Iangu Choniates alias Hunyadi János

Képtalálat a következőre: „Hunyadi János”

A törökök eredete és cselekedeteik Athéni történészek irásaiból Konrád Klauseró Tigurino tolmácsolásában.

https://books.google.ro/books?id=iHx-ULm3t-AC&pg=PA441&dq=Georges+Acropolite+hunni&hl=hu&sa=X&ei=-AaPVMTsEMn-ygPNiIKADQ&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=Georges%20Acropolite%20hunni&f=false

Az alábbi események a 15.század közepén zajlanak,amikór a törökök már megszálták a Balkánt,de Bizánc még birta az ostromot.Hunyadi Jánosnak köszönhetően a Kárpát-medencét még nem sikerült megszálniuk.Mivel minden szentnek maga felé hajlik a keze,igy a görög irók is magukénak akarták Hunyadit,ezért adtak neki görög nevet.A Choniate név gyakori volt a görögöknél,és talán mivel némi hasonlóság van a Hunyadival fordithatták igy le a nevet,de az sem kizárt,hogy görög gyökerei is voltak.

167.old.:Amurates reversus ab expeditione,quam contra Caramanum sumpserat,é regia sua Mezetem ,quem Europae ducem declararat,accipere iussit copias equitum et peditum quantas vellet,et proficisci contra Pannodaciam,ut eam suo imperio iungeret.Qui accipiens Europeum exercitum et Europae Azapides,equitatumque regis omnem,qui in Europa agebat,pervenit ad Istrum,quo traiecto,ingressus est Pannodaciae regionem que Ardelium nominatur.Ardelium a Prasobo monte in Pannoniam usque excurrit.Regio ista cingitur quercetis glandiferis,urbesque habet non paucas.Metropolis Tosibinium vocatur.Lingua utuntur partim Dacorum et partim Pannonum.Victu et moribus Pannones imitantur.Haec regio subiecta est Pannonum regi,a quo ducem accepit de Pannonum genere.Urbes habet liberas,quae proprio iure propriisque legibus ab metropoli Tosibinio reguntur.Iussi proficisci in militiam regi parent,tributum ferentes quandocunque is imperaverit:solummodo petentes,ut sibi proprio iure suisque legibus rempublicam administrare liceat.—Miután Murád visszatért a Karamán ellen vezetett expediciójáról,Mezetet megtette Európa katonai parancsnokának,akinek megparancsolta,hogy vegyen maga mellé gyalogos és lovas seregeket annyit amennyit akar és induljon Pannodákia ellen,hogy azt a birodalmához csatolja.Ez össze gyüjtötte az összes Európában tevékenykedő gyalogos és lovas seregeket,akikkel átkelt az Iszteren és Pannodákiának azon részére vonult amit Erdélynek neveznek.Erdély a Prasobo(Keleti-Kárpátok) hegytől egész Pannoniáig terjed.Ezt a régiót tölgyerdők veszik körül,és nem kevés városa van.A metropolisának (fővárosa) a neve Szeben(a to görög névelő).A használt nyelv egyfelől a dák,másfelől a pannon.( a dák alatt a németet kell érteni,amint az több korhű dokumentumból kiderül,a pannon pedig a magyar).Az életvitelükben és szokásaikban a pannonokat követik.Ez a régio a pannon király fennhatósága alá tartozik ,aki ide pannoniai kormányzót nevez ki.A városai szabadok,saját közigazgatással,saját törvényekkel a Szebeni metropola irányitása alatt.Háború esetén katonai szolgálattal tartoznak a királynak,adót a király parancsa szerint fizetnek,csak azzal a kikötéssel,hogy a társadalmukat a saját törvényeik és igazságszolgáltatásaik szerint igazgathassák.

Contra hanc igitur metropolim ubi Istrum transierat,Mezetes universam belli molem vertit.Et cum quam proxime ad eam accessisset,ibi castra communivit.Hic cum urbis oppugnationi summa ope incummberet ictus bombarda occubuit.Postea cum exercitus hostilis maturaret abitum,et festinaret ad Istrum traiciendum,congregati regionis viri,cum prevenire hostes in sua regione possent,plurimos eorum clade maxima straverunt.Reliquos in fugam effusos usque ad Istrum insecuti sunt.Mezetes profectus in Ardelij regionem,amissos non paucis de suo exercitu,huiusmodi vite exitum habuit.Rex maximam suam esse calamitatem duxit,mortem Mezetis.Parabat igitur ipse expeditionem suscipere contra Pannodacos:missisque per suum regnum praeconibus ,edicebat ut primo vere adessent omnrs.Postea mutata voluntate,Sabatini eunucho,viro rei militaris peritissimo,belli istius curam omnem mandavit,cum eunuchus id consilium regis et optimum et tutissimum fore censeret.Iussit quoque rex,ut non prius bello desisteret,quam devicisset Pannondacos sive Transylvanos.—Mezetes átkelve a Dunán az egész hadseregét ez ellen a metropolisz ellen irányitotta.És amikór a közelébe ért,tábort vert.Mivel a város bevétele nem volt könnyű feladat,azonnal elkezdte ágyuzni a várost.Azonban a város védői és a környékről összesereglett nép megfutamitották őket és a Dunáig üldözték.Mezetes oriási veszteséget szenvedett a seregében és igy halálra itéltetett.A szultán ezután a saját kezébe vette a sereg vezetését és uj expediciót készitett elő a Pannonok ellen, összegyüjtve a birodalom összes harcképes emberét.Végül mégis meggondolta magát és a sereg vezetését átengedte Szabatini eunuknak,aki egy kiváló hadvezér volt.Ennek megparancsolta,hogy addig a háborút be ne fejezze,amig le nem győzi Pannondákiát,vagyis Erdélyt.

Hic igitur accipiens regis exercitum et peregrinorum de Ianuis regis quasi quator millia,Istrum transivit et copias omnes in Ardelij regionem induxit..Dehinc aliquot diebus iter fecit per Pannoniae regionem.Iangus autem Choniates,quem Ioannem Huniadem vocant,vir ea tempestate inter Pannones excelens,cui Ardelij regio comissa erat ab Pannonum concilio,exercitum quam potuit maximum comparavit ab Ardelio et Pannonia.Hoc instructus,sequebatur per montium saltus Sabatinem.Sabatines cum iam in hostili regione foret,putabat res suas praeclare habituras,si hostium agros evastaret.Emittens itaque equitatum omnem et maximam exercitus partem in hostium regionem ,praedas agere volebat,quasi hinc plurimum suis opibus accedere posset.Paucissimi vero manebant cum Sabatini in castris.Iangus ut comperit castra hostium pene esse deserta,praeclarum facinus putabat,si accedens inopinatus castra opprimeret.Descendens itaque cum suis ex monte,impetu invadit Sabatinis castra defensoribus vacua.Sabatines exire castris,ut praelij potestatem feceret,non poterat.Proinde ad castra defendenda convertitur:que tamen retinere nequivit,cum violenter Iangus cum Pannonibus irrumperet.Ad fugam itaque inclinat animo toto,festinabatque ,maxima usus celeritate,transire Istrum,antequam transitu ab hostibus intercluderetur.Iangus captis castris quosdam in insidias locat,quibus exciperet hostes advenientes mancipiorum aliarumque rerum praeda onustos omnesque conficeret.Et in hunc modum maxima hostilis exercitus pars miserabiliter interiit:Iangusque victoriam sibi peperit celebriorem,quam ullam unquam eius antecessores invenerint.—Ez (az eunuch) átvette a szultán hadseregét, a jöttmentekkel(peregrinorum) és a szultán négyezer janicsárjaival együtt, átkelt a Dunán és benyomult Erdélybe.Innet egy kis kitérőt tett Pannonia irányába.Iangus Choniates akit Hunyadi Jánosnak hivtak,ez időben a pannonok közül legkiemelkedőbb személy,akit a Pannon tanács Erdély kormányzásával bizott meg,amekkora sereget csak tudott összegyüjtött Pannoniából és Erdélyből.Ezeket felkészitette,hogy a hegyekből kövessék a Szabatini seregének minden mozgását.Szabatini az ellenséges területre érve szokás szerint elkezdte fosztogatni a vidéket.A seregének a zömét szétküldte hogy minél több zsákmányt szedjenek össze.Igy nagyon kevesen maradtak Szabatinivel a táborban.Amikor Hunyadi János rájött,hogy a tábór majdnem elnéptelenedett,az a nagyszerű ötlete támadt,hogy meglepetés szerűen támadja meg a tábort.Az embereivel lejött a hegyről és megrohamozta a tábort.Szabatini kijött eléje,hogy igy védje a tábort,de hamar vissza vonulni kényszerült.A magyarok megrohamozták a tábort és bevették.A törökök menekülőre fogták és a Duna felé vették az irányt,de mielött átkelltek volnas a magyarok bekeritették őket.Hunyadi miután elfoglalta a tábort ezt kelepcének használta.Igy amikor a török portyázók megérkeztek a táborba zsákmánnyal megrakodva,meg foglyokkal ,a magyarok mindent elszedtek tőlük,és levágták őket,igy majdnem az egész török sereg megsemmisűlt.Hunyadi itt olyan győzelmet aratott,amilyent senki ő elötte.

Iangus genere natus erat non modum obscuro.Patria fuit Choniatae sive Huniadi Ardelij oppidum,unde profectus venit ad Triballorum ducem.Mercede autem conductus,longo admodum tempore apud hunc ducem versatus est,ubique quocunque mitteretur fortitudinem et diligentiam memorabilem ostendens…Cum tempore multo apud ducem istum moras traxisset,tandem ad Pannoniam rediit.Sunt qui tradunt Iangum antequam perveniret ad Triballorum ducem,fuisse famulum Aliis Brenesis filij ,eique mercede servisse,cum fungeretur equorum curatoris partibus.Nescio autem unde coniecturam facere possim,ut id verum esse credam, nam linguam Turcicam eo modo didicisset.Reversus autem ad Pannones,assumptis aliquot aliis,procedebat in regiam,dicens:se advenire,ut sibi suisque mercedem accipiat.Cum autem bellum arderet inter Germanos et Pannones ,magna militaria edebat opera,praesens semper existens.—Hunyadi származása nem ismeretlen.Hunyadról, erdélyi városból származik,ahonnan a Triballok(szerbek)parancsnokához jött mint zsoldos,akinél sok időt töltött és elsajátitotta a harcművészetet.Ez után vissza ment Pannoniába.Egyesek szerint mielött a szerbekhez ment,több ideig Ali Brenesis szolgálatában állt mint zsoldos,ami megmagyarázná a tényt,hogy jol beszélte a török nyelvet.Miután visszament Pannoniába,a fővárosba menvén azt mondta,hogy megy magának és az övéinek egy kis pénzt szerezni.Mivel ebben az időben a Németek és Pannonok közt állandó villongások voltak,azonnal katonai szolgálatba állt és olyan karriert futott be,amilyen eddigelé nem volt.

Nándor Fehérvár ostroma.

Ezt az ostromot II.Murád Mehmet fia vezette.Az irás nem közli az évszámot,ezt majd bogozzák ki a történészek,nekünk elég ha tanulunk belőle.
163.:Senderovia Triballorumque regione occupata,oppido praesidium validum imposuit,continuo copias contra Belgradum Pannoniae urbem movit.Ut accessit Mechmetis filius Amurates urbem obsedit.Bombardasque expediens,urbis partem haud parvam stravit.At exercitus Amuratis interim intoleranda patiebatur ab oppidanis ,qui bombardis balistis aliisque machinis bellicis gravissime affligebant hostes urbi assidentes.Sagittis aliisque iaculis pene obruebantur tum viri,cum castra.Ibi tum Halies Brenesis filius cuius fama per castra erat celebris,primus cum suis succedit muro oppugnando:qui fossa iuxta urbem facta,et communita,ibi tentoria sua tetendit.Ubi murus deiectus est,per loca patentia ruinis peregrini irruunt,et urbis partem maximam capiunt.Colliguntur in unum oppidani,et manus cum peregrinis fortiter conferunt,quos impulsos magna vi in fugam vertunt,et moenibus deturbant exactos urbe.Hac igitur spe capiendae urbis frustrati,quia peregrini fortiter expulsi erant,Amurates cum exercitibus abscessit,et domum ire contendit.—Miután elfoglalta Szendroviát a triballok tartományát,a városban helyőrséget hagyva, a sereggel elindult Belgrád Pannoniai város felé.Amint oda érkezett Murád Mehmet fia megkezdte a város ostromát.Az ágyuzásnak nem lett nagy eredménye.De Murád serege sokat szenvedett a várost védőktől,akik ágyúkkal,kőhaitókkal,és más eszközökkel komoly kinokat okoztak a támadóknak.A nyilak és kövel nem csak a közvetlen támadókat, de még a tábórt is elérték.Ekkor Halies Berensis fia,kinek a táborban nagy tekintélye volt,elsőnek sikerült az övéivel rést vágni a fal tövében.Ez után a résen keresztűl a migránsok benyomultak és elfoglalták a város nagyrészét.Ekkor összefutott a város kicsinye nagyja,megszalasztották és kiszoritották a betolakodókat. Tehát miután meghiusult a remény a város ilyetén való bevételére,mivel a migránsokat elűzték,igy Murád elhagyta a várost és hazafelé indult.
A peregrini szót útazónak forditja a szótár,az eretnekek ellen viselt keresztes hadjáratokban pedig ezeket zarándokoknak nevezték.De könyörgöm mit keres egy utazó,vagy egy zarándok mindig az első vonalban egy ütközetben? Hát ezek sem utazók,sem zarándokok,hanem olyan összeszedett csőcselék,akiket mindig ütközet elött előreküldtek,hogy megtévesszék az ellenfelet.Az nem vitás,hogy ezek közt nem egy jól kiképzett beépitett ember is volt,akik ezeket irányitani tudták.Lehet,hogy ez esetben kevés volt a beépitett kiképzett harcos.

 

belgrád ostroma
Vannak akik nem nézik jószemmel azt,hogy illetéktelenek vájkálnak a történelemben,és néha botrányos következtetésekre jutnak.Ezek ugyanugy járnak el,mint akik egy fizikai vagy pszihikai betegséget a fájdalom kiküszöbölésével akarják meggyógyitani.Az ilyen hozzáállás nem vezet gyogyuláshoz csak a tünet kezeléséhez.A fájdalom nem kiküszöbölése mindig katarzishoz vezet,és igy sok esetben gyogyuláshoz.A tünetek folyamatos elnyomása pedig végűl halálhoz.

https://books.google.ro/books?id=IVE_AAAAcAAJ&pg=PA553&dq=16000+ungarorum+cesare+baronio&hl=hu&sa=X&ei=RbkOVZicJMLyPPurgfAK&ved=h0CB8Q6AEwAA#v=onepage&q=16000%20ungarorum%20cesare%20baronio&f=false Annales ecclesiastici ab anno MCXCVIII, 10. kötet

63.old.Amurates septem mensium obsidione irrito conatu presserat.Audita ea irruptione Ladislaus rex et Ulrichus comes quasi abiecta regni Hungarici,tutela Viennam in Austria profugerunt.—Murád hét honapon keresztűl ostromolta a várost.Ettől a betöréstől megrettenve, László király és a nagybátyja Ulrich mint akik lemondtak a királyságról,Ausztriába menekültek.

Interea Mahometes centum quinquaginta millia militum in Hungariam effudit ut ea subacta ad reliquum occidentem edomandum viam sibi muniret.Tantum illum intumuisse fastu scribit Thurosius,ut ferret fama haec ab ipso verba usurpata:Unus Deus dominatur in caelis,competens est ut tantum princeps dominetur terrae.Primum vero belli barbarici moles versa est in Albam Graecam sive Belgradum,quam hungari Nandor Albam vocant..—Ez után Mohamed(II.Mohamed) 15o ooo katonát zuditott Magyarországra,hogy előkészitse a nyugat meghóditását.Akkora kevélység gyűlt benne össze,hogy Thuroczy szerint a következő mondatot hangoztatta:Ahogy az égben egy Isten uralkodik,igy a Földön is egy fog és az Mohamed lesz.A barbárok serege elöbb Görög Fehérvár felé indult amit Belgrádnak,vagy a magyarok Nándor Fehérvárnak neveznek

64.old.Thurosius:Conquisitis tandem navibus,illas militibus armatis et crucesignata gente simul oneravit:tandem per flumen Danubii hostiles contra naves misit,propter quod uterque hostis navali jungitur certamine.Ingens exuberat in Turcis clamor,et Hungari quoque vocibus altis dominum Jesum pro auxilio invocabant.Via igitur ad fugam utrique hosti dempta accerimum committitur bellum:feruntur hinc inde altas Danubii per aquas utriusque partis naves,et multis ex illis mortalibus sauciati vulneribus cadentes ibant in profundum,tantique sangvins ex effusione clara Danubialis aqua immensae caedis cruenta ostendebat vestigia et vescenztibus pugili de utroque piscibus esca parabantur….Tum B.Joannes e Capistrano,qui viginti septem ex illis captas scriptis ad Pontificem…—Thuroczy:Végre összegyüjtve a hajókat,és ezekre felterhelve a katonákat és kereszteseket,elindultak a Dunán az ellenséges hajók felé (A török hajók ostromzár alá fogták a vár Dunafelöli részét),majd megütköztek.A törökök részéről üvölltés hallatszott(talán Allah akbár),a Magyarok is hangos orditásba kezdtek és a Jézus segitségét kérték.A megfutamodás lehetetlen volt mindkét rész számára,igy egy kegyetlen csata alakult ki.Sokan halottan,mások sebesülten estek a mély folyóba,a vérükkel és testükkel eledelt adva a halaknak.

72.old.:Quanquam adornatae de memorabili eo praelio descriptiones,vel ab oculatis testibus petitae,adeo inter se variant,ut nihil certi erui ex illis potuisse significet Aeneas Silvius lib.de Europa cap.8.notans Huniadem in literis suis,sive ad Romanum Pontificem,sive ad amicos ita sibi omnia arogasse,ut S.Joannis de Capistrano ne meminerit quidem,pariterque Capistranus omnia sibi vindicasse,nulla Huniadis mentione ingesta.Ex quo demum concludit Aeneas:Potuit Capistranus patrimonium contemnere,voluptates calcare,libidinem subigere,gloriam vero spernere non potuit.—Bárhogy kiszinezték ezt az emlékezetes csatát,még a szemtanuk elbeszélései is annyira különböznek,hogy semmi pontosat nem lehet kihámozni belőle, amint ezt Aeneas silvius megjegyzi az Europa c. könyvében,ahol a 8.fejezetben ezt irja:Hunyadi János a Pápának irt levelében és a barátainak irt levelében ezt a győzelmet saját maga érdemének tulajdonitja,meg sem emlitve Kapisztrán nevét,de ugyanigy Kapisztrán is a leveleiben a saját érdemének tulajdonitja meg sem emlitve Hunyadi nevét.Végül Aeneas megállapitja:Kapisztrán megvethette az örökségét,elnyomhatta a kivánságait,uralhatta a vágyait,de a dicsőséget nem tudta megvetni.

In tanto vero scriptorum dissidio in eo omnes conveniunt,Taurini obsidionem coeptam a Turcis die IV.julii,die ejus mensis XIV,praeliatum fuisse cum Turcarum classe in Danubio,in quo victoria potiti christiani,victoria,inquam,magis utili,quam ingenti,nam ex Turcis ad 5oo caesi ex triremibus illorum submerse tres,capte quator.Vicissim autem aperta ex danubio in arcem via,obsessis fuit.Impetus in arcem a Turcis factus est nocte quae diem festam S.Mariae Magdalenae praecedit,magna tamen strage repulsi spem ejus obtinendae amiserunt.Sequenti die Christiani ultro in Turcas invecti late illos fugarunt.—Bármennyire is különböznek az irók nézetei,abban mind megegyeznek,,hogy a törökök az ostromot julius negyedikén kezdték,és ugyanaz hónap 14-én zajlott le a Dunai csata,ahol a keresztények kerültek ki gyöztesen.Ez a győzelem azonban inkább hasznos volt mint óriási,ahol 5oo török esett el,három hajó elsülyedt,és négy a keresztények kezére került.Viszont mindkét rész számára szabaddá vált az ut a vár ostromához.A törökök benyomultak a várba a S.Mária Magdolna ünnepe elötti éjszakán,de nagy veszteséggel innen kiszorultak,elvesztve a reményt a város meghóditására.Másnap a keresztények ismét rárohantak a törökökre megkergetve őket.

Létezik egy olyan irás is,ahol Mohamed maga vesz részt az ostromban,ahol nyil lövést kap a mellében ami miatt leállitja az ostromot és vissza vonul.

Hogy lehet az,hogy Aeneas Silvius a későbbi II.Pius pápa,aki nem csak kortársa volt az eseményeknet,de komoly részt vállalt a diplomácia terén a keresztes hadak toborzásában,nem volt tisztában a tényekkel?Inkább azt kell gyanitanunk,hogy itt valami nagy elhallgatással állunk szembe.Az világos,hogy az európai királyokhoz küldött segitségkéréseknek vajmi kevés eredménye volt.Az egyetlen segitség Kapisztrán részéről jött,de az ő egyetlen érdeme az volt,hogy oriási szegény éhenkorász tömegeket tudott mozgósitani. Ez kétélű kardnak bizonyult,mert ha a csatában nagy eredményt nem tudtak produkálni,annál inkább jók voltak a betegség jelesen a pestis terjesztésében.

Advertisements