fabsanyo

Gondolatok

Szent Jeromos

S.jeromos.jpg

Az irásokból az derül  ki,hogy a biblia megszerkesztésében oriási szerepe volt Szent Jeromosnak.Latin neve Hieronymus Stridoniensis.A magyar Wikipédiában ez áll:”Szent Jeromos, teljes nevén latinul: Sophronius Eusebius Hieronymus (ógörögül: Ιερώνυμος), Stridonban, Dalmatia és Pannonia (provincia) határa, Csáktornya közelében, 347-ben született.”

Ezzel Jeromosból egy Nekeresd Jánost csináltak,ugyanis mind ott ahól feltételezik,hogy létezett egy Stridon nevű város,sem  Ptolemeuszi térképein nem találni,de más ókori térképeken sem.De az is lehet,hogy mind ezek az ókori városok mint Segesta,Delmium,Salone,Promona,Terponum,Metulium,Scardonam,Iadera,Sidrona,csak a fantázia szüleményei.

Az angól Wikipédián ez áll:”The exact location of Stridon is unknown. It is possible Stridon was located either in modern Croatia or Slovenia…”—Stridonnak a pontos helyét nem tudni.Csak feltételezni lehet,hogy Horvátországban,vagy Szlovéniában volt.

Magyarországon is van egy város Esztergom,aminek a latin neve Strigon.Ha figyelembe vesszük,hogy a szlavon irásban a g-t d-nek olvassák,akkór megkapjuk a Stridon nevet.Itt csak az a gond,hogy ugy a város alapitása,mint a szlavon irás megjelenése valamikor a X.század körül volt.Ha azonban elfogadjuk az állitást,hogy a történelembe betóldottak ezer évet(amit épp olyan nehéz elfogadni mint annak idején az állitást,hogy a föld gömbölyű),akkor mindjárt más a helyzet.

Esztergomot állitolag Géza fejedelem alapitotta a kilencszázas években.Egészen 1242 teléig, a tatárjárásig Esztergom volt az ország egyik központja.

Ebben a könyvben találjuk Jeromos leveleit.Ha a jezsuiták a XV.-XVI.században minden irást expurgáltak,és csak a dogmáiknak megfelelőket hagyták meg,akkór bizonyosan beledolgoztak Jeromos irásaiba is.De ahogy az történni szokott, mindig marad valami “elvarratlan” nyom,aminek alapján be lehet azonositani,hogy mely pápák idejében élt S.Jeromos,amikor ilyen képpen fakad ki:
https://books.google.ro/books?id=MmRRAAAAcAAJ&pg=PA314&dq=Eusebius+Sophronius+Hieronymus+armeni&hl=hu&sa=X&ei=9cRcVLydF86S7Abv64DYBQ&ved=0CCMQ6AEwATgK#v=onepage&q=Eusebius%20Sophronius%20Hieronymus%20armeni&f=false

56.old:Qui vinctos Christi famulos ducebat ad concilium Iudaeorum,ipse postea etiam de Christi vinculis gloriatur.Ego igitur,ante iam scripsi,Christi vestem in Romana urbe suscipiens,nunc Barbaro Syriae limite teneor.—Akik Krisztus legyőzött tanitványait a zsidók tanácsa elé vitték,ugyanazok  utánna a Krisztus köteleivel(láncaival) dicsekednek.Én pedig ahogy már irtam,Róma városában vettem fel a Krisztus ruháját,most meg a barbár Sziria részein tengődöm.

6o.old…interim tamen et ego linguam,et ille articulum movebamus,cum subito Hebreus intervenit,deferens non pauca volumina,que de synagoga quasi lecturus acceperat.Et ilico:Habes ,inquit,quod postulaveras,neque dubium et quid facerem nescientem ita festinus exterruit,ut omnibus praetermissis ad scribendum transvolarem,quod quidem usque ad presens facio.—Mi alatt a nyelvvel és bizonyos szövegek értelmezésével voltunk elfoglalva,hirtelen közbelépett a Zsidó és egy nem kis könyvet tett elém,amiből a zsinagógában szoktak felolvasni.Ime itt van, mondta,amit kértél.Miután átböngésztem az irást,ami az elött kétséges volt elöttem, most hirtelen megvilágosodott,hogy mit kell irnom,és ezt teszem mind a mai napig.No comment.Csak egy kis megjegyzés:Itt Jeromos már Jeruzsálemben lehet és itt is fejezi be élete utját.

Jeromos főbb müve kétféle változatban maradt fenn a Vatikáni könyvrtárban most digitalizált változatban is megtalálható a :
http://digi.vatlib.it/mss/view/MSS_Urb.lat.3 és a http://digi.vatlib.it/mss/view/MSS_Urb.lat.10
linken.
Az elöbbi változat is minden bizonnyal egy másolat.Az eredeti valószinüleg nagy latin betükkel iródott és hézagmentesen.A másoló nem mindig választotta helyesen külön a szavakat.Ebből következtetek arra,hogy az eredetiben a szavak nem voltak külön választva.A második változat kodex formátumu.

Egy dolog nem világos elöttem.Szent Péter utódai mind Rómában székeltek Jeromos idejéig.Egy főpap(pontifex) csak akkór lehet főpap,ha tisztába van azzal a vallással amit képvisel.Miért volt szükség akkor arra,hogy Jeromos olyan könyvekből vegye az ihletet amelyek nem keresztény irányzatot képviselnek ?

Ha igaz az állitás,hogy St.Jeromos már a IV.században megismerkedett az O testamentummal,és ezt bevette a katolikus dogmákba,akkór miért volt VI.Sándor pápa,és  X.Leo elutasitó magatartása az Otestamentummal szemben?Mindkét pápáról,feljegyezték,hogy amikor a zsidók a Pentateuch elfogadtatását kérték,a válasz az volt,hogy:”confirmámus sed non consentimus”—tudomásul vettük de nem értünk vele egyet.De lehet,hogy épp ezen álláspontnak a nyilvános hangoztatásával csapták be a hiveket,mert utánuk nem sokára csatólták a Pentateuchot a bibliához.

De van egy Szent Jeromosunk épp abban az időben,amikór az O és az Uj testamentum kezdenek összesimulni:Hieronymus Emiliani, vagy St.Jerome Emiliani(1481-1537),aki épp a fent emlitett reneszanszi pápák idejében tevékenykedett.Valószinű,hogy belőle kreálták az ókori Jeromos fantomképet.
Szt. Jeromos vallási buzgalmának mártírjaként halt meg. Bergamoban fertőzést kapott, és 1537-ben Somascában elhunyt.
Itt pedig egy másik Hieronimus.Hieronimus Gebvilerus Erasmi amicus,Rhenani praeceptor.Erasmus(1466-1536).
Tehát a Hieronimus név a reneszansz korában volt elterjedve és nem a sötét Ókorban.

Illyrek és dalmátok

dalmácia.jpg

 

Az illirekről olyan kontextusban lehet olvasni,minthogy bizonyos népcsoportok ősei voltak.a dalmátokról még kevesebbet hallani,ha csak nem a dalmát kutya kapcsán.Mivel ez a kutya fajta foltos,lehet hogy hasonlóságot láttak a dalmát tengerparton foltokban élő etnikumokkal.Az irásokban inkább olyan összefüggés van,hogy Dalmáciában az Illyrek laktak.
https://books.google.ro/books?id=ywdlAAAAcAAJ&pg=PA122&lpg=PA122&dq=miecislai&source=bl&ots=1topdkEsAs&sig=AiRsTHyAyzSealOHdgl_SDkPNI0&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjX-JSWkbTOAhVCvBoKHYVLCOUQ6AEIMTAE#v=onepage&q=miecislai&f=false
2.old.:Olim quidem tempore supra memoratorum scriptorum,Slavi,seu Slavini ab Istro sive Danubio in septentrionem habitarunt.Indeque transmisso eo flumine Mysiam,Pannoniam,Macedoniam,Traciam,Istriam divexerunt.Inter Dravum et Savum sive Saum flumina et in Illirico ac Dalmatia confederunt,eique regioni Slavoniae nomen dederunt:Romanumque Imperium prorsus debilitarunt, eodem Iornande et D.Gregorio primo eius nominis Pontifice max.testibus.—A régi időkbeli irók emlékezete szerint,a szlávok,vagy szlavinok Az Iszter vagyis a Duna északi oldalán laktak.Innen átkelve a folyón Mysiába,Pannoniába,Makedoniába,Trákiába,Isztriába széledtek el.A Dráva és a Száva folyók mentén az Illiri és Daslmáciai területeken szövetséget hoztak létre,amelynek a Szlavónia nevet adták:gyengitve a római birodalmat,amint az Jornandes és I.Gergely pápa is emliti a nevüket.

Az ugynevezett nagy népvándorlások felől nekem kétségeim vannak.Vándoroltak hittéritők,kereskedők,mesteremberek,vagy koldusok kisebb nagyobb csorortokban,sőt csoportba verődött szerencse lovagok is,de hogy egy egész ország népe olyan térbeli helyváltoztatást végezzen mint ahogy az a történelem könyvekben áll,egyszerüen lehetetlen.

4.old:Multa de Dalmatis et Illirijs veteres Graeci et Latini scriptores memoriae prodidere.Nam et Macedones et Romani olim cum eis bella gesserunt.Appianus quidem Alexandrinus etiam peculiarem de his librum conscripsit,cui nomen dedit Illyrico:in quo originem harum gentium,quamvis diversam á Beroso persequitur…Commemorat autem is,itemque Ptolemeus in Geographia,et alij scriptores ante et post eum.Urbes earum gentium,Segestam,Delminium,Salonen,Promonam,Terponum,Metulium,Scardonam,Iaderam ,fluvios:Naronemet saum sive Savum,populos:Scordiscos,Triballos,Liburnos,Dardanos,Atintanos,quorum nominum ethymologia nihil commune habet cum lingua Slavorum,sicut habet eorum que posterius indita,hodieque in usu sunt: nempe Iaice,Zagrabia,Cluz,Camennyigrad,Bielograd,Novigrad,Cremen,Otoc,Iablanez,Gurka,Lipa,arces et oppida :Reca,et Dobra,fluviij.Unde apparet novam et peregrinam gentem post tempora Ptolemaei et Appiani in illis oris consedisse,veteribus habitatoribus vel pulsis,vel subactis,et pedetentim extirpatis,que partim antiqua retinuerit,partim nova nomina locis dederit,longue diversa á veteribus.Iam vero quae ratio excogitare potest ,cur populi ijdem,qui prius Dalmatae et Illyrij dicti sunt,posterius Slavi,et regio Slavonia dici coeperit,si ab initio Slavi eam tenuere?Sed haec quamvis graves,coniecturae tamen sunt.Quod si demonstramus,quo tempore primum Slavi Dalmatiam et Illyricum,alienas sedes armis invaserint et occuparint,nullus opinor dubitationi locus relinquerunt-–Sok ókori görög és latin iró tesz emlitést Dalmáciáról és Illiriáról.Mert emlitve vanak a Makedonok és a Rómaiak által ellenük viselt háboruk.Az Alexandriai Appianus egy szpeciális könyvbe foglalta ezeket Illiriko cimmel,amelyben leirja ezen nemzetek származását,de valamennyire másképp mint Berozó.Fel vannak ezek jegyezve Ptolemeusnál is a geographiájában,és más elötte és utánna élt iróknál.E nemzetek városai a következők:Segesta,Delmium,Salone,Promona,Terponum,Metulium,Scardonam,Iadera.Folyók neve:Naronemet, Saum(Száva),népek(törzsek):Scordiscok,Triballok,Liburnok,Dardánok,Atintánok,amelyek etimologiájának semmi köze a szláv nyelvekhez,vagy az ezután felvett városok nevei ezekhez.Várak és városok:Iaice,Zagrabia,Cluz,Camennyigrad,Bielograd,Novigrad,Cremen,Otoc,Iablonez,Gurca,Lipa.Folyók:Reca és Dobra.Honnan jelent meg ez a vándor nép Ptolemeus és Appiáni kora után,amelyik itt letelepedett,és az őslakósokat részben kiszoritotta,részben leigázta,vagy lassan kiirtotta,a helyneveket részben megőrizte és részben uj neveket adott amelyek teljesen különböznek a régiektől.Már milyen logika alapján gondolhatod,hogy ezek a népek akik elöbb dalmátok és illyreknek mondottak,később szlávok lettek és a rigiót Szlavóniának kezdték nevezni,ha már eleitől szlávok birtokolták ezt.?De itt valami komolyabb összefüggések is vannak.Mert ha bebizonyitjuk,hogy a szlávok elöbb Dalmáciát és Illirikumot birták,de aztán más területeket foglaltak el,akkór minden bizonnyal elhagyták a területet.

Ez ugy néz ki,hogy egyfajta válasz akar lenni azok számára akik a szlávokat őslakósoknak állitják az Adria partjain.És miért is nem lehetnek őslakósok?A valóság az,hogy a betelepedettek sem a nőket nem szokták kiirtani,sem a helyneveket teljesen megváltoztatni.Igy fenn áll a gyanú,hogy a Dalmát és Illir nevek de lehet a két nép is csak a képzelet szüleménye.A területet pedig eredetileg nem Szlavóniának sem Szlaviniának,hanem Szklaviniának hivták.Ez pedig a szólgák országát jelenti ugyanugy,mint a Szerbia név is.Amig ezek a területek nem tudtak államba szerveződni,igy képtelenek voltak a védekezésre,mikor a nyugatrómai,mikor a keletrómai birodalom vadászterületeként szolgáltak.Innet rabólták ugy az állatokat mint az embereket.A szlavón nyelv a valláson keresztűl lett elsajátitva.Tehát a nyelvüket nem hozták,hanem kapták görögkeleti papoktól,meg szláv migránsoktól.Ha a románok nem tesznek erőfeszitéseket a latinositás érdekében,most ők is valamilyen szláv nyelvet beszélnének.

Adhoc autem demonstrandum,unus Procopius suffecerit:qui cum Iustiniano imperatori á commentarijs et Belisario duci et magistromilitie eius nonnullarum expeditionem bellicarum comes fuerit,certissimus eorum que ipsius tempore et sub oculis pene ipsius acciderunt,testis esse potest….Procopius ita scribit:Per id tempus Slavinorum exercitus flumine Istro traiecto,Illyrios omnes ad usque Epidamnum malis ingentibus affecere,partim hos trucidando,et partim sine ullo etatis discrimine in servitutem,quos licuit,abigendo:et eorum bonis direptis,desaeviebant….Addamus huic et Blondum,recentiorem quidem,sed diligentem antiquitatis indagatorem.Is ergo nonnulis D.Gregorij verbis descriptis haec addit:Quanquam vero Gregorius plura de hac Slavorum in Istriam irruptione non scribat,tamen nos compertum habemus,eam gentem,quam ultra Danubium sedes habere,et socerum filiumque Mauritij illis oppositos fuisse diximus,tunc primum oram Adriatici finus dextri litoris ocupasse,et ita habitationem in ea continuasse,ut quisquid prius Istria et Dalmatia dicebatur,ad tempora usque nostra dicatur Slavonia.—Ennek a bizonyitásához elég egy Prokopius:aki Jusztiniánus idejében Belizário hadvezérrel nem egy háborus expedicióban részt vett,és élő szemtanuként tanuskodik.Prokopiusz igy ir:Ebben az időben a szlavinok serege átkelt az Iszteren,az Illyreket szörnyen megverték egész az Epidamnum partjáig,részben megőlték őket,részben kórtól függetlenűl rabul ejtették,a javaikat elrabólták.Ehhez hozzá adhatjuk Blonduszt nyilván nem annyira régi iró de nagyon kiváló az ókori események kútatásában.Amikor Sz.Gergely beszédeiről ir ezt mondja:Habár igaz,hogy Sz.Gergely többet nem ir a szlávok Isztriába való betöréséről,de bizonyosak vagyunk benne ,hogy ennek a népnek a szállás helye a Dunán túl volt,és Mauritius idejében szállták meg az Adriai tengerpartot,amit azóta is Szlavóniának neveznek.

A régi bőlcselet szerint egy bizonyitáshoz legalább két tanu kell.Itt az egyik Prokopius.A hihetőség érdekében nagyon sok tőrténetet szemtanukkal bizonyitnak,akik olyan pontos párbeszédeket is vissza játszanak,mint ha csak napjainkban egy kamerával felszerelt riporterről lenne szó.Ezeknek a “jelentései”nagyon megkérdőjelezhetőek.A másik “tanu” I.Gergely pápa akar lenni.Ha valóban irt volna erről a pápa,akkór ezt Blondus mint történész nem rejti véka alá.A legnagyobb csusztatás,annak az elhalgatása,hogy ezt a területet nem Szlaviniának,hanem Szklaviniának(Sqlavinia) nevezték,igy volt megjelőlve a régi térképeken.

A nagy hal mindig felfalja a kicsit,és a nagy birodalmak mindig kizsákmányolták a kissebb államalakulatokat.Azonban lehetett egy régió akár erös államba szerveződve, ez nem jelentette azt, hogy a nép már szabad volt.Ha megvizsgáljuk a Szent István kora beli magyarországi körülményeket azt látjuk,hogy a nép itt is rabszólga volt.Az államban élő és az állmi szervezeten kivűl élő nép közt csak olyan különbség volt,mint a kutyák és farkasok között.Az egyik már rabszolga,a másik meg jobb esetben potenciális rabszolga.

Ha nem voltak Illyrek,akkór honnan az Illyr-magyar szószedet? Pázmándy emlit egy Lexico Belosztenecziano irást,amit azonban nem találni.Igy két dolgot tételezhetünk fel:Pázmándy,vagy aki a szavakat össze irta egy olyan periódusban kutakodott az Adriai partokon,amikór még ott valamiféle magyar dialektust beszéltek,vagy egyszerű hamisitásról van szó.Ez nagyon hasonlit az ugynevezett Hun-Magyar szótárra,ami valószinű ,hogy szintén hamisitvány.

https://books.google.ro/books?id=XihbAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=Samuel+Pazmandy&hl=hu&sa=X&ved=0CCwQ6AEwAmoVChMInbfB1I6SxwIVBb8UCh2iiQtm#v=onepage&q=Samuel%20Pazmandy&f=false
Illyr-Magyar szótár a 186-245.oldalon.

A kozmopolita

Ha egy magyar elolvassa Sámuel Pázmándi irását,akkor nem tudja eldönteni,hogy ez az ember valójában melyik nemzethez tartozik.Irásaiban olyan kifejezéseket találunk,hogy a mi nagyjaink (magyar királyokról),vagy egyes szavak esetében:a mi magyar nyelvünkön.Máskor meg rá jövünk,hogy nincs tisztában a magyar szavakkal.Nem egyszer a németeket dicséri,máskór héber irásokkal próbál érvelni.

A latinban van egy olyan szó, hogy labant ami magyarul ingadozót jelent.Lehet, hogy innen ered a labanc szavunk is.Sámuel is egy ilyen ingadozó egyéniség.Én nem akarom és nem is tudnám elvitatni a magyarságát,mint ahogy nem lehet elvitatni a mai liberálisoktól sem.Az ebbe a kategóriába tartozó ember annyira elszakadt a nemzetétől,hogy a kozmopolitizmus jegyében számára minden rossz ami nemzeti,és minden jó ami idegen.

Minden embernek szüksége van egy közösségre e nélkül elveszettnek érzi magát.Érdekes , hogy nagyon sok liberális kozmopolita ember, nem csak Magyarországon,de egész Európában, zsidónak vallja magát,habár vérségileg a felmenői sem származtak a Közel-keletről.A legtöbb középkori könyvet ilyen emberek irták,de a keresztény papok közt is nem kevesen vannak.Ezek,habár a legtöbbje európai nemzetekből származnak,valósággal lenézik az összes európai nemzetet.Ez olyan mint amikór a paraszt fiut a szülei kitanittatják,hogy ur legyen belőle, és aztán az ur megveti a szüleit mert azok parasztok.Lássuk,hogy ez hogy nyilvánul meg Sámuelnél:

https://books.google.ro/books?id=XihbAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=Samuel+Pazmandy&hl=hu&sa=X&ved=0CCwQ6AEwAmoVChMInbfB1I6SxwIVBb8UCh2iiQtm#v=onepage&q=Samuel%20Pazmandy&f=false

171.old.A quo tempore Ungari sparsim ac sub uno Imperio vivunt cum Teutonicis:semper horum Mulieres liberius habebantur,vivebantque liberius Mulieribus Hungaricis.Et quemadmodum mulieres hungaricae ob hanc libertatem ambiunt exteros:ita virorum hungarorum communis querela est,exterarum exemplo, et exterorum indulgentia ,mulieres suas antea per Tacitum descriptis per omnia similis,ab antiqua simplicitate multum deviare incepisse.—Abban az időben a magyarok, legalábbis részben,egy birodalomban éltek a Teutonokkal(németek):ezek feleségeik mindig szabadosak voltak,a magyar nők szabados életet éltek.És ilymodon a szabadosan élő magyar nők megkörnyékezték az idegeneket:ez volt a magyar férfiak közös sirámja,az idegen példa,az idegen engedékenység,a feleségeik nagyon el kezdtek térni a Tacitus által leirt ősi egyszerűségtől.

Sub Rege Andrea II.uxor Banck- Bani erat mulier Hungara moribus per Tacitum descriptis.Regina erat nativitate externea,moribus contrariis.Lectores iudicent:quaenam ex ambabus secundum Taciti descritionem vera Germana fuerit.Literarum secreta viri pariter ac feminae ignorabant.—II.András király alatt Banck-Ban felesége egy magyar nő aki a Tacitus által leirt erkölcs szerint élt.A királyné idegen származásu volt,ellentétes erkölcsi szokással.Az olvasó most itélje meg :Vajon melyik volt a kettő közűl a Tacitus irásainak megfelelően az igazi német nő? Ez irodalom titkát ugy férfiak mint nők nem tudják.

Amikor Poggio Bracciolini “másolta” a Tacitus irásait,vajon miért kellett Magyarországra utazzon és ott tanulmányozza a paraszti életet? Nem e innen másolta le azt az ősi egyszerű ,erkölcsös “német” női életformát? Mert a Tacitus irása több mint valószinű,hogy a Poggio műve.Az ezerhétszázas években Mohács,a török uralom és az osztrák megszállás után nem csoda ha a magyar erkölcs is mélypontra került.Ezt Sámuel ugy irta le ahogy látta,csak sajnos ezt vissza vetitette a multra is.

Miután dicséri a külföldön látottakat,emigy gondolkodik a mi Sámuelünk:

E contrario in Maiores nostros adeo quadrat haec quoque Positio:ut recte ob hunc defectum non saltem sub primis Regibus Hungaricae nationis per Ecclesiasticos externos omnia negotia tractari debuerint,sed et adhuc seculo XVI.Stephanus Bathory de Nyir-Báror Iudex Curiae Regiae,distinctus a Rege Poloniae dicto Báthorj de Somló,scribendi simul ac legendi prorsus ignarus,nomen suum per Secretarium semper subscribi curare debuerit.—Ezzel ellentétben a mi nagyjaink bármilyen poziciót is töltöttek be,és nem csak az első királyaink idejében,minden szerződéses egyezményt idegen egyházi képviselők bonyolitottak le.De még a XVI.században is Bátory István Nyir-Bátori királyi biró a lengyel király által is kitüntetett mint Somlói Bátor, teljességgel hijjával volt az irás és olvasási készségnek,a nevét is a titkára kellett leirja.
In ipsa Atilae Aula,ipsimet Hunni,Gentium confoederatarum,ac respective subiectarum,Principes,si fides est Prisco,potissimum Gothorum,aut etiamAusoniorum,linguam ac consequenter literaturam,sectabantur.—Az Attila udvarában azonban a hunok, nemzetek szövetsége,a magasrangú hercegek de még az alattvalók is ha hihetünk Priskosnak,a Gót és a Latin irodalmat olvasták.

Hát igen,ha hihetünk Priskosnak! Csak szerintem nem hihetünk.Szerintem ugy Priskos mint Tacitus valamikór az ezredforduló után irt.Ha nem lett volna a reneszansz korában óriási ellentét az angol Királyság és a Vatikán között,akkór az angól történelmet is valami “ókori” történész irta volna meg és nem egy Polidorus Virgilius (1513 -1534 ).

A XVI.században az irás egy egyszerű mesterségnek számitott.Épp annyira lenézett volt a nemesek által,mint a cipő csinálás,vagy üzletben való árulás.Az egyházi méltóságok közt is általában az irás a legalacsonyabb beosztásbeliekre volt bizva.Az irás iránti érdeklődés a nemzeti ébredéssel kezdődött.

Néha azért Pázmándiban is felébred a nemzeti öntudat:

8.old.:Unum adhuc fere omiseram.Quod nempe Scythae Herodoti erant tales Scythae,qui aut quorum saltem principaliores ISTIEN colebant..Talis vero,preter nos Magares,Deum actu Isten appellantes,nemo est in omni Europa-Hos eosdem postea constanter tenuisse ripas Danubii,adeoque hanc quoque Patriam Danubio ab Istie Istro dicto adiacentem,iam ante aetatem Scriptoris iisdem fuisse antiquissimam,idem Herodotus confirmat.—Egy dolgot nagyon mellöztem.Hogy ugyanis Herodot szkitái olyan szkiták voltak,akiknek főbb részük ISTIENT tisztelte.Mert nálunk magyaroknál a Deus nevet Istennek hivják,amilyen nincs egész Európában.Ezek állandó jelleggel birtokolták a Duna partjait amit(a Dunát) csak ugy mint a hazájukat Istienek hivták, ami az Isterhez kapcsolódik,ezt a legrégebb irók ,akár Herodotosz is állitják.

Az is érdekes,hogy az ókorban volt egy Isztria nevű ország,amit az Illirek birtokoltak.Pázmándy összeállitott egy szótárt illir, magyar és latin szavakból,amelyből kitűnik,hogy a legtöbb illir szó megegyezik a magyarral.184-25o.oldalon.

 

Renesans-Ujjá születés

220px-Epistolæ_obscurorum_virorum,_Nordisk_familjebok

Cicero:Nescire quid antea quam natus sis acciderit,id est semper esse puerum.—Aki nem tudja(nem érdekli)hogy mik történtek születése elött mindig gyermek marad.
Ehhez hozzá lehet tenni,hogy a gyermek mindig csak a mában él és nem csak a mult nem érdekli,de a jövő sem.

A renesans a XV.századdal kezdődött.Ekkor jött divatba Itáliában és más európai országokban az irás.Ez idáig is irtak,de leginkább kolostorokban és ezek az irások nem kerültek a nagy közönség elé.Ezek az irások latin nyelven és nagy betükkel(majuscula) iródtak.

Wikipédia:”Im lateinischen Alphabet kam die Unterscheidung zwischen Groß- und Kleinbuchstaben (Majuskeln und Minuskeln) erst mit der Renaissance auf, als die Humanisten die lateinischen Texte in karolingischen Minuskeln lasen und dabei wahrscheinlich die Inschriften auf den altrömischen Monumenten vor Augen hatten.”—A latin ábécében a nagy és kisbetüs (majuscula és minuscula)irásközti különbség csak a reneszansz korában jelent meg,amikor a humanisták a latin szövegeket a karolingi minuszkulákkal olvasták és amikor valószünüleg a szemeik elé kerültek az ó latin(majusculával irt) irások a különböző műemlékekről.

Poggio Bracciolini (138o-1459 ) volt az első aki ezeket az olatin szövegeket kezdte tanulmányozni.Hogy milyen régiek voltak ezek a szövegek,azt nehéz megmondani,mivel a XVI.századig nem volt időszámitás.Ezért a majusculával irt szövegeket irhatták csak pár száz évvel a reneszansz elött,de még a reneszansz idejében is.

Wikipédia:”Das lateinische Alphabet stammt vom altitalischen Alphabet der Etrusker ab, von denen die Römer zunächst 21 Buchstaben übernahmen. Zur Zeit des klassischen Lateins und in der Spätantike bestand das Alphabet aus 23 Buchstaben. Die Zahl von 26 Buchstaben wurde erst in der Renaissance erreicht.“—A latin ábc az oitáliai etruszk abc-ből származik,amiből a rómaiak átvettek 21 betüt.A klasszikus latin és a későbbi antik latin abc-ben 23 betü volt.A 26 betű csak a reneszansz korában jelent meg.

A műemlékeken található irások iránti érdektelenség egyik oka lehet a nagy időtávolság,de ugyanezt előidézhették a gyakori földrengések is.Érdemes megemliteni azt az esetet amikor a fiatal Poggio Braciolini probált megtisztitani kő töredékeket amelyeken olatin irás volt,és az arra tévedt lányok megkérdezték tőle,hogy nem találna magának hasznosabb munkát? Ha tudták volna szegény lányok, hogy nemsokára milyen vagyonra fog szert tenni ez a fiatal,biztos nem gunyolódnak.A nagy vagyon megszerzése mögött azonban valami mindig bűzlik.Sokan állitják,hogy Bracciolini hamisitott egy csomó olatin irást,amiról azt állitotta hogy ilyen meg olyan kolostorokban találta.

Ebben az időben alkottak M.Antonius Coccius Sabellicus ,Polydore Vergillel,Andrea Navagero és még sokan mások.

Wikipédia:Marcus Antonius Coccius Sabellicus (1436–1506) was a scholar and historian from Venice. He is known for his universal history, Enneades sive Rhapsodia historiarum.—M.Antonius Coccius Sabellicus(1436-15o6) velencei irodalmár és történész.Ismert a Világ történelmi munkájáról melynek cime Enneades vagy Történelmi rapszodia.

Wikipédia:Sabellicus while at Udine wrote an antiquarian work on Aquileia that appeared in 1482.[3] He then produced a Latin history of Venice, Historiae rerum venetarum ab urbe condita, with official encouragement; but it proved unpopular with the citizens.[4] He wrote further works concerned with Venice, and as a humanist scholar wrote commentaries on classical authors.The Enneades sive Rhapsodia historiarum appeared in 1498. His collected works were published in 1560 at Basel.[3]—Mi alatt Sabellicus Udineban tartoszkodott irt egy Aquileiáról szóló őstörténetet amely 1482-ben jelent meg.Aztán megirta Velencének a történetét latinul,hivatali bátoritással,de ez népszerütlen volt a polgárok körében…Az Enneades 1498-ban lelent meg.Az összes műveit 156o-ban adták ki.

Wikipédia:The Historiae rerum Venetarum had a first continuator, Andrea Navagero, who died having asked for his work to be destroyed. A second continuator, Pietro Bembo, was appointed in 1530, and he brought it up to 1513.[5]-–A Velence történetét folytatni probálta Andrea Navagéro,aki miután meghalt a munkáját megsemmisitették.
Sabellicus baráti kapcsolatban állt Polydore Vergillel.

Wikipédia:Polidoro Virgili, commonly Latinised as Polydorus Vergilius, or anglicised as Polydore Vergil (or Virgil), and often known as Polydore Vergil of Urbino (c. 1470 – 18 April 1555) was an Italian humanist scholar, historian, priest and diplomat who spent most of his life in England. He is particularly remembered for his works the Proverbiorum libellus (1498), a collection of Latin proverbs; De inventoribus rerum (1499), a history of discoveries and origins; and the Anglica Historia (drafted by 1513; printed 1534), an influential history of England. He has been dubbed the “Father of English History”.[1]—Polidor Virgil latinosan Polydorus Vergilius… vagy gyakran ugy is ismert mint Urbinoi Polydore Vergil (147o-18.Apr.1555.) Itáliai humanista,történész pap diplomata,aki élete legtöbb idejét Angliában töltötte.Főleg a Közmondások lapja(1498)amely latin közmondások gyüjteménye ,Felfedezésekről(1499) a felfedezések története,és az Angol történelem (1513 -1534).Ezért egyesek az angól történelem atyjának is nevezik.
Cocci fő műve az alábbi linken található:
https://books.google.ro/books?id=Lbg_AAAAcAAJ&pg=PT145&dq=scytharum+meotide&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwio5qnph_3LAhWFKCwKHZsMAqQQ6AEIXjAJ#v=onepage&q=scytharum%20meotide&f=false
Argumenta Enneadis primae—Az Enneadis kivonatának I.része

Érdekes hogy Cocci a művének az Enneadis nevet adta,ami nagyon hajaz a Vergilius Aeneidosára és a http://digi.vatlib.it/view/MSS_Vat.lat.3225 linken található ugyancsak Aeneas történelmi irására.Ugy tünik,hogy a szerző az Enneadas alatt egy világtörténelmet ért.Az irás mint bármelyik akkor irt világtörténelem a világ teremtésével kezdődik.

Már az első sorokban érdekes megjegyzéseket találunk:
Cur Graeci Iudaicam historiam non scripserint? Cur Noe et alijs ab initio tam longavita contigerit….Scythiae s situs et qui olim mores gentis ritusque fuerint.Asia Scytharum vectigalis facta.Bactriani et Parthi á Scythis oriundi.—A görögök miért nem irtak a zsidó történelemről? Miért Noe és az ő korabeliek olyan hosszú életüek voltak?…A Szkiták lakhelye milyen szokásaik és vallásuk volt régen.A szkiták Ázsiai ténykedései.A baktriaiak és a Pártusok szkita eredetüek.

4.old.:Hinc vitalis spiritus Iuppiter dictus,ignis Vulcanus,Pallas aether,Tellus Ceres,aliaque alijs nominibus.—Jupiter mint élő lélek,Vulkánus mint tűz,Pallas a légkőr,Ceresz az ég stb.

Hebraica historia Graecis negata:Iosephus autor est Demetrium Phalerium apud Philadelfum Alexandriae regem plerisque audientibus quandoque affirmare ausum ,non licuisse Graecis hominibus Hebraicam historiam attingere,quin illustrium scriptorum quosdam eam rem tractare ausos,adversa mentis valetudine et langore corporis tandiu conflictatos donec ab incepto destitissent tanquam id arcanum prophyanis esset gentibus manifesta ira numinis interdictum…Sed sive hoc fuerit,sive rei ignoratio,que non adeo in multos vulgata esset,Graeci et Romani scriptores pertinaciter ab omni sacrae huius historie relatione abstinuerunt ut de industria videantur silentio rem tantam praeteriijse,quippe quam suorum popularium aures ,ob ea que de dijs á maioribus acceperant,sine offensa audire non potuissent,fuisset haec tractantibus vel inuitis veritas expressa.

Ez a csavaros szöveg mintha egy fizetett apologéta tollából származna.Azt állitja egyebek közt,hogy a görögök és a rómaiak makacsul elzárkoztak a szent dolgoktól és csak a jövendő mondóik érdekelték őket.

Azonban az európai népek és ehhez tartoztak a közelkeleti görögök is,nem voltak annyira elkülönültek egymástól,hogy egyeseknek lettvolt történelme,másoknak meg nem.Ha az angoloknak a XV.század elött nem volt történelmük,miért lett volna más nemzeteknek?

Amint láttuk az angól történelmet Polidorus Virgilius 1513 -1534 években irta.A zsidó történelem a pentateuchban található vagyis az ótestamentumban,amit viszont a katolikus egyház,csak a XVI.században fogadott el.Igy kérdés hogy mikor iródott?

Minden jel arra mutat,hogy az irás csak a XV.században jött divatba, igy addig nem lehettek történelmi irások sem.A nép számára a történelmi emlékezést a képek szolgáltatták.Ezek általában freskók formájában a templomokban voltak,és csak Krisztus születésétől ábrázolták az eseményeket.

Itáliában az etruszkokat nagyon sok ideig ignorálták,és az olasz történelem Aeneasszal kezdődött.

156.old:Sed plures omnino tradunt Ascanium paterni exilij comitem in Italiam venisse.At quocunque ille natus est loco,ac quacunque matre omnibus convenire video,rem Albaniam ab Ascanio,qui annos duodequadraginta regnaverat,per manus Sylvio traditam,á quo Sylvij deinceps reges sint nominati.—De sokan állitják,hogy Aszkánius az apja menekülése után Itáliába jött.Bárhol is született,bár ki volt az anyja abban mindenki egyetért,hogy Albát Aszkánius alapitotta ahol 42 évet uralkodott,ezt Sylvio irta amely Sylvió után sok királyt igy hivtak.

Itt megint felmerül a gyanú.Ki is lehetett ez a Sylvio? Ha az Aeneidost ( http://digi.vatlib.it/view/MSS_Vat.lat.3225 ) a XV.században irták,és és ha a szerző valóban a későbbi II.Pius pápa akit eredeti nevén Aeneas Sylvio Piccolomininek hivtak,akkór össze áll a kép.

Ha a zsidó történelem meg lett volna irva az ókorban,akkór Sztrabon nem állitott volna olyan képtelenséget,hogy Jeruzsálemet Mozes alapitotta.

174.:Clarissima urbium orientis Hierosolyma quos habuerit conditores parum ut video constat,inter eos quos sequimur Strabo,quem in veteribus rebus placuit imitari,Mosen et gentis ducem,et urbis conditorem credidit.—A kelet gyönyörű városát Jeruzsálemet Sztrabó szerint akire szivesen hivatkoznak a történészek,Mozes alapitotta.

A pápai rezidencia Avignonból(Francia ország) Rómába való költöztetése 137o-ben XI.Gergely idejében egy szakadást idézett elő az egyházban,ami V.Márton megválasztásával látszólag megszünt.XI.Gergely és V.Márton között volt egy csomó pápa és ellenpápa,de a szakadás igazi okáról nem sokat tudni.Azt tudni,hogy az Egyház intézménye mindig az egyik legjobban jövedelmező intézmény volt.Ugyebár mit nem tenne meg az ember a lelki üdvösségéért.A befolyt anyagi javakból pedig azok részesedtek,akiknek vezető szerep jutott az Egyházon belül.A kersztény vallást Rómában Szent Péter utódai képviselték,vagyis a zsidók.XI.Gergely Avignonból való Rómába való hazarérése után az olaszokban felerösödött a nemzeti öntudat.Szent Péter utódai joggal ugy érezték,hogy mindinkább mellőzve vannak.Mindezidáig nem sokat érdekelte sem a Rómaiakat sem a zsidókat a történelem.Az első történelemirási próbálkozás minden bizonnyal a http://digi.vatlib.it/view/MSS_Vat.lat.3225 linken található irás.Itt azonban világosan látszik ,hogy a zsidóknak semmi szerep nem jut.Ezt a hiányosságot próbálta pótólni Cocci az Enneadis müvében.De kik voltak valójában Szent Péter utódai a római zsidók?Ugy ahogy az Aeneas irás elött a rómaiaknak nem volt történelmük,igy a zsidóknak sem.Egy népet leginkább nem a vérszerinti származása határozza meg,hanem a foglalkozása.Zsidók esetében a kereskedés.A kereskedés szükségszerűen megkövetelte az irás és számolás kialakitását,ugyanakkór egy koszmopolita világnézet elsajátitását.Az irás megjelenésével és terjedésével,már nem csak anyagi,hanem szellemi cikkekkel is lehetett kereskedni.Az Egyház nemzeti hatáskörbe vonásával különösen V.Márton után megindult a szemben állás a katolikus egyház és a római zsidóság között.Ahogy az olaszok kezdték kialakitani a saját történelmüket,ezzel párhuzamosan a zsidók is kezdték megirni a saját történelmüket,amit a Tórában foglaltak össze.Cocci valójában megpróbálta ötvözni a két történelmi elképzelést az Enneadisában.Mindezen irások a reneszansz korában jelentek meg és gombaszámra szaporodtak.Ahhoz hogy az irások hitelességét megerösitsék vissza datálták őket az időben,mintha évszázadokkal azelött iródtak volna.Rengeteg fiktiv szerző nevét kitalálták,akiknek pontos családfát állitottak össze 1ooo,vagy 15oo év távlatából.Mindezek ugye sulyos vádak,és el sem tudnánk hinni hogy igaz,ha nem ismernénk a reneszanszkori pápák dicstelen tevékenységét.Krisztus is megmondta,hogy ha a ház ura Belzebub,akkór mit várjunk a szólgáitól?

https://books.google.ro/books?id=1XiyetoiqNMC&pg=PA91&lpg=PA91&dq=marcus+porcius+cato+de+originibus&source=bl&ots=f-3Hts07m5&sig=zGiap7unjvyBKOr5mnxIs3K9OLs&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiqkMyY9fDOAhXDXBQKHQ02AnMQ6AEINjAE#v=onepage&q=marcus%20porcius%20cato%20de%20originibus&f=false

9o.old:Seit wann Aeneas in Rom heimisch ist,wird nach wie vor kontrovers discutirt.Festzustehen scheint jedenfalls “dass in Rom selbst die Aeneaslegende nicht eine lebendige Volkstradition war sondern …von oben herab ins Volk getragen wurde.—Hogy mióta honos az Aeneas Rómában,az ugy a multban mint ma vita tárgyát képezi.Minden esetre megállapitható hogy Rómában az Aeneaszlegenda nem egy élő néptradició volt…hanem egy felülről a népbe táplált gondolat.

A fenti megállapitás is bizonyiték,hogy az Aeneasz legenda a reneszansz korában keletkezett és nem az ókorban.A hamisság takarásához mindig kell egy rakás “lepedő irás”.Ilyen volt a Fábius piktor Annalese és az Enneus Annalese,amit több mint valószünű,hogy ugyancsak a reneszansz korában irtak,de ókorinek tüntetik fel.

Die Annalen des Fabius Pictor haben Epoche gemacht.Wie der erste Verfasser einer Atthis,Hellanikos von lesbos,für alle seine Nachfolger das entscheidende Vorbild wurde,so waren auch die Annalen des Fabius Pictor das Modell für alle weiteren Versuche.—Fabius Pictor Annalesei kórszekot alkottak.Mint az Atthis első összefoglalója leszboszi Helanikos az összes követőinek egy döntő például szolgált,ugyanigy Fabiusz Pictor Annalesei szolgáltatták a modellt a további probálkozásokhoz.

91.old:Cato in originibus hoc dicit…Primo Italiam tenuisse quosdam ,qui appellabatur Aborigines,hos postea adventu Aeneae Phrygibus iunctos Latinos uno nomine nuncupatos.(So began das erste Buch der Origines des Cato.)—Cato az Originibus(Eredetek)-ben ezt mondja…:Akik Itáliát elöbb birták,azokat Aborigéneknek(bennszülött)hivták,akik után jött a Phrygiai Aeneas népe akikkel egyesültek,és ezek nevét latinoknak titulálták,(Igy kezdődik Cato Eredet irásának első könyve).

Amint már emlitettem az Aeneas legendát bizonyos régi képek alapján irták meg.Az irás megjelenése elött bizonyos történéseket képekben jelenitettek meg,a legtöbb kép esetében azonban a kép témája már kiesett az emlékezetből.A képeken látható jeleneteket,történéseket próbálták ujra életre kelteni,innet ered valójában a reneszansz elnevezés.Mivel a történelem megirása képekhez kötődött,igy szükségét látták egy festő létezésének,akit Fabius Pictor néven személyesitettek meg.Jelenleg ugy szerepel a történelemben mint történész aki a Pictort csak guny névként kapta,mivel szeretett festegeteni.De volt egy Fabius Maximus is ,aki konszul és pontifex is volt.De Pictor már az ötödik Fabius volt,ezért a neve elé biggyesztették a quintus jelzőt.

228.old.Fabius Maximus Servilianus(K.e.15o körül élt consul és pontifex) ,Quintus Fabius Pictor(szül.27o körül):annales

Mivel nagyon sok volt a takargatni való,ezért megjelenitettek egy Quintus Enniust(K.e.239-169) és ez is irt egy Annalest.
https://books.google.ro/books?id=HadZAQAAQBAJ&pg=PA246&lpg=PA246&dq=fabius+pictor+annales&source=bl&ots=20–jjE4fV&sig=Zzzkkpg-lh3EIsE2gDkeEVuWaTg&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwih5-bR_vDOAhXCVBQKHS3qC68Q6AEIQDAG#v=onepage&q=fabius%20pictor%20annales&f=false

Történelemből mese,meséből történelem

aeneas

Ugy tünik,hogy a trójai háború nem ért véget.A mai tudomány ugy tanitja,hogy Európa őslakói a Neandertáliak voltak,akiket idővel kiszoritottak a délről jövő cro magnoniak.Ezt azzal magyarázzák,hogy a neandervölgyiek a cro magnioniakkal ellentétben,tul nehézkesek voltak ugy testben mint gondolkodásban.Ez a neandervölgyi jelző napjainkban szinte ráillik a mai nyugateurópai emberre.Ma is jön délről a cro magnoni ember és legyőzi az európait a saját fegyverével,az emberi jogokkal.A cromagnoni annyira rátermett a tulélésre,hogy minden ravaszságot kihasznál az európai ember átejtésére.Ennyivel azonban sosem érte be és most sem éri be.Ő uralkodni akar.Az évezredek folyamán ez az embertipus nem ismerte a békés alkotásra való környezetet.A számtalan törzsek közti torzsalkodásban csak három választási lehetősége volt uralkodni,szolgálni,vagy meghalni.A második lehetőséget ami a kereszténység alapgondolata mindig megalázónak tartotta,ezért könnyebben a halált választja minthogy szolgáljon.

Vajon állandó háború közepette lehet e alkotni?Lehet,de csak háborúhoz szükséges kellékeket.Felteszem a kérdést,hogy a rengeteg nemesitett gyümölcsfát,a finom zöldségféléket és gabonaféléket vajon az Isten teremtette,vagy az ember nemesitette?A nemesités egy nagyon hosszas türelmes munkát igényel.Képes volt erre a cro magnoni ember aki a pillanatnyi túlélésre szakosodott?

A valláscentrikus embereknek van egy számomra visszataszitó hozzáállása az emberi alkotás irányába.Mindent Isten művének tekintenek, az ő szemszögükből az ember teljesen érdemtelen.Igy mindenkinek egyenlő jóga van mindenhez, függetlenűl a teljeesitményétől.Egyedüli követelmény,hogy jóban legyen az Istennel,vagyis hogy állandóan dicsérje.Minél primitivebb egy vallás,annál jobban kihangsulyozódik ez a magatartás.Ilyen beállitotságú a kommunista ideologia is aminek a legújjabb formája a Zeitgeist.

A görög mitológia szerint valamikór a földön istenek és emberek éltek egymás mellett,tehát nem összekeveredve.Afrodité egyike az istennőknek beleszeretett Anchisesbe, Aeneas apjába,aztán álnév alatt lefeküdt vele.Ebből a kapcsolatból született Aeneas akinek Afrodité nagy jövőt jósólt.Amikór felfedte elötte igazi kilétét,Anchises nagyon megijedt,mert félt Zeusz haragjától.Afrodité megnyugtatta, hogy nincs mitől félnie hisz sok más istennő is lefeküdt már emberekkel.A trojai háború után Aeneas a népével elöbb Lybiába megy,majd onnan hajó uton Itáliába.Más verzió szerint Trákián keresztűl jutnak el Itáliába.Amint az alábbi szövegben látni fogjuk,Aeneas kemény harcok árán meghóditja Itáliát(más verzió szerint békésen érkezik Itáliába és az ottani királlyal egyetértésben uj korszakot teremt),ami után, hogy békét teremtsen az országban, elrendeli a faunok(kecskelábú szőrös emberek) és a nimfák (erdei tündérek)összeházasitását.Vajon kiben reinkarnálódott manapság Aeneas?

A vatikáni könyvtárból nem rég digitalizált irás alighanem a trojai legenda eredeti változata:

http://digi.vatlib.it/view/MSS_Vat.lat.3225

Ie quoque magna paleset ie memorande canemus…—Azt a bizonyos nagy háborút emlékeztetőűl megénekeljük…

A szerző legtöbbszőr elsőszemélyben mesél.Lehet hogy ez az irás az amiből később kialakult a görög mitologia és Homerosz Odisszeaja.Maga az irás a képeket próbálja magyarázni a görög mitológia alapján,de ez nem mindig talál.Ezek a képek valószinű,hogy eredeti etruszk képekről lettek lemásólva.A viselet és a környezet ábrázolása erre hajaz.Ez a történet azonban, amiből később kisarjadtak a görög legendák,de lehet hogy az egész ókori történelem,nem másról szól,mint egy nagyméretű népvándorlásról, a déli civilizálatlan háborúskodásra szakosodott népek irányából a jóval civilizáltabb északi népek irányába.A trójai fa ló nem más mint egy ravasz hadi csel szimbóluma.

IIIr.: Ezen a képen található állatábrázolások nagyon hasonlitanak az Altamirai barlangrajzokhoz.

VIv.: Libiai pásztorokról ir:Litoraque alcyionen resonanta calantina dum quid tibi pastores Lybiae quid pascua versu prosequaret raris habitata mapalia tectis saepe diem noctemque et totum exordine mensem pascitur.—A tengerpart hangos a sirályok vijjogásától,mialatt te libiai pásztór legeltetsz követve a gyéren sátrakban lakott vidéket éjjel nappal honapokon keresztűl.

VIIv. Forsitan est pingvis hortos quae cura colendi ornaret canerem … rosaria pesti quod modo potis gaudere….et viridis amor…—Lehet hogy jó termő kertek ápolása disziti a környezetet…és a zöld szeretete…
Ebből látszik,hogy a képeket nem az irás aláfestésére csinálták,hanem forditva az irással próbálja rekonstruálni a képeken látottakat.(forsitan=talán,lehet hogy).

VIIIv. …ciclopes fulmina massis cum properani …aurinis follibus auras accipiunt redduntque-— ciklopok villámok tömege ahogy dolgoznak…a fujtatók aranyat járnak…
A görög mitológia szerint a ciklopszok félszemű óriások voltak.A kóvács mesterség kemény alkatú embert kiván,de gyakoriak voltak a szemkárosodások mint szakma beli ártalmak.

IXr. A kép alatti irás olvashatatlan,de a következő oldal már jobb:
Magnanimum heroum pueri in nupteque puellae…..quos circum limus Niger...—A nagylelkű hős a gyereket és a férjhez adandó lányokat…aki a Niger mocsarai körűl…
Látszik,hogy afrikai népekről van szó.

XIIIr. Iamque ascendebant collemque plurimus urbi imminet adversasque spectant de super arces miratur…Aeneas magalia quondam miratur boreas strepitum ….—Már emelkednek rakásra a városok, ellenségesen fenyegetve nézi a várat és csodálja…Aeneas valamikór a sátrából csodálta a szél zúgását…

XVIr.Aeneas a császár elé kerül és el van ámulva a fényességtől,istenekhez hasonlóknak látja őket.

Vix ea fatus erat quae circumfusa repente scindit se nubes et in aetera purgat apertum.Restitit Aeneas claraq in lucere fulsit. o sumerosque deo similis namque … decoram caesariem nato genetrix lumenque iuventae…purpureum et laetos oculis…..honoris quale manus addunt ……….flavo argentum parius velapiscircum datur auro tum sic reginam adloquitur cunctisque repente inprovisus ait: coram quem queritis adsum Troius Aeneas Lybicis ereptus ab undis o sola infandos Troiae miserata laboris quae nos reliquias danaum terraeque marisque omnibus exhaustis iam casibus omnium egenos —A sürű köd hirtelen szerte foszlott és megnyilt a kilátás.Aeneast elvakitotta a fény az összegyültek istenekhez hasonlitottak …majd a királynő elé állt és hirtelen improvizált illemszavak után igy szolt:Elöttetek áll akit elsirattatok Trojai Aeneas akit a hullámokből ragadtak ki a libiaiak egyedül viselem Troja szerencsétlen sorsát amit a szárazon és tengeren okozott nekünk a Danaos,lakás nélkül minden nehézséggel.

Ez a könyv azzal kezdődik,hogy Aeneas elsőszemélyben leirja az Északafrikai pásztorok életmódját.Tehát igy ez nem a klasszikus trojai háború leirása.Ezért különbözik a Vergilius irásától.Nagyon gyanus az a tény ,hogy II.Pius pápa neve is Aeneas és nagy rajongója volt a történelemnek.Az sem véletlen,hogy a szavak összelettek irva,mivel igy egyes dolgoknak kettős értelmet adott,akár a Delphi jósok.A fenti szövegben:Lybicis ereptus ab undis igy is lehet irni:Lybicis ereptus abundis itt már azt lehet érteni,hogy a libiaiak kirabolták.A kettős értelemhez hozzájárúl a nyelv primitivsége.A c-t és a g-t ugyanazzal a C-vel  jelöli,igy nem csoda ha Vergilius  a Teugrit Teucrinak olvassa.A Teugrin valószinüleg a Tuareg népet kell érteni.Ez nagyon jól látszik a képekből,ahól Aeneast tuareg harcosok veszik körül.A könyvben,de ugyanugy a vergilius Aeneasában is szerepel a tartaria kifejezés.Ez  alvilági helyet,de ugyanakkór kinzást is jelent.A tartaria mint ország tudnivaló,hogy Tatárországot jelenti.A tatárok által sok elhurcólt és idővel kiváltott fogoly beszámolóiból azonositották tatárországot egy kinzó hellyel.Igy megint felötlik bennünk a jelen könyv irásának a kora.De mivel az is világos,hogy Vergilius irása nem születhetett hamarabb ennél,igy őtet is előre kell hozzuk vagy ezer évvel,de valószinű,hogy a reneszénsz korában alkothatott II.Pius után.A történelmi irásokból láthatjuk,hogy ahogy az idő telik,ugy lesznek kibővitve a történelmi események.A sorrend itt is ez lehet.Elöbb megjelent ez a könyv,aminek alapján Vergilius megirja a saját eposzát,majd a kettő után még nagyobb terjedelemben jelenik meg a trojai háború a homeroszi irásokban,valószinű,hogy ugyancsak a reneszánsz korában.

 

XVIIr.Érdemes észre venni, hogy ugy a házak mint a templomok oszlopokkal vannak körülvéve.Ez az ijjas harcos távolról sem az a szerelem nyilvesszőjét lövő kupidó ami a későbbi legendákban szerepel.Itt egy másféle küldetésről lehet szó.

XVIIIv A laocoon legenda szerint egy apát a fiaival együtt szoritott halálra egy kigyó.Itt azonban látszik,hogy ez a kép valami mást akar mondani.A laokoon legendával épp azt akarják eltusólni amit a kép ábrázól,ugyanis valamikór gyerekeket áldoztak az isteneknek.Erről szól az Ábrahám meséje is,amikor Izsákot fel akarta áldozni.A két oltár egyértelműen áldozásról szól.De nézzük a mellékelt irást:
Convertant Priami imperio Frygusque futurum sinmanibus vestris vestram ascendisset in urbem Ultro Asiam... .—Priamus birodalma áthelyeződik a jövőben Frigiába(hideg éghajlatra).Erőszak nélkül Ázsián tuli városokba menjetek fel nagy Pelopeába(Peloponézosz).
.

XIXr A kép a trójai falovat ábrázolja
Etiam arciva phalana instructis navibus ibat a tene do tacitae per amica silentia lunae litora nota petens flammas cum regia puppis extulerat fatisque deum defensus iniqueus inclus utero danaos et pinea furtim.—Itt a trojai háboruról ir.A falovat Danaosnak nevezi.A görög mitologiában a Danaos azt a kommandót(kb 5o ember) is jelenti,akik a faló belsejében(utero) voltak.

XIXv Az irás Aeneast(az alvó)és Hectort (a fekete) emliti.Ebből a képből ugyanugy inspirálódhatott a Dávid(Hector) és a Saul(Aeneas) története is.

A kép alatt ezt olvassuk:

…et divus Ulixes Agamasque Thoasque ……tolemus primusque Machron et Menelaus et ipse doli fabricato Epeos.Invadunt urbem somno vinoque sepultam caeduntur vigiles portisque patentibus omnis accipiunt socios atque agmina conscia iungunt.—Szent Ulyse Agamasqual Thoasqual…felemlitjük elöszőr Machront és Menelaost és magát a kard készitő Epeoszt.Megszálták a borivás miatt örizetlenül maradt alvó várost.Kapuról kapura menve …

XXr:Tempus erat quo prima quies morialibus aegris incipit et dono divum gratissima serpit in somnis ecce ante oculos maestissimus Hector visus ad esse mihi.largosque effundere flectus….Hector qui redit exuvias indutus Achillei vel Danaum Phrygios iaculatus puppibus ignis.squalentem barbam et concretos sangine crinis.vulneraque illa gerensque circum plurima… —Eljött az idő amikór az Istennek hálát adva elszenderedtem és ime a szemeim elött megjelenik a méltóságos Hektor.Sürű könnyeket hulatott….Hektor felemlegette Achiles visszamaradt ruháit valamint a Frig Danaumot ami tüzet dobott a hajókra,az összekuszált szakállát a véráztatta haját amikór megsebesitve szekérután kötve többször is körbe huzták.
Itt a szerzőnek álmában megjelenik Hektor.Itt  látszik ,hogy a Danaos  egy harci trükköt jelent,ez esetben a görög tüzvetés,amivel felgyujtották az ellenséges hajókat.

XXIr. :Protinus ad sedes Priami clamore vocati hic vero ingentem pugnam ceu cetera nusqua bella forant nulli tota morerentur in urbe –Hirtelen Priámos szállásán nagy orditás hallatszott.itt bizony harc lett amilyen még nem volt a városban…

Ha az elbeszélés időrendjét nézzük,akkór ez nem lehet a trojai háború,habár itt is emliti a Danaoszt.Igy feltételezhetjük,hogy a Danaoszt ugy is lehet értelmezni mint a trojai fa lo,de ugy is mint egy általános harci csel.

XXIIr A képre ráirták Ascanius(Aeneas fia) nevét és Creusa(Aeneas felesége) nevét.A kép alatti irás olvashatatlan.Számtalan formába megtaláljuk a legendát,de távolról sem biztos, hogy a kép azt ábrázólja.Véleményem szerint a kép sokkal régebbi a görög mitológia megjelenésénél.Itt a kép elég beszédes, a gyereket viszik katonának,a szülők tiltakoznak,de hiába.Számtalan ilyen eset volt már a legrégibb időkben is.

XXIVv.Itt egy áldozati szertartás készűl.

XXVr.Thraces arant agri quondam regnata Lycurgo hospitium anticum Troiaes octique penates dum fortuna fuit feror huc et labora curvo moenia prima loco fatis ingressus iniquis Aeneadas que meo nome pono mende nomine fingo sacra Dioneae matri divisque Feribam auspicibus coepiorum operum superoque nitentem.caeli colum regi mactabam in litore Taurum forte fuit iuxta tumulus quo cornea summo virgulia et densis hastibus horrida mirtus…—A trákok a földet müvelték Lykurgos korától antik vendégszeretet volt a gyönyörű trojai házakban,de aztán a sors vad fordulatot vett az első vár bevételénél.Nem a legmegfelelőbb az Aeneadas amit a saját nevem után alkottam,Szent Dionea Feribam anyjával kezdtem az elbeszélést amit fentiekből látszi.A király égi lakását leromboltuk a Taurus tenger partján azon domb közelében ahól fák,ágak és sürű lándzsák adják a szentolajat.

 

XXVIr.Itt már görög földön vannak:Accepit ingressi veneramur Apollinis Urbim rex asinius rex idem hominum Phoebiq sacerdos vittis et sacra redimitus temporae auro occurrit veterem Anchisen adgnovit amicum.Iungimus hospitio dextras et tecta subimus.templa deis axo venerabar structa vetusto.da propriam thymbrae e domum da moenia Fessis et genus et mansuram urbem.serva altera troiae pergama reliquias danaum .—Miután beengedtek tiszteletünket tettük Apollo város szamár királyánál ugyanugy Phoebus a szölő megkoronázott papjánál,aki maga is király és aki az aranykór idején ki jött az öreg Anchises elé ,akiben felismerte barátját.Jó ellátásban volt részünk és fedél alá kerültünk.Itt Axux isten temploma ősi épitmény.Innen Fesszisz várába mentünk,aztán a Troja második szolgájába Pergamonba ahol a Danaus(Trojai faló)maradványai vannak.

A szerző végig járja Aeneas népének Troja elvesztése utáni vándorlási utvonalát,és néha bele éli magát az akkori eseményekbe.A görög mitoszoknak,de ,még Homéeosz irásának is több változata van.Az érdekes az,hogy itt sehól nem emliti Homéroszt.Igy azt is feltételezhetjük,hogy ez volt az egyik forrás amiből Homérosz meritett.

XXVIIIr.:nox erat et terris animalia solo ..habebat effigies sacrae divum Frygieque penates.—Éjszaka volt és kint csak az állatok vannak…A frigiai lakásokban a szent Isten képmása áll.
Frigia mint ország a hagyomány szerint Kisázsiában volt.Ha figyelmesen olvassuk ezt az irást,rájövünk,hogy Frigián valójában egy északi hideg országot értettek.

XXXIv.:Valószinű,hogy ilyenforma házak voltak az etruszk kórban.Ebből arra lehet következtetni,hogy egy nagyon meleg korszak volt.

XXXIIIv.Principio delubra adeunt pacimone per aras exquirunt mactant lectas de more bidentis….—Templomok mellett oltárok voltak,ahól szokás szerint fiatal(két foggal rendelkező) tulkokat áldoztak.

XXXIXv.:Ember rablás.

XLr Öngyilkos jelölt

XLIr.:Megtörtént

XLIIr.:Verseny a vizen

XLIIIv Verseny a vizen
XLVv.A képen Sibillát látjuk.

XLVIv.A képen azt látjuk,hogy a trojaiak(troiani) harcolnak a parasztokkal(agrestes).Ezek a parasztok azonban lehetnek azok is, akiket később a hamis történelem a dákokkal azonosit.Azt tudjuk,hogy a hétszázas években az afrikaiak(trojaiak,tuaregek,libiaiak) megszálják dalmáciát is ahol van egy dácsia nevezetű régió is.De akkór felvetődik a kérdés,hogy vajon a Traján oszlopa nem e épp Itália meghóditását ábrázolja a trójaiak által?

LVIIIr.:Itt leirja Aeneas bevonulását Itáliába.:At pius exequiis Aeneas rite solutis accere composito tumult postquam alia quierunt aequora tendit iter velis portumque relinquit aspirant aurae in noctem nec candida cursus luna nec at splendent tremulo sub lumine pontus.LVIIIv.:Proxima circa ea traduntur litora terrae dives inaccessos ubi solis filia lucos.Adsiduo resonat cantu tectisque superbis urit odoratam nocturna in lumina cedrum…Hinc exaudiri gemitus ireque leonum vincla recusantum et sera sub nocte crudentum.Seati cerique sues atque in praesepibus ursi saevire ac formae magnorum ululare luporum.—Miután Aeneas jámbor ritussal áldozott összegyüjtötte a tömeget, hajóval közeledtek a partokhoz.Holdvilágnál kötöttek ki.LVIIIv.:Elhagyva a partokat megérkeztek a istenek megközelithetetlen földjére,ahól csak lányok laktak.Folyamatos ének hallatszott és cédrus gyanta szaga terjengett a környéken.Egyszerre csak oroszlán nyögését lehetett hallani amint a lánc ellen tiltakozik a sötét éjszakában.Vad medve morgás sőt farkasok üvöltése is hallatszott.

LIXr.:Cum primum ausoniis exercitus ad (pu) litoris expediam et primae revocabo exordia pugnae. Iuvatem tudiva moneo dicam horrida bella.Dicam acies aciosque animis in funera regis….Tyrenamq… manum totamque sub arma coacta.Hesperiam maior rerum mihi nascitur ordo maius opus moneo rex arva latinus et urbes iam senior longa placidas in pace regebat.Hunc fauno et nimpha genitum laurente marica accipimus. Faunopicus pater iisque parentem te saturne refert. Tu sanguinis ultimus auctor filius huic fato divum prolesque virilis nulla fuit primaque oriens eripia iuventa est.—Pirkadatkór a sereget a partra küldtem és átgondoltam a csata menetét.Segit tudni azt a figyelmeztetést,hogy brutális háború lesz.Elküldtem a legélesebb eszű harcosaimat a király lakosztájára.Az egész Tyreni vidék el lett foglalva.A nyugati régio nagy része a parancsom alatt van az öreg királynak aki régóta szeliden uralkodott a latin vidékek és városok felett,azt javasoltam hogy előszőr is rendet kell teremteni.Ehhez a faun és a nimfa nemzet összeházasitását javasoljuk.A faun tipusu apa a keveredés után ugyanolyan tipusu apát nemz.A te(a királynak mondja)vérbeli leszéármazottaidnak akik még a keletiek jötte elött születtek és istenek, nincsenek nemi szerveik (prolesque virilis nulla fuit ).

Azt hogy istenek és hogy nincsenek nemi szerveik, nem kell szószerint érteni.Ezek is emberek voltak,csak másmilyenek.Az tény,hogy az alkotó aktivitás forditott arányban áll a nemi aktivitással.Minél gyakoribb a nemi aktivitás annál fejlettebb a nemi szerv,és annál szaporább az adott faj.Az európai faj habár már eléggé keveredett a “faunokkal”,azért még mindig fölötte áll alkotási képesség szempontjából a déli fajnak.Európa népe elérkezett egy olyan ponthoz,amikor el kell döntse,hogy folytatja az ősei által megteremtett kulturát,vagy átveszi a déli népek “szexkulturáját” és vissza sülyed az állati nivóra.Számtalan művészeti alkotásból láthatjuk hogy milyen mélységekbe tud sülyedni egy szexcentrikus társadalom.Elég ha megemlitjük a minotaurusz legendáját,és nehogy azt higyjük,hogy a mese alaptalan.

XLVr Minotaurus in est veneris monumenta nefandae hic labor ille domus et inextricabilis error magnum reginae sed enim miseratus amorem Daedalus ipse dolo tecti ambagesque resolvit….—Itt azt irja,hogy a királynőt a bikával való közösülésében Daedalus segitette,oly módon,hogy egy mesterséges tehenet készitett,amelybe a királynő be bujt,hogy veszélymentesen véghez vihesse az aktust.
A Wikipédián azt találjuk,hogy a görögök Daédált Daidalusnak,az etruszkok meg Tajtalusnak hivták.A legenda szerint,ezek unokatestvérek lévén és mindketten a mesterségek feltalálói,Daidalos megöli Tajtalost,hogy az övé legyen a dicsőség.Ez is elgondólkoztató.

Ez egy nagyon izletes forditása a Vergilius művének:

https://books.google.ro/books?id=KONdAAAAcAAJ&pg=PA75&lpg=PA75&dq=anterior+in+virgilius&source=bl&ots=HRdKGbPBuS&sig=TLTXbrpPfUv29Z3QCGMWg0Bg79s&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiDycnmpKDOAhUEECwKHdw5AKIQ6AEIKTAC#v=onepage&q=anterior%20in%20virgilius&f=false  88-89.oldal

Itt pedig a Vergilius eredeti irása:http://digi.vatlib.it/mss/view/MSS_Vat.lat.3867

Egyszerű ránézésre is látszik,hogy jóval bővebb mint a fenti:http://digi.vatlib.it/view/MSS_Vat.lat.3225

Bár abból egész mondatokat átemelt,de lehet,hogy két különböző szerzőről van szó.

De az is lehet,hogy mindkét irás ugyanannak az Aeneasnak a műve,csak az előző tul őszinte és átlátszó volt(szerintem a képek miatt),ezért überelni kellett egy bokrosabb irással és kevésbé árulkodó képekkel.
Érdemes megvizsgálni a következő összefüggéseket:
II.Pius (1405. október 18.–1464. augusztus 15.) 1458-tól pápa .Ez a mondat tőle származik,miután megválasztják pápának:”Eneam reicite, Pium recipite” (Aeneast dobjátok félre, Piust fogadjátok be.Itt nem a családi nevét tagadja meg,hanem szerzői minőségét az Aeneas műre vonatkozólag.Ugyanis mostanig büszke volt a költői mivoltára,de most a pápai mivoltát nagyobbra becsüli.A szerzőséget igy átruházta egy fiktiv Vergiliusra.
A XV.században gomba modjára születtek az irások.Ezeknek egy részét aki tehette elhitette,hogy ókori irások.Ezzel akkoriban óriási pénzeket lehetett keresni.A szóban forgó Aeneas esetében,szerintem inkább az ambició volt a mozgató rugó mint a pénz.
Wikip:Történelmi-irodalmi műveltségének többször tanújelét adja; az ókori írók nyomán emlegeti Hannibal római hadjáratát-(Valószinű,hogy mint történelem rajongó sokat foglalkoztatta a 7.-9. századi afrikai betörés Itáliába.Ezen nyomok eltüntetésére az eseményeket vissza datálták az időben).;Federico da Montefeltro kérésére összehasonlítja Homérosz és Vergilius fegyver-leírásait s ugyanakkor Ptolemaiosz, Sztrabón, Plinius, Curtius Rufus és mások adatai alapján beszél Kis-Ázsiáról.Federico da Montefeltro, also known as Federico III da Montefeltro KG (7 June 1422 – 10 September 1482), was one of the most successful condottieri of the Italian Renaissance, and lord of Urbino from 1444 (as Duke from 1474) until his death.
Miért kérte volna meg Montefeltro Piccolomini biborost a két mű összehasonlitására,ha Piccolomininek nem lett volna köze a műhöz?

Kutyaszoritó utáni kalandozások

töhötöm

A magyarok Ammianus Marcellinus tanusága szerint már II.Constantius császár idejében a Kárpát-medencében voltak.

https://books.google.ro/books?id=Uaotu92eMEIC&pg=PA778&dq=De+Origines+Hunnorum&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjlpbnh_MTJAhWBoBQKHbb5AD84WhDoAQhLMAY#v=onepage&q=De%20Origines%20Hunnorum&f=false

777.old:Ammianus libro tricesimo primo,quo de his tractat,Ungoriorum mentionem facit:sed locus ita corruptus est,ut quid de iis dicat,vix intelligatur.Facit tamen,ut suspicer,Hungoros sive Hungorios,non Onogoros,hos Hunos olim dictos fuisse,atque.Ab iis postea nomen Hungaros sibi fecisse.Sed adeo obscura illius temporis est historia,ob varia Hunnorum genera,intermixtasque,aliis alias gentes,ut vix quicquam certi ex auctoribus elici possit.Mihi satis est ostendisse Hungaros,non ab Hugris,ut Aventinus Jugros vitiose vocat,quo vox ad Hungaros alluderet,descendisse.Sed multo ante Arnulphi etatem Ungarorum nomen cognitum fuisse,prius quidem apud Colchos,deinde ad Istrum,Marcellino teste,postremo vero in sarmatiae ea parte quam Avari sive Avarini quondam tenuerunt,ad quam é Norico á Carolo magno multis cladibus compulsi efugonerant,quo longe remoti Francorum arma non amplius experirerunt.Hinc igitur contra Zwentibaldum ab Arnulpho sunt exciti,non ab Iugris,qui ultra Moscoviam,ultraque Obam flumen multo maximum e lacu Cataio delapsum,ad Oceanum Aquilonarem degunt.Quis enim tam insulsus sit ,ut inde ab Arnulpho Imperatore contra Moravanos auxilia credat evocata?—Ammiánus 31.könyvében ahól ezekről ir,emliti a magyarokat(Ungoriorum)de az a hely ahól erről ir,nagyon megrongálódott,ugy hogy nehezen érthető.Ahogy sejtem a Hungorosokat vagy Hungoriosokat nem azonositja az Onogurokkal,akiket régebb hunoknak hivtak.Az utóbbi névből(Hungorios) képezték a Hungáros nevet.De elég homályos az akkori történelem a sokféle hun nemzetséget össze vissza keverték,hogy alig lehet kivenni valami biztosat az akkori szerzőktől.Számomra nyilvánvaló hogy a Hungárok nem az Ugorokkal azonosak,mint ahogy azt Aventinus tévesen állitja.De jóvval Arnulph ideje elött már ismert volt a Hungár név elöbb a Colchos mellett,ahonnan az Isterhez,Marcellinus tanusága szerint,végül a szarmátiába oda ahól az Avarok vagy Avarinok éltek,ahova Norikumból lettek elkergetve Nagy Károlytól sok veszteséggel,olyan távolra ahol már nem zaklatták öket a frankok fegyverei.Most azonban Arnulph hivta meg őket Zwentibald ellen és nem az Ugorok,akik Moszkván tul az Ob folyón tul a Cataio tó és az északi oceán körül laknak.De ki az a bolond aki azt hiszi,hogy Arnulph császár hivta segitségül őket a Morvák ellen? …

“de az a hely ahól erről ir,nagyon megrongálódott,ugy hogy nehezen érthető.” Milyen véletlen hogy épp ez a hely rongálódott meg.Bezzeg Tácitus műve ami sokkal régebbi dolgokról ir teljes egészében megmaradt.Azt találgathatjuk hogy kiknek állt érdekébe azt a bizonyos helyet megrongálni.A migrációs elméletet vallók szerint minden európai nép Ázsiából származik ,igy a magyarok is,habár amint tudjuk a magyarokat származtatják az északi nomádoktól a mezopotámiai summérokig.A Cholchos megnevezés egy köves hegységet jelent.Igy amikor Ammianus azt irja,hogy a magyarok Colchostól az Isterig mentek,akkór a Colchos lehet a Kárpátok is.Az a hosszu migrációs utvonal amit a történészek leirnak,általában csak a képzelet szüleménye.

Verum quoniam Iugri sive Iuhri,ut Sigismundus á Rutenis eos vocari dicit,ab omnibus fere Hungarorum parentes putantur:satius erit,Liutprandi Levite verba adscribere,quo veritas clarius elucescat—De mivel a jugrok vagy juhrok ahogy Sigismundus hivja a Ruténokat akik a legközelebbi rokonságba állnak a magyarokkal:de inkább nézzük mitmond Liutprandus lévita aki megvilágitja az igazságot.

A magyarok és a ruténok,ha nem is voltak rokon nemzetek,habár ez sincs kizárva,de valószinű,hogy ugyanazt a görögkeleti vallást gyakorólták.Igy nincs kizárva,hogy épp a ruténok hivták a magyarokat a morvák felszabaditására,akik ugyanazt a vallást gyakorolták.Az akkori háborukban bizánci szokás szerint tatár zsoldosokat szoktak alkalmazni.Ezeket aztán a történészek tévesen nevezték mikor szkitáknak,mikor hunoknak,besenyőknek,pacinákoknak és igy tovább.Ezek azok a segéd csapatok akik Liutprand szerint határon tuliak és pogányok.

Arnulphus interea,inquit, earum que sub Arcturo sunt gentium Rex fortissimus interea,quum Zwentibaldum Moravorum Ducem,quem supra nominavimus,sibi viriliter repugnantem debellare nequiret:depulsis his ,pro dolor,munitissimis interpositionibus,quas vulgo Clusas nominari praediximus,Hungarorum gentem cupidam audacem,omnipotentis Dei ignaram,scelerum omnium non insciam,cedis et omnium rapinarum solummodo avidam,in auxilium convocat:si tamen auxilium dici potest:quod paulo post eo moriente,tum genti suae,tum ceteris in Meridie Occasuque degentibus nationibus,grave periculum immo excidium fuit.Quid igitur?Zwentibaldus vincitur,subiugatur,sed non solus.—Arnulph ez alatt(mondja Liutprandus) azzal a nemzettel harcol aki Arkturo király idejében a legerösebb volt,és most Zwendibald a morvák hercege alatt kemény küzdelemmel sem tudta legyőzni,most fájdalom hogy elűzte őt az erőditményekből (Clusas) a hungárok bátor, kapzsi Istent nem ismerő nemzete,akitől nem idegen mindenféle aljasság gyilkosság és rablás.Ezeket hivta segitségül,ha segitségnek lehet nevezni,mert ez után a balgaság után elöbb a saját nemzetét,majd a déli és nyugati nemzetek lettek leverve és irtva.

Az emlitett erőditmények bevétele után a magyarság nem áll meg a morvák határánál.Elindul visszaszerezni a Nagy Károly által elrabólt arany és ezüst tárgyakat,amelyeket eredményesen vissza is szerez.Ezt nevezik a történészek kalandozásoknak.De ennek az akciónak volt egy másik még fontosabb célja is.Mai szóhasználattal azt mondhatnánk,hogy a magyarság blokád alá volt helyezve.Ez egy régi jól bevált harci technika ,amit manapság a szemünk elött alkalmaznak.Ma nem erődeket épitnek az adott ország köré,hanem rakéta támaszpontokat.Ki kellett törni a blokádból,es megszüntetni az okokat amelyek előidézték a blokádot.

Qui cum Clusarum mentionem facit,et eas depulsas dicit,non aliud videtur indicare,quam in montibus,iis ,qui Slesiam á Polonia dividunt,iis rursus qui Daciam versus porrigitur,á Francis praesidia contra gentem hanc fuisse collocata,ut neq in Germania ,neque in Pannoniam penetrare possent:quod a me vere dici Segebertus ostendit,qui dicit Hungaros ante sic conclusos fuisse ut neq Occidentem,neque Meridiem versus egredi possent,obstantibus ab Austro quidem Carpathiis ,á Zephiro Sarmaticis angustiis,quas Franci utrobiqe custodiebant:Quamvis videam vim Clusarum,quas Liutprandus commemoravit,non satis Intellexisse,cum dicat eas ab Arnulpho ruptas,quasi valuis aut muris Hungari inclusi fuissent.—Itt (Liutprandus ) erőditményeket emleget és amelyeket a magyarok elfoglaltak,ugy látom,hogy ezek a Sléziai és Lengyel határ között meg a Dácsia(Erdély)északi részein található erőditmények,amelyeket a frankok telepitettek,hogy sem a németek felé sem Pannonia felé ne lehessen átjárni,igy igazat adok Sigebertusnak aki azt állitja,hogy a magyarok Arnulph koráig be voltak zárva, hogy sem nyugat sem délfelé nem tudtak kimenni.Kelet felől a Kárpátok,nyugatfelől a szarmát szorosokon a frank erőditett határvédelem.Habár figyeltem a Liutprand által emlitett erőditményeket ahogy beszél roluk,de nem hozta kapcsolatba Arnulffal,hogy ugyanis a ,magyarok mint egy fallal körűl voltak zárva.

Ha katonai akadémiákon tanumányozni lehet egy katonai cselekményt,az semmi esetre sem a sosem létezett pozsonyi csata,hanem ez.

A pozsonyi csata kapcsán

 

Árpád

 

A wikipédián ezt találjuk:
“899-ben meghalt a magyarok korábbi szövetségese, Arnulf keleti frank király és a magyarok hamarosan Berengár itáliai király szövetségesei lettek. A Keleti Frank Királyságban Arnulf fia, Gyermek Lajos uralkodott, aki helyett valójában Hatto mainzi érsek kormányozta a birodalmat. A birodalom magyarokkal határos részén, a Bajor Hercegségben Liutpold bajor herceg kormányzott. [4] 904 nyarán Gyermek Lajos keleti frank király meghívására Kurszán a magyarok egyik legfőbb fejedelme a Fischa melletti tárgyalásokon vett részt kíséretével. Ekkor a király parancsára Kurszánt és kíséretét orvul megtámadták és a küldöttség minden tagját legyilkolták.”

Tarján M. Tamás tollából ezt olvashatjuk:
“907. július 4-én kezdődött a pozsonyi csata, melyben a honfoglaló magyarok döntő győzelmet arattak Liutpold bajor őrgróf seregei felett, aki Pannónia visszaszerzése érdekében tört a törzsszövetség területére. Az ütközetben aratott diadal nyomán a Dunántúlon is megszilárdult magyar uralom; ezt követően aztán több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona hazánk földjére. ”

Felteszem a kérdést,hogy azok akik a pozsonyi csatáról irnak,és akkora fontosságot tulajdonitanak neki,minthogy e nélkül a győzelem nélkül nem lenne Magyarország,miért nem tulajdonitanak ilyen jelentőséget az Arnulf császárral vivott csatának?Ennek szerintem két oka van,de mindkét ok a vallásra vezethető vissza.A katolikus egyház számára óriási erkölcsi veszteséggel járna annak a beismerése,hogy a magyarok nem pogányok voltak,hanem keleti ritusu keresztények.Ezért az egyház szolgálatában álló történészek körömszakadtáig ragaszkodnak a honfoglalás elméletéhez.

Miután a Frank birodalom ketté szakadt,Arnulf örökőlte a birodalom nagyobbik(keleti) felét,de vásott a foga Bohémiára és Morva országra is.A háborús ürügy mindig a vallás volt.A Kárpát-medencében ezidőtájt Ciril és Metuodius munkássága nyomán a Keresztény vallás görögkeleti ritusu volt.Az ugynevezett honfoglalás idején, amely a jelen krónikából kiderűl, hogy sosem volt,létezett egy vitatott személyiség aki számtalan névváltozatban szerepel,ugy mint Szvatopluk,Szvatoplug,Swentopluk,Swentibald stb.A név első fele világosan látszik hogy szentet jelent.A második fele az apluk,meglágyitva az l-et apjuk ,vagyis Szentapjuk,mai szóhasználattal Szentatya.Valószinű,hogy Morávia volt a Kárpát-medencei ortodox Egyház központja,és mivel a Hungárok,abban az időben a görögkeleti vallást gyakorolták, igy számukra Morávia megszállása Arnulf Német-romai császár részéről megbocsáthatatlan bűnnek számitott.Nefeledjük ,hogy Ajtonyt Budán keresztelték meg az ortodox ritus szerint.

Arnulf az akkori krónikás Liutprandus szerint óriási hibát követett el amikor megtámadta Morva országot.Lássuk mit ir erről a krónika:

Annales eclesiastici regni Hungariae–authore Melchiore Inchofer soc. Jesu .
https://books.google.ro/books?id=vclhAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=ro&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false

89o.év 111.old.:”Ut non immerito Liutprandus Arnulphum execratus in haec verba exclamet:O caecam Arnulphi regnandi cupiditatem! O infelicem amarumque diem! Unius homuncionis deiectio,(nempe Zwentebaldi),quem adversarium patiebatur,sit totius Europae contritio,quot mulieribus viduitates,patribusque orbitates,virginibus corruptiones,Sacerdotibus,populisque Dei captivitates,Eclesijs desolationes,terris inhabitatis solitudines,caeca ambitio paras.!” Haec Liutprandus.—Magyarul:Mert nem érdemtelenűl illeti ilyen szavakkal Liutprand Arnolfus balgaságát:Oh Arnolfusnak vak uralkodni vágyása! O szerencsétlen keserű nap!Az egyetlen igaz ember leverése ami egész Európát szomorúvá tette,asszonyokat özvegyekké,apákat vakká,szűzeket megszeplősitetté,papokat és az Isten népét fogságba ,templomokat lerombólván,lakott területek elnéptelenitvén,a vak ambició.!Eddig Liutprandus.

“Rebus sic stantibus,quantum damni Arnulphus Ecclesie,et religioni dederit,dici vix potest,quanquam fortasse alias non iniustam bellandi causam habuerit,ambitione vacuam,si vera sunt que Rhegino,Mutius,et alij scribunt,deficisse nimirum ab Arnulpho Bohemos,et Moravos,aut certe pacta cum Germaniae Regibus non servasse .Sed an propterea Hungarorum auxiliares copiae evocande erant,cum quibus certum erat venturas ultro phalanges non Hereticorum aut Schismaticorum,sed Paganorum,quibus Christi religionem excindere delicie erant.Neque tamen adeo inhumani erant Hungari,quin suis contenti stipendijs si obtinuissent,pedem ad sua retulissent:sed enim cum ab Arnulpho improbe exigerent,neque is solvendo esset ,promissis tandem effecit,ut patriam reperent,diem dictum expectans.Qui cum adesset,neque tamen Arnulphus responderet,Hungari fraudatos se querentes ,in Germaniam duxere,omnia usque ad Frisiam depopulati,mox et Gallias,deinde et Italiam adorti ,hic tamen é voto Longobardorum clementius agere.“—A dolgok igy álván ,hogy mennyit ártott Arnolfus az Egyháznak és a vallásnak alig lehet kimondani,másokat arra késztetni, hogy nem igazságtalan háborus ügy mellé álljanak.Arnolfus a beavatkozásával nem csak a Bohémeket és Morvákat gyengitette,de ez nem szolgálta a német Királyokkal való egységet sem.De a Hungárok megsegitésére olyan seregek is érkeztek a határon tulról,akik nem eretnekek vagy vallási szakadárok,hanem pogányok,akik számára a Krisztus vallásának megsemmisitése kedves dolog.Mégsem voltak annyira embertelenek a Hungárok,mint a felfogadott zsoldosaik,ha vissza kapták volna ami nekik járt,de mivel Arnulf erre nem nagyon hajlott igy nem volt megoldás.Igéretek voltak a haza visszaszolgáltátására és várták a megigért napot. Igy álltak a dolgok,Arnulftól nem jött válasz ,a Hungárok becsapva érezték magukat,ezért benyomultak Németországba egész Friziáig,aztán galliáig irtották a népet,innen Itáliába,akikkel a longobárdok kérésére enyhébben bántak.

És most gondolkozzunk tiszta fejjel.Mit is jelent ez?:”De a Hungárok megsegitésére olyan seregek is érkeztek a határon tulról,akik nem eretnekek vagy vallási szakadárok,hanem pogányok,akik számára a Krisztus vallásának megsemmisitése kedves dolog.”Tehát nem a hungárok érkeztek a határon tulról 89o-ben, csak a segédcsapatok.Kik voltak ezek a segéd csapatok ha nem Árpád seregei? Árpád magyarjai nem hont foglaltak,hanem segitséget nyujtottak a magyaroknak,és nem asszonyostól gyerekestől jöttek,hanem csak mint férfi haderő.Aztán hogy vérszemet kaptak és végig verték Európát az amint Liutprand is irja  Arnulf számlájára irható.

Érdekes hogy sem a krónokák,sem a régebbi történelmi irások nem emlitenek pozsonyi csatát.Bonfininél se találunk egy szót sem erről,pedig olyan bőven senki sem irt a magyar történelemről mint ő.Kiváncsi volnék,hogy milyen forrásokból táplálkoznak azok akik erről irnak.Vagy ha csak szélből kapott dolog,milyen érdekeket szolgál? Ezzel probálják teljesen hiteltelenné tenni a magyar történelmet?

https://books.google.ro/books?id=J6QxAQAAMAAJ&pg=PA129&lpg=PA129&dq=Antonii+Bonfinii:Rerum+ungaric.arum+decades&source=bl&ots=TslmPyAJoN&sig=NDq_6tNQuJbbraqS0U2CcST-jA0&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiz0tHd0r_KAhVJkSwKHYm-DngQ6AEINzAE#v=onepage&q=Antonii%20Bonfinii%3ARerum%20ungaricarum%20decades&f=false

Érdemes elolvasni Bonfinitől a következőket:
118.old:Multo plus auri et argenti ex Bavaris,Francis,et Saxonibus plane retulerant,quam imperante Carolo Magno,Franci quondam direptis Pannoniis asportarant.Ludovicus igitur,conferto iterum cum Ungarica gente praelio ,non modo praedam et captivos non recuperavit,sed ingenti accepta clade ,vix evadere potuit.—Sok aranyat és ezüstöt vissza vettek a bajoroktól,a frankoktól és szaxonoktól,amiket Nagy Károly elrabólt Pannoniából.Ludovikus tehát ujra a magyar nemzet ellen inditott háborut,de nem csak hogy nem tudta vissza szerezni a prédát,de oriási veszteséggel alig tudott elmenekülni.

Ez viszont nem Pozsonynál,hanem még német területen történik.

 

119.old:Reversi in patriam…quare Procerum decreto ,adversus Graecos sumenda arma decernunt.Videbant enim se inter duo potentissima orbis Imperia esse collocatos ,hinc Romanorum Imperio premebantur,quod in Francorum manus pervenerat,hinc Grecorum,qui ,qui Pannonias belloo saepe vexarant.Proinde Mysiam superiorem,Illiricum,Thraciam,Macedoniamque incursionibus rapinisque lacessunt….ita Constantinum,qui cum Alexandro patruo Imperium gesserat,perterruerunt,ut multas urbes sibi subditas,vi adactas Ungaricae genti quotannis tributa pendere pateretur.Cum bellum hoc é sententia successiset,in Bulgaros peregrinosque populos arma vertunt.—Visszatérve a hazájukba…a vezérek rendelete szerint a fegyvereket a görögök ellen forditották.Látván,hogy két nagyhatalom közé vannak szorulva,egyfelől a Római birodalom ami a frankok kezében volt,másfelől a görögök akik sok háboruval zaklatták a Pannonokat…Igy megkezdték felső Moesia ,Illirikum,Trákia és Makedonia lerohanását,sok várost meghoditván,akiket évi adófizetésre köteleztek.Miután ezt sikeresen végrehajtották,a nomád bulgárok ellen fordultak.(akiket ugyancsak adófizetőjükké tettek).

Bonfini nem használ évszámokat,de az Arnulf ellen inditott hadjárat és az augusztai csata közt sehól nem emliti a pozsonyi csatát.
Mindezekből látszik,hogy itt nem egy uj állam létrejöttéről van szó,hanem egy államnak a folytonosságáról,amelyet mikor Pannoniának,mikor Hungáriának neveznek.Nem álja meg a heljét az az érv,hogy a pozsonyi csata nélkül nem lenne magyar államiság.Ez az érzelmekre ható hamis történet csakis a honfoglalás elméletét hivatott alátámasztani.

Egy történelmi tévedés következményei

220px-Yıldırım_I._Bayezit

A legrégebbi kronikákból ismeretes volt a magyarokat szkitáknak nevezni.Az a téves hit azonban, hogy a magyarok Ázsia vidékéről származtak,nem csak történelem torzitáshoz,de egy sór rosz politikai döntéshez is vezetett a történelem folyamán.

https://books.google.ro/books?id=HGN8whtj5DYC&pg=RA5-PA74-IA1&dq=scytharum+haemus&hl=hu&sa=X&ei=tKxUVaqCJsHC7AbKloDoAQ&ved=0CEsQ6AEwBg#v=onepage&q=scytharum%20haemus&f=false

76.old:Imperante Paiazite,fama est non modicam…Scytharum manum venisse in Daciam,et hinc legatos mississe ad Paiazitem,qui peterent pecuniam et regionem:quibus freti,transituri essent Istrum cum Paiazite et bella Europae gesturi.Paiazites plurimum delectatus illorum sermone,munera magna promisit,si traijcerent,quemadmodum essent polliciti,Istrum:dicens se ipsis assignaturum Europae agas,ut singuli ibi viventes suos duces sectarentur.Qui in hunc modum per Europam dispersi,equites facti sunt optimi,reique,militaris peritissimi.Deinceps Paiazites timens ut duces illi Scytharum Europae statui aliquam innovationem inducerent,omnes comprehensos,cum in unum convenissent,obtruncavit.Etiam hodie Scytharum magnam copiam undique per Europam morantium videre est,quos sedes capere in Macedonia Therme et Axio flumini finitima,Amurates iussit.Qui quoque plurimos turcos in istam regionm induxit,ut eam incolerent.Campus Zagorae nuncupatus,iubente Amurate ,habitare ceptus est.Etiam Philippopolis regio ab Amurate colonos accepit.At Chersonesus hellesponti iam ante ab Sulejmano fratre colonos sortita est.Thessalia et Scopiorum necnon Trybalorum regio qua á Philippopoli usque in Hemum et Sophiam isthoc nomine vicum patet,ab Amuratis filio Paiasite colonos nacta est :qui deinde Illiriorum et Triballorum regionem vastabat.-–Bajazid császársága alatt nem volt valami szerény…A szkiták(tatárok) haderővel Dácsiába jöttek és küldötteket menesztettek Bajazidhoz kérvén a tartományt és pénzt amivel segitenék Bajazidot az Isteren való átkelésben és az europai harcokban.Bajazid nagyon megörült e beszédnek,nagy jutalmat igért,ha amint megbeszélték hozzá járulnak az európai akciókhoz és lekaszabolják az egyetlen élő vezérüket(Valószinű hogy Zsigmond királyra gondolt).Ezek ily modon szét széledtek Európában,a legjobb lovakkal és a legtehetségesebb harcosokkal.Ez után Bajazid mégis felrugta az egyességet,attól való félelmében,hogy netán ezek a szkiták összeszürjék a levet az európai szkitákkal(magyarokkal).Még ma is szkiták nagy tömegeinek maradványai láthatók Europában,különösen Makedoniában a Terma és Axio folyók mellett akiket Amurát parancsára telepitettek.Aki ugyanakkór sok törököt is be vitt ebbe a régióba hogy itt lakjanak.Amurat parancsára ugyanugy Zagore és Philippopolis vidékét is betelepitették.A Chersonez(Krim )környékét már joval azelött Sulejman idején betelepitették. Ugyanugy Tesszália és Skopie környékére is egész a Hemum hegységig és Szofia környékéig,ahonnan később az Illiri és Triballi régiokat kezdték rabolni.

Itt Bajazidot egy téves történelmi tanitás befolyásolta a döntésében.Ő ugyanis ugy tanulta a nyugati történetirásból,hogy a magyar szkiták is tatárok.Tehát jogos volt a félelme,hogy a két szkita nép adott esetben össze fog és megakadályozza a török előrenyomulást.Ezzel a lépésével majdnem száz évvel késleltette Magyarország meghóditását.

A törököket Hunyadi János idejében vissza lehetett volna szoritani Európából,ha erre lett volna akarat a nyugati hatalmak részéről,beleértve ebbe a pápai hatalmat is.A várnai csatánál elárulták a magyarságot.Miután a nyugatiak segitséget igértek a török ellen,nem csak hogy nem tartották be igéretüket,de velencei és pápai hajókkal szállitották a törok sereget a Bosphoroszon át Európába.Ma is hasonló a hozzáállásuk.Többre becsülik a pénzt mint a becsületet.

Azonban a téves történelem nem mindig kedvezett a magyarságnak,de még a szomszéd népeknek sem.A XIII.században Magyarország a kereszténység bástyájának számitott,ellentétben a francia és német királyságokkal,melyekkel a pápának nem egyszer komoly összetűzései voltak.Ismeretes IX.Gergely élet-halál harca II.Frigyes császárral.Ebben az időben indult el keletre egy pár domonkosrendi magyar szerzetes, hogy ugymond megkeresse a magyarság őseit,ugyebár a szkitákat.Juliánus barát miután visszatért “ázsiai” küldetéséből,az első utja IX.Gergelyhez vezetett.Ez után nemsokára megjelentek Európában a tatárok,akiket még a 16.századi könyvekben is szkitáknak neveznek.A pontifex ugy okoskodhatott,hogy ha ezek a magyarok akik szkiták, ilyen hű katolikusok,miért ne hivjuk be Európába a rokonaikat hogy igy növeljük a hivek táborát? Ha Juliánus barátnak nem lett volna küldetése a pápától,akkór nem kellett volna azonnal referálnia az utjáról rögtön ahogy vissza érkezett.Sajnos a pápák esetében és ez alól nem kivétel a jelenlegi Pontifex sem a hit mindig felülirta a józan gondolkodást.

A tatárok sosem voltak egy egységes nép.A kárpátoktól délkeletre élő tatárok a kunok,akiket a nyugati krónikák Kumánoknak neveznek.(Itt mégegyszer emlékeztetem a hivatásos történelem müvelőket,hogy a régi latin nyalvű irásokban az n betüt néha az elötte lévő batü fölé huzott vonalka helyettesitette,amit a hanyag másolók sokszór nem vettek figyelembe.Igy a kumant kunmannak kell olvasni.A man=ember tehát kunman=kunember ugy ahogy a besszerman=besenyő ember).Ezek egy része le is telepedett Magyarország területén és idővel asszimilálódtak.A Kárpátoktól keletre a besenyők laktak,akiket egyes krónikák pacinákoknak hivtak.A vidéket hivták bogdániának,moldovának,a németek meg besszerábiának ,és valószinű hogy a lakóit besszermannak,ugy ahogy a déli tatárokat kumannak.Egyébként maga a Besszerman név létezik mint tulajdon személy név.Ezt magyarositva jelenhetett meg a Böszörmény név.

Az a szkitia amit a történelemkönyvekben leirnak,ugymond a Pontustól a Riphei hegyekig és a Kárpátoktól Ázsiáig ,az nem más mint a középkori tatár birodalom.Ezen nem lehet csodálkozni,mivel a történészek a szkitákat a tatárokkal azonositották.Igy a fejekben az áll,hogy a magyarok is tatár származásuak.De nézzük ennek a pontos latin megfogalmazását:
https://books.google.ro/books?id=_nZfhl9sX5wC&pg=PA762&lpg=PA762&dq=vita+S.Emmirammi+sec.X.&source=bl&ots=DBkoh1hg9A&sig=BuoACU0QgOwTtRIPV-Qz_T8H89g&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwigrPXR2MLLAhVDJpoKHUgVCbwQ6AEIGjAA#v=onepage&q=vita%20S.Emmirammi%20sec.X.&f=false
64-65.old:
Scythia (ut aiunt) in oriente extensa,induitur ab uno latere Ponto,ab altero montibus Ripheis,á tergo Asia et Ithasi flumine.Patet autem multum in longitudimem et latitudinem.Hominibus hanc inhabitantibus inter se nulli fines:pertanto enim agrum exercent,nec domus illis ulla ,aut tectum vel sedes est,armenta et pecora semper pascentibus,et per incultas solitudines errare solitis.Uxores liberosque secum in palustris vehunt,quibus coriis imbrium hiemisque ,causa tectis pro domibus utuntur.Nullus scelus apud eos furto gravius,quippe sine tecti munimento pecora et armenta alimentaque habent.Aurum et argentum non perinde ut reliqui mortales appetunt,venationum et piscationum exercitiis inserviunt,lacte et melle vescuntur.Lane his usus ac vestium ignotus,et quanquam continuis frigoribus afficiantur,pellibus tantum ferinis ac murinis induuntur.Imperium Asiae ter quesivere,ipsi perpetuo ab alieno imperio aut intacti aut invicti mansere…Darium regem Persarum turpi á Scythia summoverunt fuga,Cirus cum omni exercitu trucidaverunt,Alexandri Magni ducem Zopiriona pari ratione cum universis copiis deleverunt.—Szkitia (ahogy mondják) keletre terjed a Pontus oldalától a Riphei hegyekig,a háta mögött Ázsia és az Ithasi folyó.Azonban nagyon nagy kiterjedésű hosszában és széltében.Az itt lakó népek országainak nincsenek határaik:habár a földet müvelik nincsenek házaik,sem fedél a fejük fölött sem állandó lakhelyük,a marháikat és nyájaikat legeltetik a megmüveletlen pusztákon.Fedett szekereken viszik az asszonyaikat és gyerekeiket amelyek házak gyanánt szolgálnak esőben és télen.Nincsenek náluk komolyabb lopási esetek,mivel semmijük nincs bezárva.Aranyat és ezüstöt sem raknak a halottaik mellé.Üzik a vadászatot,halászatot,tejet és mézet esznek.Ismeretlen náluk a gyapjuból szőtt ruházat.Vad és háziállati bőrruhákban járnak, mintha mindig hideg volna.Idegen birodalmak sosem tudták öket legyőzni.Dárius seregeit csufosan megkergették .Cirust egész seregével tönkre verték.Nagy Sándor az egész seregével visszaverték.

Ez mind szép csak valami sántit.Ugyanis Herodotus az agatirszeket a szkiták közé sorolja és ezek hiresek voltak az arany és ezüst ékszerek használatában.Dáriusz amikór a szkitákkal akar tárgyalni a hadjárat alatt, Idantérosznak az agatirszek királyának üzen.Herodotosz pedig azt irja hogy az agatirszek a Maris(Maros) mellett éltek.A fenti irás meg azt állitja hogy nem nagyon bővelkedtek arany és ezüst ékszerekben.A még át nem javitott régebbi történeti irásokban a magyarságot szkitáknak nevezik.A történelmi irásokban sehól sincs szó arról,hogy a szkiták keletre vándoroltak volna üresen hagyva a Kárpát-medencét.

A mai történelmi könyvekben az áll,hogy a magyarokat a nyugatról jött szerzetesek tanitgatták a földmüvelésre és a kézmüvességre.Erről ir Dr.Görög Ferenc is a Magyar nemzet története c. könyvében.Aztán a 12o.oldalon még is ezt találjuk:”De mesteremberben sem szenvedtek hiányt a jámbór papok mert például Szent István király a pécsváradi kolostornak a következő udvarnokokat adományozta:1o kovács,6 kádár,12 esztergályos,9 pék,3 fazekas,6 gyergyaöntő,5 ötvös,8 kerékgyártó,és 4 molnár.Szerepelnek még vargák,aranymüvesek,asztalosok,szabók,timárok,szücsök ,szakácsok,és kulacsgyártók is ami mind azt mutatja ,hogy a kézmüvesség minden fajtája ismeretes volt.”

Hát ma is ezt látjuk a médiában, hogy az a fehér ami fekete,a tolvaj a tisztességes,az áldozat a bűnös.És sose felejtsük el ,hogy a történelem néha nem csak papiron ismétli önmagát.

Természeti és ember okozta katasztrófák a német évkönyvekben

vihar

A vallás szerint a természeti katasztrófák Isten büntetése az emberi bűnök miatt.Az a tény azonban,hogy a természeti katasztrófák válogatás nélkül szedik az áldozataikat nem vall isteni intelligenciára.A legtöbb emberben a bűnre való hajlam, ami általában latens állapotban létezik,természeti katasztrófák alkalmával könnyen a felszinre tőr.Tehát itt pont forditva áll az ok és okozat közti összefüggés,mint ahogy azt a vallás állitja.Ha azonban megfigyeljük a jelenlegi meteorológiai katasztrófák okát,azt látjuk hogy ezeknek az egyik, ha nem a legfőbb okozója az ember.Istenhivő fejjel gondolkozva,de szekuláris törvény szerint is rosszat akaratlagosan előidézni bűn.Az ipari terjeszkedés ami talajszennyezést okoz,az erdők és vadállatok pusztitása,mind annak tulajdonitható,hogy az emberi szaporulat tulhaladta a megengedett határt.Feltevődik a kérdés,hogy vajon a tulszaporodás emberi bűn,vagy Isten büntetése? Érvényes e még az első emberi párnak adott parancs,hogy “szaporodjatok,sokasodjatok és töltsétek be a földet”.

Természeti katasztrófák amint a következő krónikából kiderűl a multban is voltak,és itt is kereshetjük a kapcsolatot ok és okozat között:
https://books.google.ro/books?id=_nZfhl9sX5wC&pg=PA762&lpg=PA762&dq=vita+S.Emmirammi+sec.X.&source=bl&ots=DBkoh1hg9A&sig=BuoACU0QgOwTtRIPV-Qz_T8H89g&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwigrPXR2MLLAhVDJpoKHUgVCbwQ6AEIGjAA#v=onepage&q=vita%20S.Emmirammi%20sec.X.&f=false

253.old:
1o68.Erphesfurt civitas incensa est ab exercitu regis Heinrici.Monasterium quoque S.Petri in monte,et Sancti Severi cum multitudine quae ibi confugerat.-–Erphesfurt(Erfurt) városát felégették a Henrik seregei,a S Péter és a S.Severin templomba menekült tömeggel együtt.
1o72.Coniurant principes Saxonum contra Heinricum regem.—A szakszonok Henrik elleni összeesküvése .
1o73.Saxones Hartesburg castrum fortissimum destruunt.Ubi sepulchrum filij Heinrici regis violant,ossa dispergunt,ecclesiamque in eodem destruunt.—A szakszonok lerombolják a Hártesburg kastélyt.Ahól meggyalázzák a Henrik fia sirját,szétszorják a csontjait,és a templomot is lerombólják.
1o75.Bellum iuxta Untrount fluvium commititur á saxonibus contra regem Heinricum:ubi multi potentes ex ultraque parte ceciderunt,et Saxones fugam inierunt.—Az Untrount folyó melletti ütközete a szakszonoknak Henrik ellen:ahól sok fő ember elesik mindkét részről és ahol a szakszonok megfutamodnak.
1o78. Sancti Severi monasterium cum multitudine populi que illic intus fuit,incensum fuit ab exercitu regis Heinrici,et ecclesia in monte sancti Petri et Erphesfurt.—A Szent Szeverin monostor leégetése a nép tömegeivel együtt a Henrik seregei által.Ugyanez történt az Ephersfurti S.Péter templommal.
1o81.Heinricus rex Romam obsedit.—Henrik Rómát ostromolja.
1o83.Roma capta est ab Heinrico rege et pestilentia gravis facta est.—Henrik elfoglalja Rómát,ahól kitör a pestis.
1o96.Populus innumerabilis virorum et mulierum ex diversarum gentium partibus armatus,Hierosolymam tendens Iudeos baptisari compulit:renitentes ubivis locorum immensa caede profligavit.Apud Moguntiam vero utrique sexus Iudaei numero mille et quatordecim interfecti sunt,et maxima pars civitatis exusta est .Iudaei qui per diversas provincias metu compellente Christiani facti sunt,iterum á Christianitate paulatim recesserunt.1o99.Imperator Pascha Ratisponae celebrat,ubi iisdem diebus magna mortalitas facta est .—Megszámlálhatatlan tömeg férfiak és nők különbféle nemzetiségüek,egy részük felfegyverkezve Jeruzsálem felé tartanak,hogy a zsidókat megtéritsék,a renitenseken a helyszinen oriási mészárlást követtek el.Moguntiában ezer negyven mindkét nembeli zsidót öltek meg nagyrészüket elégették.A zsidók közül akik áttértek a keresztény vallásra,nem sok idő után ujra kitértek.1o99-ben a császár a husvétot Ratisponában ünnepelte,ahól ezekben a napokban nagy halálozás volt.
11oo.Hiems dura fuit et fames magna.—Kemény tél volt és nagy éhinség.
11o3.Heinricus filius Heinrici imperatoris regnum obtinuit.Otto marchio aliique plures Saxonum barbaros qui Luticij vocatur,invasit et honorifice triunfavit.—Henrikus fia Henrik a császári hatalom birtokába jut.Otto márki a barbár Szaxonokat megtámadja és legyőzi.
1125.Lotharius dux saxonum apud Moguntiam rex elegitur,et Aquisgrani benedictione regali sublimatur.—Lothárius herceget Moguntia mellett királlyá választják és Aquisgrani jováhagyásával a királyi tisztségbe emelik.
1126.Graviter caesus est exercitus Lotharij in Boemia.Eodem anno Lotharius obsedit Nurenberg.-–Nagy mészárlást vitt véghez Lothár Boemiában.Ugyanaz évben Nürnberget ostromolta.
1132.Augusta civitas ab exercitu regis Lotharij igne crematur,plurimi de civibus captivi abducuntur,et quidem digna satis ultione pro comisso multati scelere quippe qui regem ad se pacifice ingressum …—Agusta városát Lothár katonái leégették,sok polgárt fogságba ejtettek,mivel a királyt nem fogadták békességgel.
1135.Ventus vehementissimus et hactenus incognitus naves multas subuerit,aedificia plurima destruxit,arbores fructuosas atque sylvestres innumeras deiecit:ita ut vix decima pars quarundam remansisset sylvarum.Eodem anno nuncij venerunt Graecorum ad imperatorem Lotharium cum magnis muneribus.—Hirtelen erös szél miatt sok hajó elsűlyedt,sok épület összedölt,rengeteg gyümölcs és erdei fa kidőlt olyannyira,hogy az erdei fáknak csak a tized része maradt meg.
1137.Lotharius imperator in redeundo de Italia moritur apud Lutrensem abbatiam ab ipso constructam,presentibus Saxonie et Thuringiae principibus regio more sepelitur.—Lothárius császár Itáliából hazatérőben az általa épitatt Lutrensei apápságban meghalt.A jelenlévő Szaxoniai és Thuringiai hercegek az ottani szokások szerint temették el.

1144.:Magna inundatio aquae fuit in Erphesfort.—1144-ben nagy áradás volt Erphesfortnál.
1154::Magna aquarum inundatio fuit.—1154-ben nagy áradás volt.
1226..Inundatio maxima fuit in Thuringia.—1226-ban nagy áradás volt Thuringiában.

1233.Rex et Moguntinus et magister Cunradus de Marburg,Moguntiae conventu episcoporum et comitum atque clericorum fecerunt,pro quibusdam infamatis de heresi inter quos comes de Seine accusatus ,inducias purgationis ulteriores obtinuit:super reliquos vero qui non comparaverant ,predictus Conradus de Marburg ibidem populum cruce signavit.Quapropter illi felle amaritudinis commoti,iam dicto Conrado in reditu insidias iuxta Marburg ponentes,ipsum una cum Gerhardo minoris ordinis fratre,probatae vitae 3o viro ,3 calend.Aug.crudeliter occiderunt.Hoc anno aereticorum innumera multitudo per totam Alemaniam igne cremata est,multoque plures haeresim abiuraverunt.—A király Moguntinusszal,a Marburghi Konradus mesterrel összehivták a papság vezetőit egy bizonyos rossz hirű eretnekség miatt,amiben mások között érintve volt Sein hercege is ,aki később megtisztult és kegyelmet kapott:a többieket akik nem tértek meg,emlitett Maeburgi Konradus kinvallatásnak vetette alá.A keserü méregtől indittatván emlitett Konrád és Gerhard minorita rendi barátpap az aljas tevékenységüket Margburgra is kiterjesztették,Aug.3.-án harminc tisztességes életű embert kegyatlenül legyilkoltattak. Ebben az évben számtalan sok eretneket égettek meg Németországban,de sokan vissza tértek a katolikus hitre.
1234.:Hiems asperrima fuit ,adeo ut in mediterraneo mari institores Venetiani cum oneratis summariis pedestri itinere per glaciem transirent:quae videlicet hyems non parvam per totam Italiam in vineis,iumentis et olivetis intulit cladem—A tél nagyon kemény volt,ugy annyira,hogy a mediterrán tenger befagyott,és a velencei kereskedők gyalog vitték át az áruikat a jeges tengeren,a hideg természetesen nagy károkat tett a szölőben,az olajbogyóban és az állatokban.
1236.Calend Maij Marburg translatio facta est sanctae Elisabeth,presente Frederico imperatorae ,ac tribus archepiscopis Moguntino,Coloniensis,Bremensi ,ubi ex illius ossibus oleum evidentissime desudavit.—Májusban Szent Erzsébet csont reliquiáit átszállitották Marburgba Frigyes császár és Moguntinoi,a kölni és a Brémai főpapok jelenlétében.A szent csontjaiból jó illat áradt.

1265.:Multae naves magnae et onustae ,tam trieres quam cocones,in mari mediterraneo ac in Dacia submerse perierunt.-–Sok nagy megrakott hajó teher és személyszállitó ugy a mediterrán tengerben mint Dácsiában elsülyedt.
Ez a Dácsia nyilvánvaló hogy Dánia akar lenni.
1287.:In Frisia submersi per inundationem aquae pene 8oooo hominum.—Friziában 8oooo embert nyelt el a viz a nagy áradás miatt.
1315.:Factum est diluvium in Grimmiis,ubi multi homines perierunt:sed et ecclesia Augustinensis inibi per inundationem aquarum est abducta.—Árviz Griminiben,sok ember veszett el szint ugy az augusztini templom megsemmisült.
1316:Fames valida que iam per tres annos invaluerat,tam magna facta est,ut multi fame perirent.Nam in strada publica ,in civitatibus in oppidis ,in villis innumerabiles exanimes tacere videbantur.—Már három éve tart a nagy éhség,ami miatt sokan meghaltak.A városok utcái tele vannak halottakkal mindenütt csend honol.
1342.:Fuit tanta inundatio aquarum in Erphordiae ,in die Braxedis,ut nemo in vicino equitare posset,et detruxit longas temetes Erphordiae ,pontem ante valuam sancti Augustini et sancti Ioannis pontem in Herbipoli cum magna turri ,pontem in Ratispona,in Drestden,in Franquenfordia ,in Weizendorf,in Babenberg.—Erphordiában és Braxedisben olyan nagy árviz volt ,hogy loháton sem lehetett megközeliteni,tönkre ment a nagy szölős ,sok hidat el vitt,mint a Herbipoli,Ratisponai,Drezdai,Frankfurti,Weizendorfi,Babenbergi.

A poszádai ütközet,vagyis amikor a cél szentesiti az eszközt

Bazarad_a_ravasz_havasalfoldi_fejedelem

Az Árpád dinasztia kihalása után a magyar tron a szerencselovagok prédájává vált.A három tronkövetelő (a cseh Wencseslav,a bajor Otho és a sziciliai Caroberto)közűl pápai segédlettel Caroberto került ki gyöztesen,aki rögtön fel is vette a Károly Robert nevet.A magyarországi urak épp annyira nem szivlelték,mint ahogy egy nemzet sem szivleli az idegenszivű uralkodókat.A gyujtogatások napirenden voltak.Miután leégették az ujdonsült király által épitett templomot,a király ezt ujra épittette és olom lemezekkel fedette be.Az eredmény az lett,hogy a következő tüzben a fedél ugy megolvadt mint a viassz.Ez után az urak felbéreltek egy Felician nevű urat,aki ebéd közben tört rá a királyi családra,de csak annyit ért el hogy könnyebb sérülést okozott a király jobbkarján,és levágta a királyné négy ujját.A szörnyű bosszuban a király nem hazudtólta meg a sziciliai származását.Miután leölette a támadó egész familiáját,az egyik lányának levágatta nyolc ujját,az orrát és az ajkait,hogy csak a fogai látszottak ki,és igy hordozták ló háton a városokon keresztűl miközben kiabálnia kellet,hogy igy jár aki a királyhoz nem hüséges.

Mindezen eseményeket és a következő szöveget figyelembe véve , mindjárt sejteni lehet,hogy mi is volt a Basarab elleni hadjárat célja.Tudnillik a király igy akarta likvidálni a számára nem megbizható urakat.A magyar akkor is elég hiszékeny és naiv volt.Ugy látszik hogy a ravaszság,és a ravaszság felismerése,nem magyar tulajdonság.

A Turoczy kronikában olvashatjuk ezeket.

https://books.google.ro/books?id=igZPAAAAcAAJ&pg=PA13dq=hungaricarum+origines&hl=hu&sa=X&ved=0CCUQ6AEwATgKahUKEwizk6G_qZLHAhXGsxQKHVtaAc4#v=onepage&q=hungaricarum%20origines&f=false

Ad inductionem Thome Wayvode Transilvani et Dionisij filij Nicolai,filij Ancha,que terra est inhabitabilis genti ignotae,ut de ipsa terra ipsum Bazarad rex expelleret.Cum tamen ipse princeps censum debitum regiae maiestati semper fideliter persoluisset.Cum autem rex Zenrin et castrum ipsius recepisset Dionisio tradidit memorato omnia cum dignitate banatus.Quo facta Bazarad regi sic mandavit nuncios per honestos:Quia vos domine mi rex,laborastis in convocatione exercitus,laborem vestrum recompensabo VII millibus marcarum argenti.Ipsam etiam Zenrin cum suis attinentiis nunc habetis prae manibus per potentiam:pacifice vobis tradam:insuper censum,quo teneor,vestra coronae fideliter persolui faciam omni anno.Et nihilominus unum ex filiis nostris vestrae curiae ad serviendum deputabo meis pecuniis et expensis:tantum modo revertimini in pace vestra,et personarum periculis praecavete:quia si veneritis ulterius,periculis minime evaditis.Quo audito rex elata mente in tale verbum prorupit,nunciis sic dicens:Sic dicite Bazard :Ipse est pastor ovium mearum,de suis latibulis per barbas suas extraham.Tunc quidam fidelis baro Donch nomine, comes de Zolio et de Lipton sic ait regi:Domine,cum magna humilitate vobis,et ad honorem vestrum ipse Bazarad loquitur: idcirco regiae benignitatis favorem,et plenam dilectionem gratiae ei velitis per vestras literas remandare.Tunc rex verbum superbiae et comminationis superius propositum iteravit,et relicto consilio saniori,protinus ultra pugnaturus processit.—Az erdélyi Tamás vajda és Dénes Miklos fia,meg Ancsa fiai biztatására,hogy ugyanis azt a földet tudatlan emberek lakják,és erről a földről basarab vajdát is el kell űzni (Valakikre mindig rá lehet kenni a balhét).Habár ez a herceg(vajda) a királynak járó adót mindig tisztességesen fizette.De mivel a király már Szörényt bevette igy Dénes át adta neki méltósággal az egész Bánátot.Ezt látva Basarab azt üzente a királynak:Mivel te uram és királyom oly sokat fáradoztál hogy összegyüjtsd ezt a hadsereget,meg akarom jutalmazni a fáradozásodat hétezer ezüst márkával.Szörény és a hozzá tartozó részek már a birtokodban vannak,ezt békésen átadom.Ezenkivül a koronádnak járó évi adót hüségesen fizetem.Nem kevésbé az egyik fiunkat az udvarodba küldöm hogy ott szolgáljon a saját költségemen.Igy kegyelmed forduljon vissza és vigyázzon a saját személye elleni veszélyekre.Ha még jön felséged a jövőben legalább a veszélyeket kerülje.Ezt halva a király döjfösen ilyen szavakat vágott a követek szemébe:Ezt mondjátok Basarabnak:Ő az én juhaim pásztora és a szakállánál fogva fogom kirángatni a barlangjából.Ez után egy a királyhoz hű Dancs nevű báró Zolio és Lipton ura igy szolt a királyhoz:Uram maga Basarab a legnagyobb alázattal és tisztelettel szolt felségedhez:a királyság körül csend , béke és áldás honol,ezt akarja felséged a szavaival tönkre tenni.Ekkor a király döjfösen és fenyegetőleg megismételte a fenti mondatát és elhagyta a gyülést.Utánna rögtön elinditotta a támadást.

Mivel a magyar csapatok egy szük hágóba szorultak,a kétoldalról lezuditott kövek és a nyilzápor miatt rengeteg főur lelte ott halálát.
Amilyen sok hájjal meg volt kenve a sziciliai Caroberto,azt sem zárnám ki ha összejátszott volna Basarabbal,de ha nem is,a fenti irásból látszik hogy semmi oka nem volt Basarab ellen harcolni.Árulkodó tény az is hogy tatárok is segédkeztek Basarab mellett.Ezek zsoldosok voltak és általába nagy fizetség fejébe végezték a piszkos munkát.Ezeket felbérelni inkább Carobertonak állt módjában mint Basarabnak.