wann Aeneas in Rom heimisch ist,wird nach wie vor kontrovers discutirt.Festzustehen scheint jedenfalls “dass in Rom selbst die Aeneaslegende nicht eine lebendige Volkstradition war sondern …von oben herab ins Volk getragen wurde.—Hogy mióta honos az Aeneas Rómában,az úgy a multban mint ma vita tárgyát képezi.Minden esetre megállapitható hogy Rómában az Aeneasz legenda nem egy élő néptradició volt…hanem egy felülről a népbe táplált gondolat.

A fenti megállapitás is bizonyiték,hogy az Aeneasz legenda a reneszansz korában keletkezett és nem az ókorban.A hamisság takarásához mindig kell egy rakás “lepedő irás”.Ilyen volt a Fábius piktor Annalese és az Enneus Annalese,amit több mint valószünű,hogy ugyancsak a reneszansz korában irtak,de ókorinak tüntetik fel.

Die Annalen des Fabius Pictor haben Epoche gemacht.Wie der erste Verfasser einer Atthis,Hellanikos von lesbos,für alle seine Nachfolger das entscheidende Vorbild wurde,so waren auch die Annalen des Fabius Pictor das Modell für alle weiteren Versuche.—Fabius Pictor Annalesei kórszakot alkottak.Mint az Atthis első összefoglalója leszboszi Helanikos az összes követőinek egy döntő példáúl szolgált,ugyanigy Fabiusz Pictor Annalesei szolgáltatták a modellt a további probálkozásokhoz.

91.old:Cato in originibus hoc dicit…Primo Italiam tenuisse quosdam ,qui appellabatur Aborigines,hos postea adventu Aeneae Phrygibus iunctos Latinos uno nomine nuncupatos.(So began das erste Buch der Origines des Cato.)—Cato az Originibus(Eredetek)-ben ezt mondja…:Akik Itáliát elöbb birták,azokat Aborigéneknek(bennszülött)hivták,akik után jött a Phrygiai Aeneas népe akikkel egyesültek,és ezek nevét latinoknak titulálták,(Igy kezdődik Cato Eredet irásának első könyve).

Amint már emlitettem az Aeneas legendát bizonyos régi képek alapján irták meg.Az irás megjelenése elött bizonyos történéseket képekben jelenitettek meg,a legtöbb kép esetében azonban a kép témája már kiesett az emlékezetből.A képeken látható jeleneteket,történéseket próbálták ujra életre kelteni,innet ered valójában a reneszánsz elnevezés.Mivel a történelem megirása képekhez kötődött,igy szükségét látták egy festő létezésének,akit Fabius Pictor néven személyesitettek meg.Jelenleg ugy szerepel a történelemben mint történész aki a Pictort csak guny névként kapta,mivel szeretett festegeteni.De volt egy Fabius Maximus is ,aki konszul és pontifex is volt.De Pictor már az ötödik Fabius volt,ezért a neve elé biggyesztették a quintus jelzőt.

228.old.Fabius Maximus Servilianus(K.e.15o körül élt consul és pontifex) ,Quintus Fabius Pictor(szül.27o körül):annales

Mivel nagyon sok volt a takargatni való,ezért megjelenitettek egy Quintus Enniust(K.e.239-169) és ez is irt egy Annalest.
https://books.google.ro/books?id=HadZAQAAQBAJ&pg=PA246&lpg=PA246&dq=fabius+pictor+annales&source=bl&ots=20–jjE4fV&sig=Zzzkkpg-lh3EIsE2gDkeEVuWaTg&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwih5-bR_vDOAhXCVBQKHS3qC68Q6AEIQDAG#v=onepage&q=fabius%20pictor%20annales&f=false

Advertisements