Méhekről

Image

Gondolom sokan feltették maguknak a kérdést,hogy vajon a méhek gondolkodó lények,vagy csak egyszerűen robotok modjára épitik a tökéletes sejtjeiket és gyüjtik az izletes nektárt?Ez egy nagyon lényeges kérdés,mert ha arra a következtetésre jutnánk hogy gondolkodó lények,akkor ez felvetne egy sór etikai kérdést.Először is azt hogy van e jogunk ugy kezelni öket mint holmi érzéstelen robotokat.De ugyanakkor megkérdőjelezheti azt a vallási felfogást hogy kizárólag csak az embernek van lelke,meg hogy az ember egyedül a teremtés koronája és érte lett teremtve a világ.Amikór megfujják a riadót hogy pusztulnak a méhek,ez nem valami részvétnyilvánitás egy faj kipusztulása miatt, hanem csak egyszerűen az attól való félelem kinyilvánitása hogy elesünk egy nagy profittól,vagy végső esetben a mi életünk kerűl veszélybe.Szerintem a méhek embertelen ipari méretű kizsákmányolása az oka a méhek tömeges pusztulásának.Ez a jelenség érvényes az emberre is.Egy populáció szaporulata forditottan arányos a populáció kizsákmányolásának mértékével.
Közel harminc éve foglalkozom méhészettel,nem ipari módon és épp ezért volt időm megfigyelni egyet s mást a méhek viselkedéséről.Először is tudnunk kell hogy az ugynevezett házi méheink csak egy kis töredékét alkotják a méhek családjának.Az igaz hogy a többi alfaj nem olyan nagy létszámu és nem olyan szervezett mint a házi méh,de szerintem épp olyan csodálatra méltó ezek munkája és találékonysága a tuléléshez.Ezek is nektárt és virágpórt gyüjtenek,fészket készitnek és gondoskodnak az utódokról.Ezek semmilyen módon nem kerülnek konfloktusba a házi méhekkel.Házi méhek és vad méhek békésen hordanak nektárt sokszór ugyanarrol a virágról.Az emberek tanulhatnának tölük.
Ugy ahogy a munkás alkotó embereknek megvannak a rabló kifosztóik, ugy a méheknek is.Sajnos ezek közé tartoznak az olyan méhészek is akik a méhekben csak profitot látnak.Egy másik ellenség ami távolról sem annyira veszélyes mint az elöbbi,a darazsak.Ezek nem nektár gyüjtésből,hanem rablásból élnek.Mézet rabólnak a kaptárakból,vagy egyenesen a méhekből miután megölik őket,de a méh családok életét ritkán veszélyeztetik.
Tudjuk hogy a méhek kommunikálnak.Információt képesek átadni társaiknak a méhlegelő hollétéről,rajzás idején,egy odú hollétéről.Meg tudják különböztetni a szineket,megjegyzik a kaptár alakját ,helyét és ritkán tévednek más kaptárba .A kaptárban minden korosztályú méhnek megvan a szpecifikus feladata.Vannak a bejáratot örző méhek,ventilációval,takaritással,mézsüritéssel,lárvák táplálásával és más feladatok ellátásával megbizott méhek.Ugye minderre rá lehet fogni hogy ösztönösen csinálják.Vannak méhek amelyek kaptáron kivűl az egész méhest örzik.Ezek agreszivitása nagyban függ attól hogy mennyi nektár található a környéken.Ha nincs miből hordjanak a méhek, akkór ezek az örzők,akár csak a bejáratot örzők nagyon agreszivek tudnak lenni,de elöbb mindig csak több figyelmeztetés után szurnak.A méhek fegyvere a fullánkjuk,ami egy méreg zacskóval áll kapcsolatba.Szuráskór a méreg bekerül az áldozat testébe.Ez nagyon kellemetlen, de ritkán halálos.Általában kettesével támadnak,de ha leütöttél közüllük egyet,rövidesen megjelenik öt-hat.Fogjuk rá hogy ezt is ösztönösen teszik.
A méhek képesek tetszés szerint himnemű,vagy nőnemű egyedeket előállitani,amire az ember nem képes.És mégis azt az arogáns célt tüzte ki maga elé az ember,hogy nemesitse a méheket.A nemesités persze itt azt jelenti hogy az ember számára minél használhatóbb fajt fejlesszenek ki.Nem hiszem hogy az utobbi1oo-15o év alatt sikerült volna a méh testét vagy a szipókáját növelni.Ugyanis ez a két dolog lenne ami a mézhozamot növelné.Azonban ez alatt az idő alatt a rengeteg tudományos értekezés daccára mindkét méret változatlan maradt.
Egy alkalommal kora tavaszi kirepüléskór,amikor még nem volt virág,egy méhecske rászállt egy tollúpihére.Valószinü hogy virágnak vélte.A lábacskáival össze nyomta mint egy szivacsot,aztán elengedte.Ezt megismételte háromszór.Utánna fölrepűlt,leirt két kört és ismét rászállt a pihére s megint nyomkodni kezdte.Ez már nem ösztön,ez kiváncsiság és kisérletezés.
2o12 év augusztus elején a kertben zugásra lettem figyelmes.Egy kisebb raj jött valahonnan és megtelepedett az ágak közt az egyik almafán .Mivel kassal nem lehetett odaférni,igy egy lépes keretet kötöttem egy rudra és benyujtottam a raj közelébe. A raj percek alatt rátelepedett a lépre.Amikór megprobáltam kihúzni,rájöttem hogy az ágak le fogják seperni a méheket.Alighogy ez átvillant az agyamon,a méhek hirtelen felszálltak,egy keveset köröztek a levegöben,aztán leszálltak egy alacsony szilvafa ágára.Most már nem volt szükség sem rudra és nem akadályoztak az ágak sem.A lépet ismét a raj mellé helyeztem s ahogy számitottam hamar rá is telepedtek.Ez után beraktam öket egy kaptárba és még ma is él a család.Ezt el is neveztük inteligens családnak.Megjegyzem hogy augusztusban egy ilyen kis rajnak semmi esélye nem lett volna a tulélésre, ha a vadonba megy.Miután rájöttek hogy békés szándékkal vagyok irántuk,készségesen megengedték hogy befogjam öket.A legtöbb raj azonban nem ilyen készséges.Ha csak tehetik minél magasabb fát szemelnek ki,és annak is a legmegközelithetetlenebb ágát.Ha nem fogom be idejében megszöknek.Az az igazság hogy bennük is, akár az emberben él a szabadság iránti vágy.
Láttam méhet amelyik a sérült társát probálta istápolni.Tehát nem csak bizonyos fokú gondolkodással birnak hanem érzelemmel is.
Amikór feltesszük magunknak a kérdést hogy gondolkodnak e a méhek,akkór ugyan ugy kérdezhetjük, hogy gondolkodnak e az emberek?Itt van egy általánositás és egy abszolutizálás.Az emberek nem egyforma mértékben gondolkodnak,igy a méhek sem.A legtöbb méh rutinosan dolgozik és nem sokat töri a fejét,akár csak a legtöbb ember.De vannak köztük is olyan egyedek akik nagyobb tudásuk révén a többséget irányitják.Persze hogy egy méh nem rendelkezik olyan tudással mint az ember,de ez sem lebecsülendő.A méhek ugyanazt a munkát végzik, semmi ujitás nélkűl évmiliók óta és lehet hogy még évmilliókig fognak élni ennek a munkának köszönhetően.Az ember meg ugyanazokat a tévedéseket viszi véghez évezredek óta ami végül lehet hogy a vesztét fogja okozni.
Sok ideig az a meggyözödés élt az emberekben hogy az ember az egyetlen gondolkodó faj a földön.Mára már világos hogy egyes vizi emlösök is gondolkodni és kommunikálni képesek.Egyre többen vetik el azt a vallási dogmát,hogy az állatok tudat és érzelem nélküli lények és öket az Isten csak azért teremtette hogy kiszolgálják az embert.Az ember a bibliai tanitás daccára mindig is tudatában volt annak hogy azok az állatok amelyeket kihasznál,bántalmaz vagy megől,épp ugy érzelemmel birnak mint az ember.Ugyanakkór a tanitás folyományaként elfolytotta magában az állatok iránti empátiát,ami gonosszá tette.Sok méhész állitja és én is,hogy a méhek iránti empátia nélkül nem szabadna méhészkedni.Az a méhész aki a méhek iránt nem érez részvétett,az a saját embertársai iránt sem fog részvétet érezni.

Advertisements