fabsanyo

Gondolatok

Month: January, 2015

Feltárások,leleplezések V.

Sokan feltehették már a kérdést,hogy lehet e a történelmet tudománynak nevezni?Tudott dolog hogy a történelmi irások elsősorban krónikákra hagyatkoznak.A krónikák persze az akkori kór vallásos szemlélete szerint a bibliai adatokból indulnak ki.Manapság aki tudományos alapon probálja megközeliteni a történelmet, nem veheti komolyan a bibliában található történelmi eseményekre vonatkozó évszámokat.Mind e mellet nem lehet kikerülni azt a “sarok követ” ami Krisztus születési dátumát jelenti.Ugyanis sem történelmi feljegyzések,sem ásatási eredmények nem tudják bizonyitani minden kételyt kizáróan,ennek a pontos idejét.Lehet ez a dátum valós vagy valótlan,de a mostani időszámitásunk innet indul.
Párhuzamba fogok állitani kétféle időszámitást.Az egyik George Kedrenos krónikája alapján,a másik Constantin Radu Conradu “Contradictii biblice“(Bibliai ellentmondások)könyve alapján.

A wikipédián ez áll:
George Kedrenos or Cedrenus (Greek: Γεώργιος Κεδρηνός, fl. 11th century) was a Byzantine historian. In the 1050s he compiled A concise history of the world, which spanned the time from the biblical account of creation to his own day.”-11.századi bizánci történet iró,a világ rövid történetét adja elő a világ teremtésétől az ő idejéig.

A Kedrenos krónikája a következő linken található:

http://books.google.ro/books?id=MMZCAAAAcAAJ&pg=PA754&dq=annales+hunni&hl=hu&sa=X&ei=AWnCU7PtFaeBywODvICgAg&redir_esc=y#v=onepage&q=annales%20hunni&f=false

A Constantin Radu Conradu könyvét 1997-ben nyomtatták,a Tempus kiadónál:copyright 1997 editura tempus Bucuresti.

Kedrenos:Adamo usque ad diluvium sunt anni omnino II CIƆ CCXLII=2242-tehát Ádámtól az özönvizig 2242 év.
Conradu:Anul 1656 Potopul biblic(az özönviz):1656-évben
Kedrenos:A teremtéstől Ábrahám haláláig:CIƆ CIƆ CIƆ CCC IIC=3398 év
Conradu:A teremtéstől Ábrahám haláláig 2123 év
Kedrenos:Izsák Születése CIƆ CIƆ CIƆ CCCCXIII=3413
Conradu:Izsák születése 2o48
Kedrenos:Jozsef halála,a zsidó nép szolgaságra jutása CIƆ CIƆ CIƆ IƆCLXXII=3672
Conradu: az egyiptomi szolgaság kezdete 2238
Kedrenos:Jozsef halálától Mozes születéséig CCCCXXX =43o év
Conradu:Az egyiptomi rabság ideje 43o év
Kedrenos:Adámtól Salamon uralkodásának kezdetéig IIII CIƆ CIƆ LXX=447o
Conradu:Ádámtól Salamon uralkodásának a kezdetéig 3319 év
A továbbiakban a két számitás közti különbség sokat nem változhat,ezért nincs miért folytatni.
A Conradu által felálitott bibliai kalendárium szerint Krisztus születése a világ teremtésétől számitott 4348-év.Ahhoz hogy kijöjjön az 55oo év,ehhez hozzá kell adni több mint ezer évet.Vagyis más szóval betoldottak az időskálába több mint ezer évet.
De miért ragaszkodtak az 55oo évhez?.Kedrenos semmiféle számitást nem eszközől ,csak egyszerüen kijelenti hogy Krisztus születési dátuma az 55oo-as év.A Salamon uralkodásának kezdetétől,a Krisztus születéséig eltelt idő,a Conradu táblázat szerint 4348-3319=1o29 .Ha ezt hozzá adjuk a Salamon uralkodásának kezdő évéhez a Kedrenos kronikájából:447o+1o29=5499.Tehát Kedrenos manipulálta az évszámokat ugy ,hogy kijőjjön az 55oo év.Ez a kilianizmus és az eszkhatologikus világszemlélet következménye,ami abból a bibliai kijelentésből indul ki ,hogy Isten elött ezer esztendő annyi mint egy nap.A biblia szerint Isten Ádámot a hatodik napon teremtette,Jézus pedig mint egy uj Ádám aki a világot hivatott megváltani 55oo körül kellett szülessen.Vagyis az anno mundi szerinti 55oo-as év egy előre meghatározott dátum,és ehhez probálta Kedrenos ,ahogy sokan más vallási krónikás is igazitani az eltelt időszakokat.
Ha a kilianizmusból indulunk ki,nem biztos hogy Krisztus 55oo anno mundiban kellett szülessen.Ha szóról szóra értelmezzük a bibliai állitást,hogy Isten elött ezer esztendő annyi mint egy nap,akkor a forditottja is igaz,egy nap annyi mint ezer esztendő.Vagyis a teremtés valójában hat ezer évig tartott.Krisztus a büntől jött megváltani az emberiséget .A teremtés ideje alatt még nem volt bűn.Tehát Krisztus csak a hetedik évezredbe jöhetett,vagyis 65oo -ban született.Eddig még nem találtam olyan régi irást ami ezt alátámasztaná.De ha figyelembe vesszük a fenti levezetést a Conradu bibliai kalendáriuma nyomán,amiből egyértelmüen kiderül hogy az időskálába betoldottak ezer évet,akkór könnyen meglehet hogy a kievi krónikás amikór azt irta hogy a világ teremtésétől számitott 6732-ik esztendőben a tatárok elözönlötték Kiev környékét,akkor ő a Krisztus születését 65oo-ra tudta.Igy a 6732-s év egyenlő lesz a 232-es évvel .238-ban már Köln városánál vannak.Ezt jegyezték fel a Szent Orsolya nevére szentelt templomban,ahól valóban tatárokról szól a feljegyzés .(Pedig ebben a kórban történelmi irásokban nem esik szó tatárokról.)Ezt aztán különböző irásokban ugy állitják be, mint a hunok által elkövetett 11ooo szüz lemészárlását.Az 1241-es Magyarországi tatár járás is igy 241-ben történik.A tatárokat kunoknak is nevezték.Aztán miután Krisztus születési dátumát ezerévvel hátra vitték,a kunokból hunok lettek,a tatár járás 1241-re került,a “hun” járás pedig 238-45o-re.

A fenti irásokból látszik , hogy az időskálába két husvétciklust vagyis 1o64 évet toldottak be.Amikór ezt a müveletet elvégezték a XVI.-XVII.században,már elég asztronómiai tudásuk volt ahhoz ,hogy belássák,hogy az időskálába csak 532 évet, vagy ennek a többszörösét lehet betoldani. Ellenkező esetban a betóldást könnyü leleplezni.

Az igazságot néha nem könnyü megemészteni az érzelemcentrikus egyéneknek,ugyanis a fentiekből az is következik, hogy mindaz a fényes, mult amire oly sokan büszkék,kipukkan mint egy felfujt lufi.De nézzük meg a római évszámokat,milyen primitiv modon vannak lejegyezve a Kedrenos krónikájában.Pedig ezek nem az eredeti irásból lettek átmásolva,mert a görög nyelvben nem voltak számjegyek(ezeket jobb esetben betükkel jelölték),hanem a forditás idején lettek bejegyezve az akkor érvényben lévő számjegykészlettel.A forditás nem történhetett hamarabb a XIII.századnál.Ekkor kezdődött a bizánci latin kor.

Látni lehet hogy a számok még nem szabványositottak a három ezret lehet III CIƆ igy is irni ,meg igy is CIƆ CIƆ CIƆ.Az ötezret lehet igy is IƆƆ,de V CIƆ igy is.De nézzük meg a Salamon uralkodása kezdetét jelölő évet:IIII CIƆ CIƆ LXX=447o mennyire megtévesztő.Ugye a CIƆ lehetezer is meg négyszáz is. Aztán hogy ezekkel a számokkal hogy lehet műveleteket végezni, azt csak a rómaiak tudnák megmondani.

Ezekkel a számokkal nem csak adminisztrációs dolgokat nem lehet intézni,de még az egyszrű évszámokat is nehéz feltüntetni .Egy olyan birodalmat mint a római amiről az irások szólnak,ilyen matematikai tudással lehetetlen lett volna müködtetni.

Bizánc környékén volt egy Ibéria,volt egy Galata,Bithynia stb.Ezekről volt emlités a bizánci krónikákban.Ez inspirálhatta a történészeket egy nagy római birodalom elképzelésére ,ami magába foglalta az Ibériai félszigetet,Galliát ,Britániát.Igy aztán irhattak történelmi regényeket,mint a Tacitus (valójában Poggio Braciolini irásai),felsorakoztatva olyan történelmi személyeket akiknek sem a származási helyét sem a temetési helyét nem lehet tudni.Egy ilyen méretű birodalomban bizonyitékot találni egy történelmi személy valódi létére olyan mint tűt keresni egy szénás szekérben.Igy aztán lehetett történelmi hazugságokat irni ezer számra büntetlenűl.

Az érdekesség kedvéért még egy pár évszámot kiirtam a krónikából:

Anno mundi V CIƆ CCXI Ptolemajos.-CIƆ-ez ezret jelent,tehát 5211-es év.Ami anno domini i.e.289.
Anno mundi V CIƆ CCLXXXI Nicomedes Bithinie rex-5281.
Anno mundi IƆƆ IƆ XIX,incarnationis autem divine XIII ,tertius Herodes eo cognomine Agrippa…Ez i.u.13.év.Ez azt jelenti hogy IƆƆ IƆ XIX=5519-el.Tehát ugy tünik hogy a IƆƆ ötezret jelent.
322.old.Anno mundi IƆƆ CIƆ LXXI,a natali Christi IƆ LXXVII.Anno mundi IƆƆ CIƆ CCXXXVI qui ab incarnatione divina fuit IƆ CCXXXIX potitus imperio Constantinus Caballinus Iconomachus praefuit ei annos XXV.
A 354.oldalon ezt találjuk:Anno mundi IƆƆ CIƆ CXXXIV,anno divine incarnationis IƆ CXL,Constans Romanorum imperium adeptus est,edeque gessit annis XXVII.
656.old …omnium consensu Isacium Comnenum Imperatorem salutant,die oczavo Iunij mensis indictione X ,anno mundi IƆƆ CIƆ IƆLXV.
578.old .Enimvero Phoca Aprili mense mortuo,indictione secunda anno ab origine rerum IƆƆ CIƆ CCCCXCVII -6497
Tegyük fel hogy népszámlálást tartottak és a felsorolt számok egy egy város ,vagy helység lakósainak számát jelenti .Probálja valaki ezeket összeadni,habár ez a legegyszerübb művelet.Ne beszéljünk a szórzásról,ami számitásban jöhet a katonák logisztikai ellátása alkalmával.

Advertisements

Feltárások,leleplezések IV.

Hol kezdődik az europai történelem? Ott ahól irnak róla.És hol irtak történelmet? Bizáncban az ezredforduló után,és pedig görög nyelven.Irni irhattak más helyen és más nyelven is,de történelmi szempontból az az érdekes ami fenn is tudott maradni.A bizánci görög irások pedig azért tudtak fennmaradni,mert sok időn keresztűl a bizánci vár bevehetetlen vólt.12o4-ben a keresztesek kirabolták Bizáncot,magukkal vive az ottani irásokat, amelyek alapján aztán irtak latinul is történelmet.

Bizáncnak volt egy aranykora,ami a 11 századig tartott.Ebből az aranykórból nem sok irás maradhatott fenn.Az irások tudósitások,vagyis hirek formájában jelentek meg.Tudjuk hogy a ” jó hir nem hir”.Tehát a “hirek”ott kezdődtek,amikór Bizáncot szorongatni kezdték.De nem a törökök,akik akkór még nem léteztek,legalább is ott nem ahól most Törökország van.Azok a törökök akik őket szorongatták,azok a balkánon és a Kárpát -medencében éltek.Trákia is a török nép után kapta a nevét,de Magyarországot egyenesen Turkiának nevezték a bizánciak.

Amit jelen könyvben látunk az már a 11-13.századi történelmi irások szét faragása .Ezt a két évszázadnyi eseménysorozatot ami le volt jegyezve,sokszorositották és kisebb nagyobb modositások után elhelyezték a Scaligeri időskála szerinti VI-X.századba,sőt ugyanezen események más irásokban vissza kerülnek az I.századba.Ez a manipuláció már az ezer hatszázas években történt,amikór Dionisius Petavius szentesitette a kronologiát(doctrina temporum).

A XVI.században a török veszély nagy döntés elé állitotta Europa nagy hatalmait.A történelmi irások egyszersmint birtok levelet is jelentenek.A bizánci irásokban Magyarország Turkia néven szerepelt.Igy fenn állt a veszély hogy a törökök jogot tartanak egész Nagy-Magyarországra.Ezt ugy gondolták megakadályozni, hogy átirják a birtokleveleket,vagyis a történelmet.Ekkor jöttek a képbe a gótok,tajfalok,dákok ,morvák stb.Szinte pályázati stilusban jelentek meg a különböző történelmi irások.Mivel ekkór találták fel a könyvnyomtatást,ezek a történelmi irások gomba módjára kezdtek szaporodni.Ezekben az eredeti(még át nem fésült) irásokban nagyon sok olyan elirás,elszólás van ami által lelepleződnek.Egy ilyen kezdetleges irás az alábbi linken található:

http://books.google.ro/books?id=8FlTAAAAcAAJ&pg=PA913&lpg=PA913&dq=Alexij+Comneni&source=bl&ots=ou-nFHKQPb&sig=Ua5y_cCWDO-2GJ-8owKkjgHWjsE&hl=hu&sa=X&ei=1yALVNjFIILkaMvagpgF&ved=0CDMQ6AEwAw#v=onepage&q=Alexij%20Comneni&f=false

Ebből részleteket idézek.

Anno ab urbe condita M.CXXXII.Gratianus XLIIII.ab Augusto post mortem Valentis sex annis Imperium tenuit….Porro Gratianus cum animadvertisset,Traciam Daciamque tanquam genitales terras possidentibus Gothis Taifalisque atque omni pernicie atrocioribus Hunnis et Alanis,extremum omni Romanum imperio periculum instare,relicta Italia in Pannoniam venit.“-Róma megalapitásától számitott 1132 év augusztusától Gratiánus( 43 éves)uralkodása hét évig tartott….Ez után Gratianus tudomására jutott,hogy Trákia és Dácsia,a Gótok és Tajfalok szülőföldje, valamint a római birodalom keleti határa veszélybe van a vad és kegyetlen Hunok és Alánok miatt,elhagyta Itáliát és Pannoniába érkezett.

Milyen jól egybe vág a két évszám a Krisztus utáni MCXXXII(1132) és a Róma megalapitásától számitott M CXXXII(1132)-as év,ami K.u.38o év.Persze ekkor még a hunok nem támadták meg a Római birodalmat sem a Kárpát-medencét,csak már érezhető volt a veszély.Ugyanigy az 1132-es évben a kumánok még nem özönölték el Magyarországot,de már a környéken tanyáztak.Ha az 1132 höz hozzáadunk 1oo évet akkór eszünkbe jut az kievi krónikás tudósitása a tatár inváziórol,ami aztán 1241-ben eléri Magyarországot is.Az hogy ez a két évszám ennyire össze vág,nem lehet a véletlen műve.Ugy tünik,hogy a Róma alapitási éve i.e.753 művileg lett bevezetve,épp azért hogy ez akét évszám egybe essen.Erre azért volt szükség,mert a 12.-13.századi eseményeknek nagyrészét átpaszólták a IV.-V.századba.A papok akik a történelmet(és általában minden irást) irták,mivel nem rendelkeztek katonai kiképzéssel,ezért a múlt beli fikciókat kénytelenek voltak lemásólni valóban megtörtént eseményekből, ez esetben a 12.-13.századi krónikákból.A leleplezést elkerülendő,ha a másolásnál becsusznának 12.-13.századi évek,akkór hivatkozni lehessen a Róma alapitásától számitott évekre.

Fomenkóék felhivták a figyelmet arra,hogy a középkori görög történelmi események azért szegényesek, mert ezek egy részét vissza helyezték az ókorba.Egy ilyen történelmi időszak a 12.század is amiről csak a Necita Coniate irásában olvashatunk bővebben.Ugyanilyen szegényesen irnak erről a periodusról a magyar krónikák is.Ha fellepozzuk a krónikáinkat láthatjuk, hogy az az elötti és az utáni királyainkról több lapon keresztűl irnak.Ezekről pedig (Bélák ,Gézák ,Istvánok ahogy Nemere István fogalmaz),a 12.századból alig egy pár sórt.

Falmeraier(IX sentiuris):In order to explain such an enigmativ”catastroph” as the disapearens of the intire “splendorous ancient Grees” hi suggestid that the Avaro-Slavs had slaughtered the intire populace of the ancient Greece.However there are no documents watsoever that woudld prove this “slaughter“.-Falmeraier ugy probálja magyarázni a rejtélyes katasztrofát ami a csodálatos ókori görögök eltünését illeti,hogy az avarok és szlávok kiirtották az egész görögséget.Azonban semmiféle dokumentum nem létezik ami bizonyitaná ezt a genocidiumot.

F Gregorovius:”The city of Athens had grown over with trees and weeds between the VI.and the X century“.-Athén város területén a VI-X.század között erdők és legelők vannak.

A hun invázió II.Theodosius idejében történik.

Quum autem ingentes copiae transistrianorum Scytharum,Gotthorum inquam,et Taifalorum,et aliarum gentium,que prius inter hos vivebant,transiecissent,et opidis Romanae ditionis graves esse cogerentur,propterea,quod Hunorum multitudo terras ab ipsis habitatas occupasset.Theodosius imperator ad bellum gerendem universis sese cum copiis parabat.Tota vero Thracia capta iis a gentibus,quas diximus,et opidorum in illis locis,castellorumque presidiariis,ne paulum quidem extra munitiones progredi audentibus,nedum ut apertis in locis manus confererent:Modares,regio natus apud Scytha sanguine,qui non multo ante transfugerat ad Romanos,et propter fidem,quam probaverat,imperium militare fuerat adeptus,quum milites in collem quendam duxisset,planum quidem illum,et arvo similem,sed qui porrigeretur in longum,et amplissimos campos sibi subiectos haberet,ibidem barbaris factum suum ignorantibus haerebat“—Midön a szkiták,értsd gótok és Tajfalok és más népek akik köztük éltek hatalmas serege át jött az Isteren amikor a hunok kiszoritották őket a lakott területükről,benyomultak a római városokba.Theodosius minden erejével megprobálta védeni a birodalmat.Az emlitett népek egész Trákiát megszálták,a városokban és vidéken egyaránt túlsulyba kerülve uralkodni kezdtek:Egy Modares nevű szkita nemzetségből származó hadvezér,aki nem rég szaladt át a rómaiakhoz katonáival együtt, akiket vezetett ,hüség esküt téve a birodalomnak,amit bizonyitott is,de meg maradt a régi barbár szokásainál,ahogy bánt a néppel az általa uralt területen.

Most pedig vizsgáljuk meg a 913.oldalon található táblázatot.Erre a periodusra tették Gratianus,Valens,Valentinus,Theodosius császárok tevékenységét.Anno mundi(a világ teremtése óta)szerint 4348,Krisztus születésétől 378,és Róma alapitásától 113o év.Két féle anno mundi létezik, az egyik a bizánc által több mint 1ooo évig használt,amelyben Krisztus születése 55oo(pontosabban 55o9)-ban történik,a másik a zsidók által használt,ahól Krisztus születése 375o(pontosabban 3761)-ben történik.Bárhogy probáljuk a táblázatba beilleszteni ezeket a számokat ,a 4348 -ból sehogy sem jön ki a 378.Ha azonban kivonjuk az 55oo-ból a 4348-at akkor megkapjuk a Kr.e.1152-es évet,ami nem sokat mond.Annál többet mond azonban a Kr.u.-i 1152-es év.Ez már a 12.század amikór a történelmet ténylegesen irják.Ez annál inkább érdekes mivel nagyon közel áll a 113o-as évhez ami a táblázat szerint a Róma alapitásától eltelt időszak.Szembe szökő hogy ez az évszám az anno domini szerint ugyancsak a 12. századra esik.Mind ez azt jelzi hogy a történészek a 12.századi történelmi dokumentumokból indultak ki amikór megalkották az ezredforduló elötti történelmet.

116o év (Róma alapitásátol) Alarik meghoditja Rómát ami mai időszámitás szerint 27o körül történik.Ugyanekkor a K-medencei jutungok azt mondják Aurelianus császárnak,hogy ha akarják meghoditják Itáliát.(Ez a császár üriti ki Dácsiát és adja át a gótoknak).A mai időszámitás szerinti 116o körül zajlik a bizánci háboru Pannoniában,ami nagyon gyanusan hasonlit a Traján által viselt dák háborura.

Feltárások,leleplezések III.

Minél régebbi történelmi irásokat olvasunk, annál inkább rájövünk arra, hogy hiányoznak a konkrét adatok.Nincsenek évszámok.A történések egyes császárok,királyok,vagy más főemberek neveihez kötődnek,de mivel számtalan ugyanolyan nevű császár és király szerepel a történelemben ,igy nem lehet meghatározni a történések korát.Olyan népnevek jelennek meg, amelyek a kanonizált történelemben nem szerepelnek( pl.peonok,jutungok,…)Tehát ugy tünik,hogy ezen irások valójában orális uton fennmaradt legendaszerű történések lejegyzései.Az uralkodók,császárok neveit sem lehet készpénznek venni,hát még a portréjuk hitelességét.Egy Aurelianus kaphatta nevét a temérdek aranyáról amivel rendelkezett.Egy Iustinus mivel igazságos volt. Marcianus harcias,Mauricius afrikai származású.Valószinű hogy a legtöbb Constantinus és ennek többféle formája,csak kitalált személyek.

Ezen kezdetleges irásokat aztán valamilyen időrendi sorrendbe állitva,kifésülve az ellentmondásokat,fantázia dusan aláfestve ,előadják nekünk mint valódi történelmet.Persze nem szabad tulságosan leértékelnünk a szájhagyományt sem.Az ilyen mesék legtöbbszőr valóban megtörtént eseményekről szólnak.Ami kétes az a hely,az időpont,és a nevek.

A történelem ugy tanitja, hogy a szkiták (a legrégebbi népek egyike) az időszámitás kezdetekór már letűntek a történelem szinpadáról.Azonban ha jól utána nézünk,rájövünk, hogy nem igy van.

Herodot szerint a Kárpát-medencében i.e. 5oo körűl szkiták éltek.Az alábbi szemelvényekből kiderűl, hogy évszázadokon keresztűl egész az i.u. 12.századig(ahogy ez Nicetae Acominati Choniatae kronikájából kiderül) még mindig szkiták lakják a Kárpát-medencét.Aztán a 13. századtól hirtelen eltűnnek.Erre a történészek nem hajlandók magyarázatot adni.E helyett mit csinálnak?Eltüntetik, vagy ignorálják a régi irásokat, amelyek ezt tanusitják.

Szemelvények az alábbi linken található könyvből:

https://books.google.ro/books?id=UTF5uq7FVZcC&pg=PA257&lpg=PA257&dq=Bocolabras&source=bl&ots=SDC5ywJwjP&sig=-QwbUWXNFJi7KabM1cyJNEYxo78&hl=hu&sa=X&ei=lliIVKflF-SeywPy8oDYDA&ved=0CCAQ6AEwADgK#v=onepage&q=Bocolabras&f=false

Ex historia Dexippi Atheniensis

Imperator Aurelian,omnibus viribus Iuthungos Scythas devicit,et in ulteriorem Istri ripam transgressus,cum multos in fuga interemisset,reliqui bellum foedere finire voluerunt,legatos miserunt.“…(A szöveg folytatása a megadott linkben)

Aurelianus császár legyőzte a Juthung Szkiták minden emberét,miután átment az Iszter tulsó partjára,sokan elfutottak,és az ott maradottak béke kötés céljából küldötteket menesztettek a császárhoz.Igy a császárnak ki kellett gondolni a békekötés módozatait.Először is szabadon engedte a legyőzött ellenség életben maradt tagjait akik a közelében voltak,mi több, pénzt is adott nekik, holott az elmult években ezek fizették az adót a császárnak.

Amikor a császár tudomást szerzett a Jutung követek érkezéséről,kigondolta, hogy hogy lehetne minél nagyobb nyomást gyakorolni rájuk.Felsorakoztatta maga köré félhold alakban a katonáit teljes fegyverzetben,és parádéban.Ott voltak az arany sasok,a császár képmásai,és más harci jelképek, mind felsorakoztatva az arannyal bevont alabárdok között.Miután mindez megtörtént ,a császár parancsot adott a küldöttek odahozatalához.A küldöttek annyira meg voltak lepődve, hogy egy ideig szóhoz sem tudtak jutni.Aztán a császár felszólitotta őket, hogy beszéljenek a tolmács segitségével.

Ezek igy szóltak:Mivel igy hozta a sors, hogy katonai gyengeségünk miatt legyőzettünk ezért igyekszünk békét kötni,habár katonáink nagyrésze, sőt a nép is azon van, hogy folytassuk a harcot.Ugye országunk csak egy kisebb részét szálltátok meg ,egy pár várost az Iszter folyó mentén,mi meg ha akarjuk egész Itáliát elfoglaljuk.Képesek vagyunk háromszáz ezer lovast bevetni a harcba és ezek nem gyengécskék,hanem a Juthungok sok harcban kipróbált és hires lovasai…mind e mellett egy bizonytalan kimenetelű háború helyett a békét javasoljuk.” Ezek után felemlitette a régi időket ,amikór a Juthungok válvetve együtt harcoltak a rómaiakkal :”Nisi quando hostes vestri in vos irruerunt,contra ipsos,una cum vestro exercitu in acie stetimus.”

Erre a császár ezeket mondta:Meglep az ellentmondásos és kétértelmű beszédetek…Ha valóban békét akartok, miért nem beszéltek a pénzről ami minket megillet, mint gyözteseket…Nem kérünk mást mint a béke élvezetének árát…Ami Itália elfoglalását illeti,nehéz ügy,ugyanis onnan még haza is kell térnetek.A gyalogos hadseregetek nekünk ismeretesek,de a lovasságotokról nem sokat tudunk,de amit láttunk belöle annak könnyen ellenállunk.Hallottuk, hogy nektek vitézebb embereitek vannak.A mieink azonban elővigyázatosabbak,mi a katonáink felkészültségében bizunk.A vakmerőségetek miatt nyertétek el méltó büntetéseteket.Ismeretesek a ti gyors meglepetés szerű betöréseitek,de ami után mindig jön a büntetés.Nincs semmi csodálatra méltó a ti dolgaitokban.Mi azonban az ellenségetek vagyunk ,teljesen más szokásokkal és más a gondolkodásmódunk, ami szembe állit minket.Nálatok a bátorság,nálunk a meggondoltság,az elővigyázatosság szemben a férfias önbizalommal.Ez eredményezi a gyözelmeinket… “Manifestissimis indiciis et testimoniis in Scytharum mala intuentes,nota testataque dicemus.”–Nyilvánvaló jelek és bizonyitékok vannak, hogy a Szkiták nincsenek irántunk jó szándékkal.”Illi exercitu trecentorum millium hominum,ab utraque parte ripae expositorum pugnantes,omnibus viribus sunt a nobis delati et superati.”-Azon háromszázezer harcra kész embert a folyo mindkét partján a mi embereink legyözték és megsemmisitették.

“Bellum igitur facere cogimur,non citra spem,Deum nobis auxilio futurum.Sanctitatem enim foederum minime derisui et ludibrio habemus,Iutungi contra iniqua ratione nos adoriuntur,et iusiurandum et caetera,quantumvis firma fidei vincula pro nihilo ducunt. “…-A háború inditását még meggondoljuk,és nem remény nélkül,mert az Isten lesz a segitségünk a jövőben.A szövetség szentségében minimálisan hiszünk,mert a Jutungok minden jozanság ellenére támadnak minket,és a szent eskük ellenére a szövetség kötelékét semmisnek gondolják.

“Tota autem vestra pacis petitionis oratio,quam vestro timori obtenditis,in honestate et decoro,si qua tamen honestum et decorum admittitis,est posita.Sed cum sitis undique reditu in vestras domos interclusi,et quasi intra portas redacti,voluntatem nostram erga vos quancunque,sive bona sive mala sumus affecti,tolerare aequi bonique consulere oportet.His ab Imperator dictis,Iutungi valde sunt consternati,cumque minime negotium,ut speraverant confecissent,sed omnino foederis repulsam tulissent,ad sua redierunt.”-A békekérési beszédetek amelyben a félelmeteket adtátok elő ,öszinte és hangzatos volt.De amikor vissza tértek az othonaitokba ahol elzárkoztok,a mi akaratunkat, jót vagy rosszat elfogadjátok!.Miután ezeket mondta a császár, a Jutungok nagyon megrökönyödtek,mivel a legkevesebbet érték el,de a szövetség visszautasitásának gondolatát elvetvén haza indultak.

Az előző fejezet arról értekezett ,hogy hogyan illik viselkedni a küldötteknek,és hogyan illik fogadni a küldötteket.A fenti elbeszélést pedig a szerző példának szánta az előző értekezéshez.

Ha a modern történetirásokban keressük a Jutungokat,nem találjuk.Viszont megtaláljuk a Greutungokat,akikről a fenti idézet hallgat,habár ezek a Juthungokkal egyidőben kellett létezzenek,ha valóban léteztek.A sanda szándék nyilvánvaló:A juthung nevet el kellett tüntetni, mivel az eredeti forrásokban ezek szkiták.Az utólag kitalált Greuthung már germán eredetű.

Ex historia Eunapii Sardiani
“Valenti qui ocium agebat ab externis et domesticis bellis ,nuntiatum est collectum Scytharum exercitum propre iam adesse.Hic vero erant quos Procopius in suum auxilium a Scytharum Rege impetraverat.Hos aiebant magno cum fastu et arrogantia incedere,omnia quae se eorum conspectui obtulissent despicere,et nihil facere propterea quod quisquid iniuriae inferebant,id impune faciebant,arroganter et superbe se cum omnibus gerebant.Hos imperator intra breve tempus interclusos in Scythiam reditu intra munimenta compulit et arma tradere iussit:et vero tradiderunt,ut etiam ad morum capillorum usque mentis ferociam indicarent.Hos igitur per urbes dispersos in libera custodia habuit et contemptum eorum excitavit,his qui viderunt eorum corpora,in agrestem magnitudinem furgentia ,graviora circa pedes reliquvis partibus exilia qualia Aristoteles,animalia infecta dicit.At urbium incolae cum Scyithas qui se sibi tradiderant,in suas domos admisissent ubi eorum virium imbecilitatis periculum fecerunt,suae opinionis errorem irridere coacti sunt.
Nézzük részletenként ezt az irást:

“Valenti qui ocium agebat ab externis et domesticis bellis ,nuntiatum est collectum Scytharum exercitum propre iam adesse.Hic vero erant quos Procopius in suum auxilium a Scytharum Rege impetraverat.Hos aiebant magno cum fastu et arrogantia incedere,omnia quae se eorum conspectui obtulissent despicere,et nihil facere propterea quod quisquid iniuriae inferebant,id impune faciebant,arroganter et superbe se cum omnibus gerebant.”-Valenti aki inkább a bel és külhaborukkal volt elfoglalva,a szkiták hadseregét a sajátjához csatolta.Igy történt hogy Procopius a szkita királytól kapott segitséget.Ezek segitettek is büszkén és dölyfösen.Ezek törtek zuztak ahól nem kellett volna,de nem tettek semmit ott ahól törvénytelenség történt.
Ha Valenti valamelyik császár,akkor a hunok idejében létezett.Procopius pedig jo százévvel később.Azonban érdemes megemliteni ,hogy a bizánciak ugyanigy jártak a katalánokkal is a 13.században.
“Hos imperator intra breve tempus interclusos in Scythiam reditu intra munimenta compulit et arma tradere iussit:et vero tradiderunt,ut etiam ad morum capillorum usque mentis ferociam indicarent.“-Erre a császár rövid időn belűl vissza tért szkitiába,bevette az erőditményt,és a fegyver letételét parancsolta:és le is tették ezek kiknek a vadsága látszik a szakáll szörzetükön is.
Látszik hogy ezeket az irásokat a Traján oszlop inspirálta.Szármiszegetuza-Sirmium Zeugminum bevétele,különböző kórokba vetitve.Igy tehát ami következik is csak egyszerű fantáziálás.
Hos igitur per urbes dispersos in libera custodia habuit et contemptum eorum excitavit,his qui viderunt eorum corpora,in agrestem magnitudinem furgentia ,graviora circa pedes reliquvis partibus exilia qualia Aristoteles,animalia infecta dicit.At urbium incolae cum Scyithas qui se sibi tradiderant,in suas domos admisissent ubi eorum virium imbecilitatis periculum fecerunt,suae opinionis errorem irridere coacti sunt…..”Ezek a mondatok már egy zsigeri gyülöletből erednek,és semmi közük a történelemhez.
“Scythae victi ab Hunnis caesi et eorum magno numero ad internecionem usque deleto,(omnes enim qui comprehendi potuerunt cum mulieribus et eorum filiis interempti sunt cum nullus crudelitatis et caedium esset modus) in magnam multitudinem coaluerunt,et non minus quam hominum ducenta millia qui ad bellum apti et aetate florentes erant ut fugerent,convenerunt.Itaquae profecti et ad ripam stantes,manus e longinquo porrigebant,et preces cum fletu et vociferatione emittebant,traiectionem sibi concedi flagitantes,suam cladem deplorabant,et se illis praebituros auxilii accessionem spondebant.At Romani qui ripis praeerant nihil se nisi Imperatoris iussu facturos responderunt.Quamobrem huius rei cognito est ad Imperatorem delata.Cum res in magna varietate versaretur multaque in utramque partem in consistorio Principis dicta essent,tandem in sententiam Imperatoris itum est et factum Senatconsultum,ex aemulatione quam habebat ,cum his qui Imperium cum eo tenebant.Erant autem filii fratris et vero ipsi primae partes attribuebantur,sed illi Imperatoriam potestatem ex aequis partibus inter omnes dividi oportet censebant,neque ulla in re patruo concedebant.”-Ugye itt az áll, hogy a szkitákat a hunok kergetik sokakat megölnek,a menekülők szét szélednek Tráciában és a bizánci birodalom más térségeiben,akár csak a gótok a hivatalos történelemben.

“His causis impulsus tum etiam quia maxima accessio potentiae praesto erat Romanios,iussit Scythas admitti ,modo arma deponerent.Antequam armorum abiectio esset ab Imperatore imperata,Scytharum audaciores et elatiores transitum sibi vi aperire constituerunt,sed vi repulsi deleti sunt.At illi qui eam Scytharum exercitus partem a reliquo separatam confecerunt,magistratu privati sunt et capitis periculum adierunt….”A császár beengedi a szkitákat a birodalomba azzal a kikötéssel, hogy leadják a fegyvereiket. Mintha csak a gótokról lenne szó.

Továbbá a szerző arrol panaszkodik hogy a szkiták megrontják a birodalom erkőlcsi életét és nagyon szaporodnak.E mellett még azon személyek akik nem nemesi származásuak,előjogokat kapnak a császártól,és nem kevés helységban többségbe kerülnek.

Sub Theodosio primis eius Imperii annis Scytharum gens sedibus fuis excitaet ab Hunnis expulsa,una cum suarum tribuum ducibus aliis qui genere nobilitate prestabant traiecerunt honoribus ab Imperatore delatis arrogantiores facti omnia in se posita conspicientes inter se non parvam seditionem excitarunt...”

Causa quaesita erat,quia aeque constitutum fuerat neque Hunnorum nomen Scythas,neque Romanos Scytharum ferre...”-Ez a zavaros mondat azt akarja tudtunkra adni,hogy már annyira össze keveredtek a hunok a szkitákkal,a szkiták a rómaiakkal(bizánciak),hogy nehéz megmondani hogy ki kicsoda.
A római névnek nem sok köze volt Rómához.E név alatt a görög kulturkör embereit kell érteni,amely kulturkörhöz Itália déli része is tartozott.

“Horum princeps erat Erulfus vir impotens et furibundus.Cum autem illos Imperator,convivio oppipariore excepisset,verum esse illud antiquum proverbium apparuit:in vino Dionysii veritatem esse.”Ez az Erulfus inkább ugye gót mint szkita(legalább is a hivatalos történelem szerint),viszont a szkiták hiresek a borivásról.

A fent leirt események történhettek az 1241-es tatárjáráskór, amikór a tatárok a kunokkal együtt rabolták és gyilkolták a magyar és nem magyar lakosságot.Nefeledjük hogy a Kárpát-medence és a mai Ukrajna területén élő bármilyen nyelvet beszélő nép gyüjtő neve szkita volt,és ezek ha tudtak mind menekültek a tatárok elől.Ekkor özönölték el Bulgáriát és a görög területeket a szláv ajkú népek.De ha a legcsekéllyebb mértékben is igaz lenne a gót megközelités,vagyis az ,hogy a hunok nem a szkitákat, hanem a gótokat kergették a bizánci birodalomba,akkor valahol a Balkánon nyoma lenne a germán eredetű gót nyelvnek.A valóság viszont az, hogy a balkánon az a nyelv terjedt el, amit a keleti szkiták(szláv etnikum) beszéltek.A vestrogete(vestrogente) és ostrogete(ostrogente) valójában nem más mint a nyugati szkiták,a magyarajkuak,és a keleti szkiták az oroszajkuak.

Hogyha már a gete(gente) kapcsán ismét előkerült a nazális m és n betű ugrasztása,akkor érdemes megemliteni a Szent Koronán lévő I.Gézának tulajdonitott képmás melletti irást:”geobitzac pistos krales tourkias”vagyis “bizáncföldi biztos Turkia királya”(a geobitzac-ban az a fölött egy vonalka van ami az n betü ugrasztását jelzi) .Én azt olvasom ki a régi irásokból hogy sokkal nagyobb volt a bizánciak toleranciája a nyugattal szemben mint ezeknek Bizánccal szemben.Tehát ha a korona Rómából származna,több mint valószinű hogy nem szerepelnének rajta bizánci császárok képmásai.Az egységes nagy ókori birodalom csak egy mitosz.A bizánci kori nyugatrómaiak valójában a nyugati ritusu keresztény országok.

Ex historia Theophilactos

“Quod cum Abari in Traciam facerent incursiones,Senatus monuit Mauricium de legatione mittenda ad Chaganum:quare vocatum ad se Rex Harmatonem legatum creat,et ad Chaganum mittit.Itaque Harmaton Drizipera venit,munera multa secum ferens,ubi cum Chaganus praesentes tum fortunas lugens, defleret ultra modum mortem filiorum,et in exercitu suo grassantem pestem,decem prius commoratus est dies quam ad Chaganum admitteretur,quia fletus acerbus erat,et calamitas varia, hinc die duodecima intromittitur in tabernaculum barbari legatus,qui blandis verbis adulatus barbaro,quoniam gravabatur nimium accipere dona regia tantum non consentiens in istud tragicum.“-Amikor az avarok portyázásokat hajtottak végre Trácsiában,a szenátus felszolitotta Mauriciust,hogy kűldötteket menesszen a Kagánhoz,igy a császár Harmaton királyt bizta meg ezzel aki sok ajándékot vivén magával el is ment Driziperába,ahol jó szerencsét kivánt a Kagánnak és sajnálkozását fejezte ki a Kagán gyerekei halála miatt és a hadseregében tomboló pestis járvány miatt.

Quod Priscus quindecim valla metatus,traiecto Istro fluvio,quarta die superiores Nobas venit,quod cum resciret Chaganus,ad Priscum legatos misit,causamque scire voluit adventus Romanorum.Respondit dux,ad venationem et equitatum esse loca idonea,et aquosa satis:cui Chaganus ostendit alienam terram calcare Romanos,citraque pactum agere Priscum,et aperte pacem ab eo convelli.Respondet Priscus,Romanorum quoque tu subis solum.Chaganus,armis,inquit,et iure belli…Instante namque aestate Chaganus ,qui laudibus,a Turcis in Oriente celebratur,legatos miserat ad Mauricium Imperatorem,eaque concinnata epistola exaravit epinicia:Regi Romanorum Chaganus magnus dominus septem gentium,dominus climatum universi.“-Priscus ötven cölöpöt állitva átkelt az Ister(Dunát) folyón és a negyedik nap Nobába érkezett.Amikor a Kagán erről tudomást szerzett küldötteket menesztett Priskushoz tudni akarván a rómaiak érkezésének okát.Erre Priskus azt a választ adta hogy vadászat és lovaglás céljára kitünöek ezek a helyek.Erre a Kagán megmutatta a környéket és békét ajánlott a rómaiaknak(bizánciaknak).Mire Priskos azt felelte hogy a béke zálloga,az ha alá veti magát a Rómaiaknak(bizánciak).A Kagán erre hadat üzent.Még ezen a nyáron a Kagán akit a keleti törökök nagyra becsültek,levelet irt Mauriciushoz amely levél igy kezdődött:”A római királynak a Kagántól,aki hét nemzetség és a természet nagy ura”.

Itt is egy Priszkosz,ez is küldöttségben a Kárpát-medencei uralkodónál,de egy évszázaddal az Attilánál látogató Priszkosz után.

Quod incipiente vere instante maxima temporum festivitate,qua passionem simul et resurrectionem Dei servatoris solent celebrare,fameque Romanos premente,insperato quodam sive casu sive providentia Dei,Chaganus ad Romanos mittit,fami impositurus finem,quam rei novitatem in dubium primum traxit Priscus,nec ei confidit.Postquam vero securus factus,Romani inter se et barbari fecerunt ac susceperunt quinque dierum inducias sublatoque omni metu,Chaganus efurientibus Romanis ad frumentationem praebuit vehicula,propterea tam inopinata ista barbarica humanitas ad nostra usque tempora est propagata.Quarta die Romanis copiis instructis ad vitam rebus necessariis,Legatos misit Chaganus,Indicas a Prisco petiturus merces,in qua re barbaro Priscus obsecundatus,et piper misit solium Indicum casiamque que dicitur Costus.Hic vero acceptis Romanis muneribus,aromatibus delinitus,admodum oblectatus est:sic a pugna abstinuit,donec Romanis publica illa ingens celebritas preteriisset:ob invicem vero se cum metati essent utrinque tamen omnia erant secura.Finito deinde festo,nuncios Chaganus misit,seiungendarum a se mutuo copiarum.”

Ezt a történetet már többen emlegették, ahól a Rómaiak(bizánciak) a husvét megünneplésére készültek ,de nagy éhinség lévén,ezt aligha tudták volna méltóképp megejteni.Ekkór jött a Kagántól a segitség .A barbár és hitetlen s mindennek lemondott avar Kagán élelmet visz az éhező ellenségnek.

Amit nem vesznek észre a történelembuvárok, az az eredeti irások nagyfokú manipulálása.Nézzük a fenti szöveg következő részét:”Postquam vero securus factus,Romani inter se et barbari fecerunt ac susceperunt quinque dierum inducias sublatoque omni metu,Chaganus efurientibus Romanis ad frumentationem praebuit vehicula,propterea tam inopinata ista barbarica humanitas ad nostra usque tempora est propagata.”-Közösen megegyeztek egy öt napos tüzszünetről és a Kagán az éhezők élelmezéséhez felajánlotta a szekerét(vehicula),(és itt jön a betoldás)ezért az akkori kelletlen(inopinata)barbár emberség egész napjainkig van terjesztve.
Világosan látszik hogy a fekete betüs részt később szurták be,és a szándék is világos,nehogy a hitetlen(nem keresztény) barbárok szolgáltassanak emberségből példát a magas erkölcsű keresztény embernek.Ugyanugy lehet, hogy később szurták be azt is hogy a Kagán megkérte az élelem árát(petiturus merces),amit a bizánciak fűszerekkel fizettek ki(aromatibus delinitus).Azért nehéz elképzelni hogy a Kagán kereskedni ment a bizánciakhoz,amikór ezek szorult helyzetében ingyen is el tudta volna venni amit akart.Máskülönben a bizánciak sokkal toleránsabbak voltak a más vallásuakkal szemben mint a nyugati római keresztények.Ez is egy ok lehetett, hogy az intoleráns Róma biztatására a keresztesek megszállták és kirabólták Bizáncot.

Idézet a Nicephori Gregore irásából:”Quare omni pacificationis mentione sublata,per legatos a Noga Scytha,qui ultra Istrum habitabat,et Imperatoris amicitiam,cuius notham filiam Irenem paulo ante duxerat,colebat ,auxilia petit:acceptisque quator millibus delectorum Scytharum adiunctis etiam Romanis legionibus,Ioannem Thessalum Sebastocratem bello petere in animo habebat:tum ut eum ipsum deleret:tum ut omnem militem aetatem,quae Thaessalie praesidio erat occideret.“-Miután kibékültek az Irén és a császár házassága révén,a császár küldöttek által segitséget kér a Nagy Szkitától(valószinű hogy Szent Lászlóról van szó), a Thesszáliai Szebasztokrát elleni háborúhoz.A király négy ezer válogatott szkitát küld,amivel le is győzik Tesszáliát,akiknek összes előljároik odavesznek.