fabsanyo

Gondolatok

Month: June, 2019

Scythica dissertatio—Szkitiáról való értekezés

Képtalálat a következőre: „szkíták”

Minden jel arra mutat,hogy a nagy orosz sikságra lokalizált Szkitia mellett létezett egy ősibb kissebb méretű Szkitia a Kárpát-medencében.Érdekes,hogy mig idegen történészek csupa jót irnak a számlánkra,addig mi öngyilkos módon magunk alól vágjuk ki a fát.
https://books.google.ro/books?id=fJxOAAAAcAAJ&pg=PA24&dq=iustitia+scytharum&hl=hu&sa=X&ved=0CEoQ6AEwBWoVChMIsru2gbGNxwIVS1UsCh1GFAAE#v=onepage&q=iustitia%20scytharum&f=false Scythica dissertatio
1.old:”Ipsi se Scolotas appelabant.—Ők(a szkiták) magukat skolotáknak nevezték.”
A régi latin irásokban a szkita szót scita-nak irják,ami tudást jelent.Valószinű,hogy ugyanilyen értelme volt a skolotának és lehet,hogy a skola latin szó is innen ered.
4.old.:”Nomen enim Scytharum fortasse Persici belli tempore increbuit:Homero certe omnino non innotuit.Is novit tantum in universum gentes boreales nomadum more vitam degentes propter iustitiae laudem nobiles,nomine.Proprio nomine nec Scytharum nec Scolotarum ulla sit apud Homerum mentio,et profecto utrumque nomen nondum extitit,nec ubi ponas illos Homeri lactivoros boreales,potest diiudicari.—A szkita név,valójában talán a perzsa háborúk idején kezdett elterjedni:Homerus biztosan nem tesz emlitést róla.Ugy tudni,hogy északon nomád életet élve a nemes igazságosságuk miatt dicsérték őket.Valójában sem a szkita sem a szkolota név nincs emlitve Homérosznál,pontosan nem lehet a névre következtetni még ott sem ahól Homerosz északi tejevőkről beszél.”
25.old.:”Quod porro Ptolemeus de Scythis habet nihil est:si enim distinguit Scythiam intra et extra Imaum(montium)…Ptolemeusznál sem találunk irást a szkitákról,csak annyit,hogy különbséget tesz az Imáumi hegyen kivüli és azon belüli Szkitia között.”
Az Imáumi hegyet csak is a Kárpátok gyűrűjével lehet azonositani.Ha valamiről azt állitjuk,hogy belül van,akkor azt valami körül veszi.
38.old.:Ister maximus terram fluvius secundum Nilum,a Celtis originem capit ,omnem Europam perfluit cursu ad orientem directo:postquam vero in Agathirsis (Hungaria nostra) Marim excepit,ad Eurum se convertit,tamen (ut dixi),quamvis alterum amnis flexum ,quo ad orientem rursus it,Herodotos non nominet,ideo hunc omnino nesciisse non putandus est,alioquin mirum videri potest,cur ostium dicat ad Eurum(rursus) vergere.—Az Iszter a Nilus után a Föld legnagyobb folyója,mely a keltáktól ered egész Európát átszeli kelet felé:miután pedig az Agathirszeknél(a mi Magyarországunknál) találkozik a Marossal,utána kelet felé veszi az irányt,mégis (hogy ugy mondjam),mintha egy más folyóról lenne szó amely ujra kelet felé megy,melyet Herodotosz nem nevez meg,bár nem feltételezhető,hogy ő ezt nem tudta,azon minden esetre csodálkozni lehet,hogy miért mondja,hogy a kijárat ismét kelet felé fordul.
Herodotosz tudhatott egy pannóniai tengerről,amely a Vaskapú elzáródásakor időnként feltöltődött a Duna Tisza Maros találkozása körül.És amikor egyes irásokban megjelenik a Ponto aquilonari(északi tenger),akkor inkább erre gondolhatunk és nem az északi jeges oceánra.Valószinű,hogy a Maris(Maros) folyó a nevét épp ettől a “tengertől” kapta:mare=tenger .A Marossal persze a Duna csakis ugy találkozhatott,ha már előzőleg egyesült a Tiszával,egy tavat képezve.Valószinű,hogy Ovidiuszt is ide száműzték és nem a Fekete tenger mellé.
https://books.google.ro/books?id=a25kAAAAcAAJ&pg=PA49&dq=scytharum+soboles&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwja5ev1sILSAhUE7hoKHXzbAJw4ChDoAQg6MAU#v=onepage&q=scytharum%20soboles&f=false
11.old .Ovidius:”Crede tamen,nec te causam nescire sinemus,horrida Sarmaticum cur mare duret hyems.Proxima sunt nobis plaustri praebentia formam,et quae praecipuum frigorasydus habent.Hic oritur Boreas,oraque domesticus huic est,Et sumit vires á propiore loco,At Notus adverso tepidus qui spirat ab axe,est procul et rarus,languidiorque venit.”…”Quinetiam stagno similis,pigraeque,paludi caeruleus vix est,diluiturque,color.”—Azonban hidd el,hogy nem feltételezzük,hogy nem tudod az okát,hogy miért fagy be télen a Szarmát tenger.A közelünkben (lakó)kocsik vannak,melyekben igen hideg van.Innet ered a Bóra,ez gyüjti egyhelyre az embereket.De az északkal ellentétes irányból fújó melegebb szél lassan jön és ritkán…Ez a megrekedt mocsári állóviz nem igen kék,inkább zavaros szinű .
Ez a szarmát tengernek nevezett mocsári álló viz nem lehet más mint a fent emlitett pannon tó.

https://books.google.ro/books?id=igZPAAAAcAAJ&pg=PA13&dq=hungaricarum+origines&hl=hu&sa=X&ved=0CCUQ6AEwATgKahUKEwizk6G_qZLHAhXGsxQKHVtaAc4#v=onepage&q=hungaricarum%20origines&f=false Rerum Hungaricarum scriptores varii. Historici, Geographici

7.old.Hanc Scythicam Hungaricarum primaevi auctores historiarum in Europa posuere:illamque versus orientem extendi et ab uno latere Ponto aquilonari,ab alio Ripheis montibus,ab oriente vero Asia et ab occidente fluvio Etheul:quem et Don vocari dixerunt:includi scripsere :gentesque in illa procreatas vanitatibus deditas,ocia amplecti:actibus Venereis intendere:rapinas amare et generaliter coloris plus nigri quam albi esse dixerunt….Preterea in Scythia grandem fluvium Don vocatum oriri et illum ab Hungaris Etheul nuncupari et hunc fluvium monteus niveos qui Scythiam cingerent transcurrere:amisso nomine Ethewl Don vocari….Longitudinemque Scythiae patriae trecentis et sexaginta ,latitudinem vero centum nonaginta stadiis extendi:situm etiam eiusdem tam munitum,ut in uno tantum loco parvissimo introitus illac reperiatur existere.Et rursus ab oriente Scythiae Bessos et Cumanos albos vicinari:ac circa mare aquilonis ab occidente usque Susdaliam desertum esse sylvestre humano generi immeabile.—Ezt a magyar Szkitiát az első történelem irók Európába helyezték:mely kelet felé terjed egyik oldalát az északi tenger,másik oldalát a Rifei hegy határolja,kelet felé Ázsia,nyugat felé az Etele folyó,melyet Donnak is neveznek…azt is irják,hogy az itt élő népek csak hiábavalóságokkal foglalkoznak,lusták,nemi kicsapongók,szeretnek rabolni inkább sötét mint fehér a bőrszinük…Ezen kivül Szkitiából ered a Donnak nevezett nagy folyó amit a magyarok Etelnek hivnak,mely folyó havas hegyeken folyik át melyek körül zárják Szkitiát…A Szkita haza hossza háromszáz hatvan stádium,a szélessége pedig száz kilencven stádium:az elhelyezkedése annyira megerősitett hogy csak egyetlen kis helyen van bejárat hozzá.Keletfelöli szomszédaik a besenyők és a fehér kumánok,és az északi tenger nyugati felén olyan sürű erdőség található ami ember számára átjárhatatlan.
Nyilvánvaló,hogy a kompilátor régi irásokból másólt,amelyeket nem sok sikerrel a 16.századi történelmi felfogáshoz akart igazitani.Itt megtaláljuk a Jordánes féle magyar gyalázkodást és a magyarok mindenáron való kiebrudalását a Kárpát-medencéből.A Don viszont lehet a Donau(német) röviditése.Az Etele pedig valószinű,hogy a folyó általános neve,ami az étellel ál kapcsolatban.A legbőségesebb táplálékot a folyók nyujtották,nem hiába mondták a Tiszáról,hogy két harmada viz és egy harmada hal.Az “északi tengert” itt megint a Pannon tóval azonosithatjuk.A Rifei hegyek pedig a Kárpátok,melytől keletre valóban a besenyők és a kumánok laktak,de ez a vidék abban az időben már Ázsiának számitott.
Ha ezt a Szkitiát a Kárpátoktól keletre helyezzük,akkor óriási ellentmondásokat találunk,mivel a Don folyó nem folyik keresztül olyan havas hegyeken melyek körül zárnák Szkitiát.Ellenben a Duna igen.A hab a tortán az,hogy ez a Szkitia annyira körül zárt,hogy csak egyetlen kis bejárata van.Ezt szintén csak a Kárpát-medencével lehet azonositani.

https://books.google.ro/books?id=wlpTAAAAcAAJ&pg=PA806&dq=vita+heroum+scytharum&hl=hu&sa=X&ei=2_9FVeORLYLYU5eHgfgJ&ved=0CF8Q6AEwCQ#v=onepage&q=vita%20heroum%20scytharum&f=false Historiarum Libri IX …
25o.old Dárius hadjárata
257.old.:Itaque Scythia veluti formam quadratam habentis,duae partes que ad mare pertingunt,altera et mediteranea ferens,altera ad maritima,usquequaque sunt pares.Nam ab Istro ad Boristenem decem dierum est iter,tantundem a Boristene ad Meotidem paludem.A mari mediterranea versus usque Melanchlenos qui supra Scythas habitant,viginti dierum iter.Supputantur autem a me in singulos dies itineris ducena stadia.Ita transversa Scythae erunt quator millium stadiorum:rectaque ad mediterranea ferunt,totidem stadiorum.—Igy Szkitia alakja majdnem négyzet alakú,két része(oldala) tengerek felé tart,egyik a mediterrán,a másik a (Fekete)tenger felé,ugyanakkora távolságra mindkettőtől.(Mert az Isztertől a Boristenesig tiz napi járás,és ugyanennyi a Borisztenestől a Meotiszig).A mediterrán tenger irányából a Melanklénosokig akik a szkiták fölött laknak,husz napi ut. Feltételezem,hogy egy nap alatt 2oo szádium utat lehet megtenni.Igy Szkitia szélessége(délről északra) 4ooo stádium,a Mediterrán tengerig ugyanennyi stádium.
Egy stádiumnak vegyünk 2oo m ,igy a 4ooo st=8oo ooo m=8oo km.Tehát körül belől ennyi a Szkitia hossza és szélessége.A fent leirt elhelyezés szerint épp a Kárpát-medence közepén található.A későbbi kompilátor hamisitási célból ide is beszurt egy megtévesztő mondatot,ami viszont teljesen idegen a szövegkörnyezettől:”Mert az Isztertől a Boristenesig tiz napi járás,és ugyanennyi a Borisztenestől a Meotiszig”.

Henrik vagy Imre?

Képtalálat a következőre: „imre herceg”

https://books.google.sk/books?id=gbB6AAAAMAAJ&dq=szent%20istv%C3%A1n%20hartvik&hl=hu&pg=PP5#v=onepage&q&f=false Hartvik legenda

II.old.:”E nagy érdekű kéziratot a Majna melléki Frankfurt városnak tanácsa küldötte meg 1814-ben az akkori nádor ő cs. kir. fenségének közben járására a magyar nemzeti Muzeumnak.”

III.old.”Ugy látszik e sz.István életét és Kálmán királynak 11o9-ik évi s a veszprémvőlgyi apácák alapitását megerösitő oklevelét azonegy kéz másolta ,miből az tűnik ki ,hogy sz.Istvánnak más nagyobb és kisebb legendája Hartvik dolgozatának utánzása.”

Figyelembe véve a fenti mondat állitását, el lehet gondolkozni azon,hogy vajon a legendából születtek a krónikák,vagy a krónikákból a legenda?Ha az állitás igaz,abból az következik,hogy elöbb volt a legenda és az lett történelemmé bővitve.Ellenkező esetben olyan legenda vagy legendák kellene létezzenek,ahól a különböző krónikákban szereplő olyan események is megjelennek melyek hiányoznak a Hartvik legendából.Tudni való,hogy a Sz.István körüli viták óriási indulatokat váltnak ki a Sz.István és a Koppány szimpatizánsok között.Mivel a krónikákon kivül nincsenek olyan dokumentumok melyek egyértelműen alátámasztanák Sz.István által vagy az ő nevében elkövetett atrocitásokat,ezért ha nem is a teljes igazság,de a kedélyek megnyugtatása végett, jobb ha Sz.Istvánt meghagyjuk a legendák világában.

III.old.”Unde contigit divine pietatis intuitum in filios perdicionis et ignorantie populum rudem et vagum creaturam dei esse se nescientem,hungaros videlicet pannonie patriam inhabitantes clementi visu de celo prospicere,…—Igy történt,hogy a kárhozat és tudatlanság fiaira,egy oktalan koborló népre ,mely nem tudá,hogy Isten teremtménye,ugy mint a Pannoniában lakó magyarokra is felderült az isteni kegyelem országa…”
A saját forditásomban:Igy történt az isteni kegyelem előrelátása,hogy a kárhozat és tudatlanság fiaira,egy oktalan koborló népre,mely nem tudá,hogy Isten teremtménye,természetesen a pannóniai hazában lakó magyarokra, felderült az isteni kegyelem…” videlicet=természetesen

Asztrik főpap a pápától koronát és keresztet hoz Sz.Istvánnak:
14.old.:”Crucem insuper ante regi ferendam! velut in signum apostolatus misit.Ego inquiens sum apostolicus.ille vero merito christi apostolus,per quem tantum sibi populum Christus convertit.—Azon kivül kettős keresztet,hogy az a király elött hordoztatnék,küldött neki apostolkodása jeléül.Én mondá,apostol vagyok ,de ő méltán Krisztus apostola,ki által Krisztus annyi népet téritett magához.
Saját forditásomban:Ezen felül a király elött hordozandó keresztet mint apostoli jelképet küldött.Én mondá apostoli(apostolok utóda) vagyok,ő azonban megérdemelten Krisztus apostola,aki által Krisztus annyi népet magához téritett.”

Vajon miért kellett a szimpla keresztet kettős keresztre forditani?

27.old.:”De quorum morte mesticiam obortam,genitor propter amorem filii superstitis sancte indolis puer Henrici solatio compescuit.—Kiknek halálából eredett keserve ellen,az életben maradt jámbor vonzalmu Imre fia iránti szeretetében kerese vigasztalást.”
Vajon mikor lett Henrikből Imre?

31.old.:Sz.István halála elött a velencei Pétert javasolja utodául.Szó sincs Vazul megvakitásáról , sem a Szár László fiai meneküléséről.1o38-ban halála után Fejérvárt temetik el az általa épitett Boldogasszony nevére szentelt székeseegyházban.

A hit ereje az igéret

Képtalálat a következőre: „ábrahám isten barátja”

Az ember nagyon hajlamos bedőlni a kecsegtető igéreteknek,amit nap mint nap megtapasztalhatunk a politikában.Ez igy van a vallás terén is.A legnagyobb igéretek az örök élet és a velejáró anyagi javak,ami nélkül a vallásnak nem lenne vonzereje a széles tömegek számára.A legtöbb hivő ember úgy érzi,hogy ezeknek az égért dolgoknak már is a tulajdonában van a hite révén.Egyszóval már a földi életben gazdagnak érzi magát még ha szolgaként éli is le egész életét.A gazdagság tudata viszont már nem serkenti komolyabb szellemi törekvésre,igy a vallási élete a felszines ünnepi tömegrendezvényekben merűl ki, a helyett hogy a gondolkodását pallérozná az igazság keresése végett.Erről igy ir a régi tanitás:”Celerius camelus per foramen acus trasfeat,quam ut dives philosophetur.—Hamarabb átmegy a teve a tű fokán,minthogy a gazdag filozófusá válna.”

https://books.google.ro/books?id=_4-ulhxGpFsC&pg=PA145&dq=docuit+iustitiam+hyperboreos&hl=hu&sa=X&ved=0CCEQ6AEwAGoVChMImdqz56yNxwIVR4wsCh320wjT#v=onepage&q=docuit%20iustitiam%20hyperboreos&f=false Clementis Alexandrini

Clementis Alexandrini a Pedagogus mű szerzője,e könyv szerint Origenesz tanitó mestere volt.Ha az eredeti keresztény tanitás után kutatunk,akkor érdemes figyelembe venni ezen irásokat.A linken található könyvet 16.századi jezsuita szerzetesek kompilálták és megpróbálták az akkori felfogáshoz igazitani,ezért néha összefüggéstelenek a mondatok.

173.old.:His consequentia statuunt philosophi Stoici,qui regnum,sacerdotium ,Prophetiam,legis ferende scientiam ,divitias,veram pulchritudinem,nobilitatem,libertatem soli sapienti tribuunt.Fatentur autem ipsi quoque eum inveniri difficiliter.Videntur ergo omnia que prius dicta sunt dogmata,á magno Mose Graecis esse tradita.Et omnia quidem esse sapientis per haec docet:Et quoniam misertus est mei Deus mihi sunt omnia.Eum autem Deo esse amicum significat dicens:Deus Abraham ,Deus Isaac,Deus Iacob…..Et á Graecis celebratur Rex Minos,qui novem annis familiariter cum Iove est versatus,cum audivissent quemadmodum Deus cum Mose loquebatur,ut si quis cum suo amico loqueretur…Fidelis est totus mundus pecuniarium,ait Solomon:infidelis autem ,ne obulus quidem.Multo ergo magis Scripturae credendum est,quae dicit fore ut celerius camelus per foramen acus trasfeat,quam ut dives philosophetur—A Sztoikusok szerint a papságot ,a profétálást,a törvények tudományát,a gazdagságot,a valódi szépséget,a nemességet,a szabadságot csak a bölcsek birtokolhatják.De ők is bevallják,hogy ezeket nehéz megtalálni.Látszik tehát,hogy mind az amit elöbb hitelveknek neveztek, a Nagy Mózestől vették át a görögök.És minden bölcseség e képp tanitatik:Mivel Isten megkönyörült rajtam minden az enyém.Hogy Isten az ő barátja volt ebből a mondásból ered:Ábrahám Istene,Izsák Istene,Jákob Istene…De maguk a görögök is emlékeznek Minos királyra,aki kilenc évig meghitt kapcsolatban állt Iove Istennel…A világ minden pénze a hithűekéé mondja Salamon:a hitetleneknek egy fabatka sem jár.Sokkal hihetőbb amit az (Szent)Irás állitt,ami kimondja hogy:Hamarabb átmegy a teve a tű fokán minthogy a gazdag filozófusá válna.

Mit is akarnak állitani a fenti szinte összefüggéstelen mondatok? Nem kevesebbet,minthogy a világ minden java azoknak dukál akik elfogadják Ábrahám,Izsák és Jákob Istenét.Origenesz szerint az Ótestamentumi irások csupa alegóriák (lásd “A történelem legnagyobb átverése” https://fabsanyo.wordpress.com/ .A fenti irásból is látszik,hogy Ábrahám baráti kapcsolata Jehovával ugyan olyan mint Minosz király baráti kapcsolata Jove Istennel.Ha az utóbbit legendának tartjuk,vajon mitől hitelesebb az elöbbi?Azt is feltételezhetnénk hogy az utóbbit plagizálták az elöbbiből,amit egyébként a jezsuita kompilátor is állit,amikor azt irja,hogy “a görögök a hitelveket a Nagy Mózestől vették át”.A bökkenő az,hogy Herodotosz akit a történelem atyjának neveznek egy szót sem ir a zsidókról.Ugyanakkor Hieronimusz aki a vallásalapitó atyák egyike,a következőket irja:”Bár mennyire is kétséges,elöbb lett az Egyház és utánna született a Zsidó nép,akiért az Ur igy imádkozott:Atyám bocsásd meg nekik,mert nem tudják mit cselekednek.Egy napon hivőkké vált(megtért) három ezer másik nap ötezer.És ugy voltunk(a megtértek tömege egy sziv és egy lélek volt) mintha a házban rajtunk kivűl más nem lett volna,csak mi ketten,nem volt a zsidók káromlása sem a nemzetek bálványimádása”. https://fabsanyo.wordpress.com/2017/09/

Ha igazat adunk Hieronimusznak abban,hogy elöbb született az Egyház és utána a Zsidó nép,akkor az eredeti keresztény tanitásban minden ótestamentumi utalást csakis alegorikus értelembe kell vennünk.A paradigma váltás akkor történt,amikor az Egyház vezetését olyan személyek vették át,akik nem a lelki hanem az anyagi meggazdagodást követték (lásd “Történelmi tévelygés”- https://fabsanyo.wordpress.com/2018/05/ ) .Ekkor váltak a templomok a földi kincsek gyüjtő helyévé és az Igaz Istent felcserélték a pénzistennel.A hiveket pedig minden javak igéretével csábitották,aminek egyetlen követelménye volt:a feltétlen hit az igéretben.

Ha a keresztény vallás ősgyökereit keressük,akkor emlitést kell tenni a Szibillákról is, akiknek volt némi hozzájárulásuk a vallás kialakulásához,habár az utóbbi időben ezt az Egyház inkább ignorálja.

“Sibilla Egippa claruit tempore Julii Imperatoris sic dixit de Christo:Invisibile verbum palpabitur et germinabit ut Radix et delictabitur ut folium et non apparebit venustas eius et crucidabit eum alvus maternis et flebit Deus letitia sempiterna et ab hominibus conculcabitur et nascetur ex morte ut Deus et conversabitur ut protector.— Egippa Szibilla aki Julius császár idejében élt ezt mondta Krisztusról:A láthatatlan Ige érzékelhetővé válik kihajt mint gyökér és mint levél és nem lesz látható a szépsége és kinozni fogja őt az anyai méh és siratni fogja az Isten a halálát és az emberek eltapodják, de a halálból mint Isten fog feltámadni és megmentővé lesz.” Ebből az alegorikus történetből lett megszerkesztve a Jézus története,amit az Egyház úgy értelmez,hogy az Ige testet őltött.

A verbum szoros kapcsolatban áll a veritasal akárcsak magyarban az Ige és az Igaz.Vagy is Krisztus alatt valójában az igaz tanitás hirdetőjét értették.És valóban az igazság gyökeret ereszt kihajt,de nincs benne szépség,ezért az emberek gyűlölik és eltapodják,de a halálból ujra feltámad és végűl az emberiség megmentője lesz.

Itt egy másik irás ugyanattól a Clementis Alexandrinitól:
https://books.google.ro/books?id=LUuv2TGy1boC&pg=PA20&dq=Clementis+Alexandrini+scytharum&hl=hu&sa=X&ved=0CFgQ6AEwB2oVChMImbXB1q-NxwIVSxgsCh0oEQ9O#v=onepage&q=Clementis%20Alexandrini%20scytharum&f=false
11.old.:”Jam vero et Aegiptiorum penetralia,et manium apud Hetruscos vaticinationes in tenebris jaceant:vesanae profecto illae sunt infidelium hominum fallendi artes.—Már az egyiptomiak behatolásával amikor az etruszk jövendölés hagyományát a sötétségbe dobták: megjelent a hitetlenek tökéletes örjöngő csaló művészete(a bachanália).”

A továbbiakban leirja a Bachanáliákat melyek ezek szerint Egyiptomból származnak.
Itt a keveredés bűnét fedezhedtjük fel,mert hiába vált kereszténnyé a kevert faj,mert a gének a származás szerint fognak működni.Igy volt idő amikor a katolikus papok,pápák suttyomba folytatták a bachanáliákat.Erre egy liberális azt mondaná,hogy nincs ebben semmi kivetni való,engedni kell a test kivánságának.Csakhogy itt legtöbbször az egyik fél a másik fél szenvedésében éli ki a kéjelgését.
És szokás szerint a bűnt mindig a jámborabb nyakába varrják,de erről csak mese és allegória formában lehetett irni,amikor még lehetett:
16.old.:”Quippe duo enim isti fratricidae,cistam illam secum auferentes,in qua Bacchi pudendum inclusum erat,in Tusciam detulere,mercis egregiae mercatortes,ubi cum exules agerent ,luculenta admodum pietatis doctrina Hetruscorum animos informarunt,dum cistam iis ac veretrum nova religione colenda tradiderunt.—Miután ezen testvérgyilkosok közül kettő magával vitte Tuszciába azt a dobozt amiben Bach nemiszerve volt zárva, a kereskedők amikor idegenekkel tárgyaltak,az etruszkok elég nyilvánvaló jámbor tanait ugy közvetitették a lelkek felé mintha e dobozban zárt nemi szerv imádása az uj vallásuk része lenne.”