Zsigmond kora

A történészek úgy emlékeznek meg Zsigmond koráról akárcsak elődjei I.Károly és Nagy Lajos koráról,mint az ország legdicsőbb évtizedei.Azonban nem szabad figyelmen kivül hagyni,hogy I.Károly és Luxemburgi Zsigmond is idegenek voltak és mint ilyenek nem szivesen látott személyek voltak a legtöbb magyar föúr számára.Ezekkel mindkét uralkodó a legfondorlatosabb eszközöket felhasználva számolt le.Uralkodásuk valóban fényes volt,azonban, hogy az mennyire nem a magyar érdekeket szolgálta csak később fog kiderülni,ha tisztázódni fog a történelem.

Egy francia Bátori Nikápoly ostrománál

https://books.google.ro/books?id=wxrRmTP8lZ4C&pg=PA69&dq=millia+hungarorum&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiE7rPis4LSAhVBmBoKHX7lAK04eBDoAQgaMAA#v=onepage&q=millia%20hungarorum&f=false

Képtalálat a következőre: „a nikápolyi csata”

69.oldal:
Luxemburgi Zsigmond Csehország, Magyarország királya és nyugatrómai Császár,nehezen viselte el,hogy Bajazid nem lévén megelégedve a Konstantinápolyi birodalomtól elcsatolt területekkel,elfoglalta Bulgária nagy részét is.Ezért küldötteket menesztett a szultánhoz,felszólitván őt,hogy amennyiben nem vonul ki Bulgáriából,össze gyűjti a keresztény seregeket és fegyverrel érvényt szerez a jognak.Bajazid igy válaszolt a küldötteknek:Azt kéritek,hogy jogszerűen foglaljam el Bulgáriát? Ezt majd megmondja a harc kimenetele a csatatéren.De ha a császárotok úgy gondolja,hogy jobb jogi alapra támaszkodik,akkor mutassa fel a dokumentumokat amivel ezt bizonyitani tudja.Ezzel a válasszal tértek vissza Csehországba a küldöttek.A császár felháborodván a barbár ravasz dőjfösségén bosszúra készült,ugyanakkor segitséget igért Konstantinápolynak.

Összegyűjtötte a katonaságot Magyarországon,Csehországban,Ausztriában,a Német területeken és segitséget kért minden európai keresztény államfőtől.Itália képtelen volt segitséget nyujtani,mivel az Egyházban széthúzás volt.A biborosok két pápa közt oszlottak meg,az egyik Rómában,a másik Avognionban.Ezért Zsigmond Itáliából csak önkéntes alapon kapott valamennyi katonát.Angliából a spanyolokkal és franciákkal fennálló konfliktus miatt szintén csak valamennyi önkéntest kapott.Franciaországból viszont egy nem megvetendő csapat jött Zsigmondhoz.Károly francia király engedélyt adott mindazoknak a veteránoknak,akik részt akartak venni a hadjáratban.Burgundiából százhúsz ezer arany liliomost,e mellett más hatvanezret a burgundi nemesektől.Flandriából kétszázezer arany liliomost.Képtalálat a következőre: „a nikápolyi csata”

1396.tavaszán Franciaországból elindultak a csapatok Johannes Intrepidus(Intrepidus=Bátori) lovagmester vezetése alatt.Ausztriában pihenőt tartottak,ugyanis itt az ausztriai herceg fia feleségül vette Intrepidus húgát .Ez után Budára érkeztek,ahol nagy örömmel fogadták őket és itt lesátoroztak.Miután minden készen állt,julius hónapban tábort bontottak és a császár százezer jól kiképzett katonával délre vonult a Dunán átkelve Bulgáriába.Amint ellenséges területre értek,a császár kiosztotta a tisztségeket Intrepidus és 3oo társa között,igy az egész hadsereg irányitása a franciák kezébe került.Ez alól kivételt képezett a magyar Lovagmester húszezer lovassal és tizezer gyaloggal,akik jártasak voltak a török harci szokásokban.
A császár Intrepidus társaságában seregszemlét tartott,ami után elindult a sereg Nikopol felé.Az útjukban mindent felégettek,és csak azoknak kegyelmeztek,akik önként megadták magukat.Szeptemberre az összes Búlgár és Rác erőditmény Nikopol kivételével a császár kezében volt.Nikopol vára azonban mesterien meg volt erősitve,és a lakosságon kivül nyolc ezer török lovas védte akik négy testvér vezetése alatt álltak,kikből kettő a várban maradt,a másik kettő pedig Bajazidhoz szaladt,hirt vive neki a keresztény hadak minőségéről és segitséget kérve a szultántól.

Képtalálat a következőre: „a nikápolyi csata”

Intrepidus látván,hogy az ostrom sokáig elhúzódhat,s a szultán sem igyekszik a vár megsegitésére,a fiatalos türelmetlenségi láztól hajtva,összehivta a francia főembereit és azt tanácsolta nekik,hogy amig a császár a várat ostromolja,addig inditsanak támadást a törokök által megszállt területek ellen.Előbb kikémlelendő a helyzetet a császár beleegyezésével egy Cuchianus nevű tiszt vezetésével ötven francia ,ezer magyar lándzsást és száz angol parittyást inditottak utnak.A magyar felderitök kikémlelték a török csapatokat,akik egyfelől egy folyó,másfelől erdövédett helyen táboroztak mintegy ötvenezer harcossal.A franciák elinditottak háromszáz lándzsást és ötven parittyást a törökök bosszantására.A törökök előbb kiküldtek ezer,aztán kétezer harcost és amikor az ellenséget futni látták,a táborbeliek is vérszemet kaptak a zsákmány reményében,igy az egész tábor a tettetett menekülők után indult és ez alatt hátulról Cuchius elfoglalta a tábort és hátba támadta a törököket.Ez után a magyarok vették üldözőbe a törököket akikből levágtak vagy foglyul ejtettek több mint háromezret.Cuchius visszatérve a táborba nem kis elismerő beszédben részesült a császár részéről,és nem kevésbé Intrepidus.Philippus Artesius aki Cuchius riválisas volt szemére vetette,hogy tul hamar az ellenséghez ment és nem hagyta hogy Intrepidus is részese lehessen a dicsőségnek.De a császár és Intrepidus érezték,hogy Artesius a Cuchius iránti irigységből beszél.

 

A Zsigmond vezette hadjáratot egy Ioanne Galeacei Mediolanensis nevű itáliai kis király torpedózta meg,aki szoros szövetségben állt a szultánnal és a kémei által minden hadititkot úgy mint a hadi technikát,a katonák számát a tiszteket névszerint a veteránok szokásait,kiszolgáltatott a szultánnak.A szultán miután Egyiptomból kapott kétszázötvenezer gyalog és harmincezer lovas harcost elindult Nikopol felszabaditására.

Itt nem árt magyarázatot keresni arra hogy egy keresztény ember, Miláno hercege hogy volt képes ilyen árulásra.Kezdve a 12.századtól a történelmi irásokban nyomon követhető egy a pápaság által támogatott délről(Afrikából) jövő invázió.Miután ezek keveredtek a helyi néppel,már nem, afrikaiaknak nevezték őket,hanem gelfieknek,megkülönböztetve őket a helybéliektől,akiket gibbelieknek kezdtek nevezni.Az inváziót többször vissza szoritották,de a gelfiek több városban megvetették a lábukat.Egy ilyen város volt a 14.-15. században Miláno is.Ennek volt a hercege Ioanne Galeacei.Az őt követő herceg sem volt különb Francisco Sforza,akit gúny nevén Annibalnak hivtak.Ez évtizedekig háborúban állt a velencei Köztársasággal.

Októberben a magyar cserkészek jelentették a császárnak a török had közeledtét.A hir épp ebéd közben érkezett,amire mindenki ott hagyta az ebédet és hadrendbe állt.A franciáknak nem tetszett a tanácskozáson hozott megállapodás hogy a magyarok(akik ismerték a török harcmódort)kezdjék a támadást.Megtudván ezt a császár, parancsba adta,hogy senki sem támadhat addig amig ő jelt nem ad.Artézius megkérdezte Kukiust és társait ha követni akarják a császár parancsát”Vultis(inquit)Hungaris ,Bohemieque victoriae decus concedere,sed nequaquam permittam ,pristinae ut Francorum gloriae virtutique hodie ab externis ignominia inferatur.Proinde qui Regis Caroli dignitatem salvam velint,me sequentur.—Akarjátok(mondá) a magyaroknak és a cseheknek átengedni a győzelem dicsőségét,de nem fogom engedni,hogy a franciák ősi virtusa és dicsősége idegenek által csorbát szenvedjen.Ezért aki meg akarja menteni Károly király méltóságát,engem követ. ” Erre a császár ezt mondta:Vereor ne hodie Francorum stolida arrogantia,magnae nobis cladis occasionem prebeat.—Attól félek,hogy ma a franciák buta arroganciája nagy veszteségeket fog nekünk okozni.

Képtalálat a következőre: „a nikápolyi csata”

Megindult a török támadás a félholdas zászlók alatt.A franciák bármilyen hősiesen harcoltak,a törökök túlereje döntötte el a csatát.Sokan elvesztek,sokan fogságba estek,egy részük a Dunán keresztül próbált menekülni,ott is sokan megfulladtak.A császárt egy cirkálóval mentették ki és csak 18 hónap után talált vissza Magyarországra.Fogságba estek:Ioannes Intrepidus,Marche Comes,Philippus Artesius(aki a bajt előidézte,az irás szerint),Cuchius és sokan mások.Intrepidust pénzért kiváltották,Cuchiusnak csak a holttestét tudták kiváltani,amit bebalzsmozva szállitottak Franciaországba.

Kapcsolódó kép

Bucsúzóul a szultán ilyen beszédet intézett tolmácson keresztül Intrepidushoz:”Tudom hogy igen nemes származású vagy és nagyon tehetős szüleid vannak kiknek első szülötte vagy és a francia király után minden franciánál előbbre vagy,magasan hordod a lelked a vad tekinteted ezt sugalja.Ezért hogy nehogy bosszút állj rajtam a győzelmem miatt,habár a fogságban megölhetnélek társaiddal együtt,ha csak meg nem igéred Mohamed törvénye szerinti esküvel,hogy a jövőben sem ellenem sem az utánam következőkre nem fogsz fegyvert fogni.”

Szabadulása után Intrepidus állandó ellenségeskedésben állt a szomszédaival,halála után az orvosok megállapitották,hogy akárcsak az apjának neki is epe baja volt.

Az irás a fogalmazás szerint meg probálja felmenteni a császárt,a franciák rovására.Ahhoz nem fér kétség,hogy a franciák mivel túlerővel rendelekeztek igy nagyobb beleszólást követeltek maguknak.Ez viszont a császár gyengeségét és nemhozzáértését bizonyitja.Bár tanulnának ebből a mai Zsigmondok.

ZsigmondKéptalálat a következőre: „a nikápolyi csata”

Az arc és a szem a lélek tükre,de a testtartás is sokat elárul az ember jelleméről.
Mai szóhasználattal úgy mondhatnánk,hogy Zsigmondnak óriási sokkot okozott a nikápolyi vereség,és talán ezért nem tért haza azonnal.A távol léte egyesek szerint 18 hónapot mások szerint egy évet,sőt vannak akik fél évet emlegetnek.Én nagyon is hitelesnek találom az alábbiakban állitott 18 hónapot:

Imperator Sigismundus ac Rhodiorum equitum Prefectus,quinque tantum nobilibus comitati viris,ac furtuito casu duobus lembis in ripa Danubii repertis favente hic tantum fortuna,amnem traiciunt,indeque Constantinapolim,Rodum,Dalmatiam,Croatiamque petens,post decimum octavum ab accepta clade mensem in Hungariam tasndem rediit—Zsigmond császár Rhodio prefektusával és más öt nemes emberrel a Dunához menekült,ahól nagy szerencse folytán két cirkálót találtak,melyekkel átkeltek a Dunán,innen Konstantinápolyba mentek,ahonnan Rodosba,Dalmáciába,Horvátországba és 18 hónap után vissza ért Magyarországra.

Látszik,hogy találgatásokkal állunk szemben,mert itt az áll,hogy átkeltek a Dunán.Más források szerint,már előre meg volt beszélve a velencei kalmárokkal,akik a hajójukon vitték Konstantinápolyba.Itt az áll,hogy nem egyedül volt,hanem hat másik nemes emberrel.Lehetetlen,hogy valamelyiktől ne tudódott volna ki az igazság.A szultán viszont minden információ birtokában a túlerő tudatában biztos volt a győzelemben,és a menekülő útvonalat is világosan előre látta.Sokkal valószinűbb,hogy Zsigmondot nem a velencei kalmár hajó,hanem török cirkáló vitte Konstantinápoly felé.A szultánnak nem állt érdekében megölni Zsigmondot,neki pont egy ilyen gyenge jellemű római császárra volt szüksége.Az a tény,hogy Zsigmond utána meg sem próbált revansot venni a nikápolyi vereségért,hanem e helyett nagy buzgalommal a vallás irányában kezdett tevékenykedni,azt bizonyitja,hogy a török szultán kezébe került.Ebben az időben a törököket keleten a mongolok háborgatták,ami miatt nem tudtak nyugat felé vonulni,kihasználva a nikopoli győzelmet.Azonban a szultán azt is tudta,hogy amig Zsigmond a császár (habár ekkor csak király volt és az sincs kizárva,hogy török pénzzel vásárolta meg a császári koronát 141o-ben),addig nyugatról nem kell támadástól félnie.A hadászati politika terén a nyugati ember mindig, de ma is sokkal naivabb volt a keletinél,vagy a délinél.

A kostanci zsinaton https://fabsanyo.wordpress.com/ (February 20, 2018), az egységre való törekvés leple alatt Zsigmond a legnagyobb széthúzást érte el.Lemondatta a törvényesen megválasztott és fungáló XXIII.János pápát(azt is eltudom képzelni,hogy a cél elérése érdekében a másik két ellenpápa is csak gyorstalpalással lett előállitva),majd gyanús körülmények között hatalomra juttatta a saját emberét V.Márton néven.Provokativ módon máglyán kivégeztetett két eretneket,ami után kitör egy vallásháború,ami évekig tart.Érdekes,hogy egész 1962-ig egy pápa sem merte felvenni a János nevet,ugyanis ha felveszi,akkor két lehetőség előtt áll:vagy XXIV.-nek titulálja magát és akkor elismeri,hogy XXIII.János lemondatása törvénytelen volt,vagy XXIII.-nak és akkor meg kellene okolni,hogy mi volt XXIII.János bűne.

Valószinű,hogy Husz János eretneksége abból állt,hogy nem fogadta el XXIII.János pápa leváltását.Egy eretnek(akinek más a hite)nem lett volna mit keresnie a zsinaton.

https://books.google.ro/books?id=4_hVAAAAcAAJ&pg=PA820&#v=onepage&q&f=false
26.old.
In curro rusticano straminibus undique tectus clam Constantiam discederet,in fuga deprehensus est.In urbem redactus atque inter populi commotionem elapsus,dum secundo fugam tentaret,in episcopium ad palatium Apostolicum ductus…Paraszt szekéren szalma alá bujva probált kiszökni a városból,de elfogták.Miután vissza vitték a városban a nép nyomására kiszabadult és ujra szökni probált,de ezután a püspöki palotába zárták…

 

Nem lehet komolyan elhinni azt,hogy amikor Konstantinápoly teljesen körül van zárva és a török hajók mindenütt nyüzsögnek,akkor Zsigmond szépen behajókázik észrevétlenül a városba?Ez a forrás világosan cirkálót ir s nem kereskedelmi hajót.
Ugyanakkor a legbizalmasabb embere Intrepidus török fogságba esik,ahol a szultán az életéért cserébe megesketi ,hogy soha fegyvert nem fog Törökország ellen.Ha Zsigmond vele esett fogságba,akkor ugyanezt tehette vele a szultán.Érthető okból ezt már titkositották,ezért ennyire rejtélyes a 18 hónapi holtartozkodása.

Itt egy másik forrás

https://books.google.ro/books?id=HGN8whtj5DYC&pg=RA5-PA74-IA1&dq=scytharum+haemus&hl=hu&sa=X&ei=tKxUVaqCJsHC7AbKloDoAQ&ved=0CEsQ6AEwBg#v=onepage&q=scytharum%20haemus&f=false

74.oldal.Laonikos Kalkokondilos:De rebus turcicis
Kalkondilos egy az eseményektől nem nagy időtávolságban irt,igy elég megbizható információi lehettek.

Pannonia(que et Ungaria) incipit á Vienna Germanorum oppido et versus Orientem,secundum Istrum procedens,atingit Dacos et Tryballos.Versus septentrionem excurrit ad Boemos quos Cehios nuncupant.Habet Pannonia et Principes verum singuli patrias regunt regiones,subiecti tamen regi suo certis quibusdam legibus et conditionibus.Regem de suo corpore admodum raro constituunt:verum plerunque accersitur ex Boemorum regia familia,aut petitur á Germanis ,aut Polonis,aut aliis gentibus finitimis.Romanos moribus armorumque,cultu referunt:ceterum secuntur victus rationem intemperantiorem ,quemadmodum Germani et Galli.Religionem sectuntur Romanorum.Hoc hominum genus eximiae fortitudinis est:mirumque dictu quanta audacia et animositate bella gerant.Creant de sua gente quendam de numero principum,qui reliquorum primus in regiam ascenderit:eumque oeconomum sive procuratorem ,aut administratorem ,nec principem nominant.Lingua utuntur quasi peculiari que nihil commercii cum lingua Germanorum et Bohemorum,Romanorumque habere deprehenditur.Quidam tradunt eos antiquitus Getas extitisse :sedesque habuisse quas insederint sub monte Haemo.Tandemque pulsos á Scythis concesisse in eam regionem quam nunc tenent.Quidam putant eos quondam Dacos fuisse.Ego autem quaenam ipsorum origo sit dicere non possum.Praeterea cum sibi dederint istud nomen ,ut Pannones vocetur,sicque appellentur ab Italis,non decorum fore ratus sum ,si aliud iis imposuero nomen .Regia eorum est Buda, urbs florentissima,Istro adiacens.—Pannonia(vagyis Magyarország)Bécs német városnál kezdődik és kelet felé az Iszteren túl a dákokig és a szerbekig tart.Észak felé a Boémokkal határos kiket cseheknek neveznek.Pannoniának vannak államférfiai akik valójában ők uralkodnak az ország tartományain,ugyanakkor bizonyos törvények és körülmények között a királyuknak vannak alávetve.Maguk közül ritkán választnak királyt, legtöbbször a cseh királyi családból ,a németektől,lengyelektől,vagy más szomszédos nemzetektől hivtak királyokat.Harci szokásaik megegyeznek a rómaiakéval,egyéb tekintetben épp olyan szenvedélyesek mint a németek,vagy a franciák.Vallásukban a rómait követik.Ez az emberi nem rendkivűl erős alkatú:csodálni való a harcbanvaló bátorságuk és lelkesedésük.Néha választanak a saját nemzetükből egy vezetőt akit viszont nem államfőnek neveznek,hanem gazdának vagy helytartónak,vagy egyszerűen adminisztrátornak.Különös nyelvet beszélnek,amely sem a némethez a csehhez vagy a rómaihoz nem hasonlit.Egyesek ugy tartják,hogy ők lennének az ősi géták:kiknek lakhelyük a Hémus hegy alatt volt(Trákiában).Innen taszitották ki őket a szkiták arra a helyre ahól most élnek(Kárpát-medence).Egyesek szerint valamikor ök voltak a dákok.Én azonban nem tudom megmondani hogy mi az eredetük.A pannon nevet az Itáliaiak adhatták nekik de ebben sem vagyok illetékes.A fővárosuk Buda,virágzó város a Duna mellett.

Egy biró sem hozhat tisztességes itéletet amennyiben nem veszi figyelembe az összes tanút.Ugyanigy nem lehet hitelesnek venni azt a történelmet amelyik nem veszi figyelembe az összes rendelkezésre álló forrást.A fenti szövegben ugye az áll,hogy a magyarok valamikor Trákia területén laktak,tehát a görögök szomszédságában.A trák név nagyon hajaz a törökre,ezért nem csoda ha a magyarokat egyes források a törökökként emlitik.Figyelembe véve Varga Csaba észrevételét és bizonyitását,hogy nagy hasonlóságot találunk az ógörög és a magyar nyelv között,már bizonyitást nyer,hogy a magyarok a görögök szomszédságában éltek.Persze az is fenn állhat,hogy az ógörög csak egy kitalált a magyarból leképezett nyelv,a nagy ókori görög birodalom létezését igazolandó.Gondoljunk csak a hun-magyar szótárra.A hun birodalom történelme már majdnem meg van,csak a hun nyelv hiányzik.De az is nyilvánvaló,hogy a latin nyelv sem az ugynevezett ókorban jelent meg,hanem az ezredforduló után.Annak az állitásnak,hogy a magyar nyelv keletről netán ézsiából eredne nincs semmi alapja.Ha ez igaz lenne,akkor egyrészt kellene találjunk ott rokon nyelvű nemzeteket,vagy nemzetet,másrészt,ha a magyar honfoglalók a nyelv birtokában jöttek keletről,akkor a nyelv megörizte volna a pontos vándorlási helyeket és nem kellene a sötétben kutatni.Az nincs kizárva,hogy a magyar gének zöme keletről származik,de a nyelv valószinű,hogy a Balkán-Kárpátmedence térségében alakult ki.

A parasztvakitás úgy működik,hogy régi forrásokat amelyek ellent mondnak a hivatalos álláspontnak vagy megsemmisitik,vagy elrejtik.Csak az eredeti forrásokból derül ki,hogy a régi latin irásban nem létezett sem az m sem az n betű.Ezeket ugy jelölték,hogy az elötte lévő betű fölé vonalkát húztak.A másolók idővel ignorálták ezt a jelt igy egyes szavakból eltünt az n betű.Igy lett a gente-ből(nemzet) gete,a geo bizanc-ból Geobizatz.Ahól a másolók azt olvasták,hogy a magyarok lennének az ősi nemzet,ignorálva az n betüt,ugy értették,hogy a magyarok lennének az ősi géták.Ami a dákokat illeti az nem román,hanem német találmány,de a dákok alatt ők magukat értették.A szkitákkal ugyancsak jól lehet zsonglörözni,amikor azt a látszatot keltik,hogy a szkita egy bizonyos nemzet,amikor valójában egy gyüjtő fogalom.

A szövegből az is kiderül,hogy a magyar urak miért választottak maguknak legtöbbszőr idegen származású királyt.Ugyanis ahogy a szerző irja,az ország valódi urai ők voltak,és a király minél idegenebb volt,annál könnyebben ki tudták játszani a saját hasznukra.Ez jól is müködött addig amig az ország nem került végveszélybe.Mátyás után sajnos vissza tértek a régi szokásukhoz.

Sigismundum autem Germanorum Imperatorem agentem Viennae vocantes Pannones ,declaraverunt regem:eique tradiderunt regnum universum ,et quae ad regni curam pertinent,ut omnia sic ordinaret ,quemadmodum putaret ea fore commodissima.Hic ut primum regium honorem inijt ,legatos misit ad Romanum pontificem,iam ante sibi familiarem et necessitudine devinctum rogans ut suum consensum praestaret,quo Romanorum declararetur Imperator.Imperatoriam dignitatem Romani pontifices primo contribuere Galliarum regibus,propter hostes ex Libya in Iberiam transvectos fortiter caesos et ob Iberiam á barbaricis incursionibus liberatam.Postmodum eligendi Romanum Imperatorem potestas translata est a pontifice ad Germanos.Sigismundus,cum eam dignitatem se daturum respondisset Pontifex ,accersitus et vocatus est a Pontifice,ut imperatoriam dignitatem acciperet.Sigismundus Romam proficiscens,iter faciebat per Venetorum regionem .Hi ut primum nunciatum est Sigismundum per ipsorum regionem transitum facere,miserunt nuncium,qui moneret ut ipsorum regione excederet.Hic nuncio Venetorum parere neglexit,nisi cerneret eos reipsa transitum prohibeturos.Veneti igitur congregato exercitu,vim facere parabant Sigismundo,nisi confestim sua decessisset regione.Ut cognovit Venetos id moliri ,copias in aciem eduxit,et cum Venetorum exercitu praelium commisit.Amisit autem in eo praelio non modicam exercitus partem:ipseque in fugam compulsus,aegre quo minus caperetur,fuga evasit.Cum iam planissime desperaret se posse per venetorum regionem adire Romam,iter flectit in superiorem Germaniam ,pervenitque ad Liguriae sive Mediolani principem.Hinc iter Romam instituit:quo quum venisset Imperator á Pontifice maximo consalutatus est.Postea rogavit Pontificum maximum auxilium,quo adiutus,expeditionem contra barbaros susceptam confecere posset.Flagitabat autem pecuniam ,virosque .Pontifex legatione missa ad Gallorum regem,Burgundiequae Ducem,effecit ut sibi darentur octo millia militum:belli autem ducem ,accepit Burgundiae Ducis fratrem.—Zsigmond német császárt Bécsben való tevékenysége alatt a magyarok meghivták és kikiáltották királyuknak:átadták neki az egész országot és mindent ami az uralkodás gondjaival jár,hogy járjon el a saját belátása szerint.Amint megkapta ezt a királyi tisztséget,azonnal követeket menesztett a pápához,akivel már az elött szivélyes viszonyban volt,kérve beleegyezését hogy megkaphassa a római császári cimet.A római császári méltoságot a pápák elöbb a franciáknak adományozták,akik keményen harcoltak az Afrikábol az ibériai félszigetre benyomuló ellenséggel szemben megszabaditva a félszigetet a barbár betörésektől.(Ebben az időben Afrikát Libiának nevezték).Ez után a császári méltóságot a pápaság áthelyezte a németekhez.A pápa elfogadta Zsigmond kérését és meghivta Rómába a méltóság átvételére.Zsigmond Róma felé tartva a Velenceiek régióján akart átkelni.Amikor ezek értesültek Zsigmond érkezéséről,küldötteket menesztettek eléje,akik figyelmeztették,hogy hagyja el a tartományt.Ő figyelmen kivül hagyta a figyelmeztetést,ugy gondolván,hogy ez csak a vissza felé tartó útjára vonatkozik.A Velenceiek összegyüjtötték a hadsereget,és erőszak alkalmazásával fenyegették meg Zsigmondot,ha azonnal nem távozik.Ezt látván Zsigmond hadrandbe állitotta a seregét és harcba szállt a velenceiekkel.Ebben a harcban Zsigmond nem csekélyszámú emberét veszitette el,de ő maga is csak futva menekült meg az élfogástól.Igy kénytelen volt vissza térni és a Liguriai (milánói) herceghez folyamodni.Innet ujra elindult Rómába ahol a pápa szivélyesen fogadta.Ez után segitséget kért a pápától egy a barbárok ellen vezetett expedicióra.Pénzt és embert kért.A pápa követet küldött a francia királyhoz és a burgundiai herceghez,aki nyolcezer katonát igért:azzal a kikötéssel,hogy a hadjáratot a testvére a burgundiai herceg vezesse.

Sigismundus quoque se ad bellum parabat,conscribens exercitum ex germanis ,quosqunque potuit mercede conducens.Cum iam ad bellum satis foret instructus,assumsitque Pannonibus et Dacis(qui et Valachi)qui itinera monstrarent(Ezt az útmutatást aztán nem sokára Mircsa havasalföldi uralkodó bánja,akit Bajazid ezért megtámad),rectaque per Istrum contra Paiasitem copias duxit.Legatos quoque misit,consulente id Pontifice maximo ad Hispanorum Italorumque Principes,petens ad istam expeditionem milites misit,et pecuniam suppeditavit.Paiasites,quamprimum didicit Sigismundum Romanorum Imperatorem magnis copiis stipatum ,adversum se pergere,accepto Europae Asiaeque exercitu,summa celeritate obviam profectus est hosti usque ad Istrum :castraque communivit ab Istro stadiis quasi quadraginta.Galli autem,ut sunt audaces,plerunque vero imprudentes,cum cuperent victoriam suam facere,arma capiunt barbarosque aggrediuntur quasi eos primo impetu domituri. Tandem cum praelium utrinque maximqa virtute ferveret,Galli fugam ineunt:incitatissimoque cursu cum agerentur ad suos ,insequentibus Turcis et Sigismundi militibus admixtis ,atrox praelium coortum est.Cum acriter instarent Turci etiam Pannones et Gernani fugae Gallorum se sociant.Festinantibus autem Istrum transire,maxima pars exercitus flumine absumpta est.Facta est caedes magna Gallorum et Pannonum pereuntium.Dux Burgundionum,qui totius belli Imperator electus erat ab hostibus captus est sunt et alii Pannones,Gallique plurimi.At Sigismundus in maximum vite discrimen adductus,vixque,hostis manus quo minus caperetur,effugiens triremen que in flumine erat conscendit,Bizantiumque ad Graecorum regem navigavit.—Zsigmond tehát háborúra készült, össze irta a hadsereget németországból és zsoldosokat fogadott fel amennyit csak tudott.Ez után összehivta a pannoniaiakat és a dákokat(vagyis a Vlachokat)akik az utat mutatták,egyenesen Bajazid ellen vitte a seregét.Ugyanakkor követeket menesztett a pápa tanácsára Spanyolországba és Itáliába katona és pénzügyi segitséget kérve.Bajazid amint tudomást szerzett a római császár seregösszevonásáról és hogy ellene készül,azonnal mozgositotta az Európában és Ázsiában állomásozó csapatait és elindult velük az Ister felé.A két tábor az Istertől(Duna)kb.negyven stádiumra volt.(Egy stádium=6oo láb,vagyis kb.2oo m.Ez kb.8km).A franciák pedig akik nagyon bátrak,de ugyanakkor legtöbbször elővigyázatlanok,mivel a gyözelmet saját maguknak kivánták learatni,gyorsan fegyvert ragadtak és barbárok modjára rárontottak a törökre mintha egyből le akarták volna őket verni.Aztán amikor a harc már hevessé kezdett válni,a franciák megfutamodtak:a törökökkel a nyomukban összekeveredtek Zsigmond katonáival és egy kegyetlen harc bontakozott ki.Amikor már nagyon heves volt a törökök részéről a támadás,a pannonok a németekkel együtt a franciák mintájára menekülőre fogták.Mind a Duna felé menekültek és a sereg nagyrésze bele fulladt.Nagy volt a pannonok és a franciák vesztesége.A Burgundi herceg aki a sereget vezette fogságba esett és sok más francia és pannon is.Zsigmond élete is nagy veszélybe került,alig tudott elmenekülni a fogság elől, egy a Dunán várakozó gályával a görög királyhoz hajózott.

 

A következő irást figyelembe véve biztosak lehetünk,hogy Zsigmond török fogságba került.

Hóditás pénzzel

https://books.google.ro/books?id=iHx-ULm3t-AC&pg=PA441&dq=Georges+Acropolite+hunni&hl=hu&sa=X&ei=-AaPVMTsEMn-ygPNiIKADQ&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=Georges%20Acropolite%20hunni&f=false

Tudjuk,hogy egy háború megnyeréséhez három dolog kell:pénz,pénz és pénz.De ahogy a következőkből látnifogjuk,az is elfogyhat egy idő után.

Szinte felfoghatatlan,hogy az Oszmán birodalom azt mondhatni,hogy a semmiből egy évszázad alatt Eurázsia legfélelmetesebb birodalmává nőtte ki magát.Azzal a kérdéssel,hogy honnan származnak a törökök kár foglalkozni,mert mint sok más népnek a származása nem tisztázott.Az eredeti irásban nem voltak évszámok,csak egyes uralkodók ideje szerint irták be később,de amint láthatjuk a görög királyok listájában https://hu.wikipedia.org/wiki/Biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rok_list%C3%A1ja az Andronikok és Ioannesek széditő ütemben váltogatják egymást.Igy nehéz kihámozni,hogy mikor melyikről ir.

A török királyi lista sokkal egyszerübb de érdekes módon hiányzik Szulejmán: https://hu.wikipedia.org/wiki/Oszm%C3%A1n_uralkod%C3%B3k_list%C3%A1ja

27.oldal.:
A törökök először Oszmán éidejében jöttek át Európába.Ekkkor a Szkiták kiszoritották őket ” Ea tempestate Scythae parva manu á Sarmatia prodeuntes,festinabant ad Istrum quo transmisso Turcos quos eo loci deprehenderat atroci praelio inito suderunt:et propemodum omnes demptis paucis necaverunt”—Ez időben a szkiták kevés csapatokkal Szarmátiából indulva átjöttek az Iszteren és kegyetlenűl elbántak a törökökkel kiszoritva őket Európából.

1317 körül a törökök a görögökkel együtt benyomultak Trákiába és a Triballok főldjére.Ezek az Itáliaiak és a katalánok segitségével újból vissza űzték a törököket Ázsiába.Azt tudni kell,hogy a bizánci császárok mindig zsoldosokat alkalmaztak.Igy nem csoda ha egy ideig ők finanszirozták a török portyázásokat.A kenyértörésre Orchán idejében került sor amikor Nicea miatt össze csaptak a török és görög seregek.A görögök vesztesen kerültek ki az ütközetből,és a teljes megsemmisüléstől csak az mentette meg őket,hogy Bizáncot a törökök nem tudták bevenni.Később egy török herceg Kantakuzenos feleségül vette a görög király lányát,igy ujból helyre állt a szövetség.Andronikus a halásos ágyán a 12 éves fiát és birodalmát Kantakuzénoszra bizta,amig a fiu nagykorúvá válik.Orchán halála után Szulejmán kerül hatalomra,aki felrugja a szövetséget és megtámadja az ázsiai görög városokat zsákmányt és rabszolgákat ejtve.Ez után ujra létre jön a szövetség,olyan alapon,hogy együttes erővel indulnak Trákia és a Triballok ellen.Ez a harmadik alkalom,hogy a törökök megjelennek Európában.

Azt mondják,hogy miután jelezték Szulejmánnak,hogy a Triballok és a Mysziaiak nagy sereggel indulnak ellene,megegyezett a görögökkel,hogy ha adnak neki hatvan ezer drachmát,visszafogja ezt fizetni amint beveszi a trák városokat.Azonban erre nem volt szükség mivel egy nagy földrengés után a városok falai annyira leomlottak,hogy akadály nélkül a törökök kezére kerültek.

Elfoglalják Trákiát,Makedoniát egész a Száva folyóig rabolják a vidéket.

Szuleiman megbetegszik,vissza megy Ázsiába és ott meghhal.Ez után testvére Murád veszi kezébe a hatalmat.Jó viszony van Murád és Ioannes között.Ioannesz pénzzel finanszirozza a háborút,Murád meg megosztja a zsákmányt Ioanesszel.Egy idő után viszont kiürül a kincstár és Ioannesz kénytelen hitelt felvenni a velencei kalmároktól.Ugyancsak kölcsönért folyamodik más európai uralkodókhoz,persze a törökök elleni háborúra,de nem jár sikerrel.Nem tudván visszafizetni az adósságot,a velenceiek elfogják börtönbe zárják.Levelet ir az othon maradt fiának,kérve a váltságdij összegét,de ez a fülebotját sem mozditja,sőt örvend,hogy ő lehet a király.Az öccse Manuel,aki Termában volt helytartó,megszánta az apját és elküldte a pénzt.Ez asztán nagy ellenségeskedést váltott ki a bátyja részéről. De az apa bosszúja sem marad el,mert az engedetlen fiát be adta Murádhoz janicsárnak.

Miközben Murád és Ioannes (valószinű,hogy V.Ioannes) együtt tevékenykednek Európában,a fülükbe jut,hogy fiaik Andronikus és Sauzo államcsinyt terveznek ellenük.Az apák kegyetlen bosszura készülnek.Elfogják a két fiut,a katonáikat lemészárolják,a gyerekeknek Szauzónak kinyomják a szemét,Androniknak meg forró ecetet öntenek a szemébe.Murád a triballokkal vivott csatában Koszovóban veszti az életét,ott is temetik el.Murád halála után Bajazid Murád fia veszi át a hatalmat.Ekkor felkeresi őt a megvakitott Andronik,és felajánlja az országot Bajazidnak plusz óriási évi adóra kötelezi el magát ,ha a szultán meg teszi őt Görögország királyának.Ez eg is történik,az apát Ioanest és fiait elfogják és börtönbe zárják.Alig négy évi raboskodás után ujra vissza kerül a trónra miután még nagyobb évi adót igér Bajazidnak.
Ilyen körülmények között,ha Zsigmond király a cirkálálóval Bizáncba utazott vajon kivel találta szembe magát ott?De valószinű,hogy török cirkáló vitte őt Bizáncba.
1438-ban a görög király(ez már VIII.Ioannes lehetett) érezve a török veszélyt segétség reményében Rómába megy: “Tandem Grecorum rex Ioannes intelligens Graecorum res in summo periculo,quasi inter mallum et incudem versari,adsumtis Bizantii episcopis,nec non Graecorum doctis,conscendit navem et in Italiam profectus est.” Végre Ioannes görög király megértve a görögök helyzetét,hogy nagy veszélyben vannak,az “üllő és kalapács” között,összegyüjtötte Bizánz tanult embereit és püspökeit és elhajózott Itáliába IV.Jenő pápával való megbeszélésre..A vallási viták veszekedésbe torkolltak,ezért se nem egyeztek meg ezen a téren sem segitséget nem kaptak,igy üreskézzel hazautaztak.

Advertisements