fabsanyo

Gondolatok

Month: January, 2018

Apátságok létrehozása Frankfőldön

 

Magnum cronicon Belgicum

https://books.google.ro/books?id=_kdDAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false
liberalis traditio— a nagylelkűség hagyománya

A legtöbb ember amikór a liberális szót hallja mindjár a szabadságra gondól.Pedig ennek a latin nyelvben egészen más az értelme.Ez nagylelkű,adakozó,jótékony,nemeslelkűt jelentett.Amikor ez a szó megjelent a középkórban, olyan fogalom hogy szabadság nem létezett.Mindenki valakinek a szólgája, ha nem rabszolgája volt:a köznép a nemesnek,a nemes a királynak,a király a császárnak,a császár a pápának,a pápa az istennek.
Az irásból megtudjuk,hogyan kolhozositottak a középkórban és hogyan fosztották ki az őslakósokat a betelepitett bevándorlók által.Ugyanis a 13.században az eretnekek ellen folytatott háborukban miután az egyház legyőzte ezeket, francia ,német földön,becslések szerint betelepitettek közel 1oo ooo délről származó bevándorlót.Ezeket az elűzött,vagy rabszolgásitott őslakósság othonaiba telepitették.

445.old.:Dominus ac redemptor noster Dei filius admonet dicens:date elemosinam et ecce omnia munda fiut vobis.Idcirco ego in Dei nomine Burgarad presbyter dono pro animae remedio ,ut veniam in futuro consequi merear,dono per hanc epistolam ad monasterium S.Bonifacii in pago Grapfeld constructo in loco nuncupante,qui dicitur Fulda ubi Styrmi Abbas cum turba plurima monachorum praeesse videtur,hoc est in locis nuncupantibus:Hiruzfeld seu beogo,in marca et Nifartano et in hnutilinguam una hobune…—A mi Urunk és megváltónk az Isten fia igy tanit minket:adjatok alamizsnát és ime az egész világ a tietek lesz.Ezért én Burghard prezsbiter az Isten nevében a lelkem megváltásáért és hogy a jővőben elnyerjem a megérdemelt jutalmamat ezen levél által adományozom a Grapfeld körzetben található birtokomat mely Fuldának neveztetik a S.Bonifác monostornak ,ahól Styrmi apát jelen van sok barátpappal együtt…

446.old.Traditio mancipiorum in Tulba--Birtokok átadása Tulbában

Ego itaque Mima ancilla Christi trado in elimosinam meam S.Bonifacio Christi martyri in pago Salageuve in villa que vocatur Tulba haec mancipia,cum omnibus rebus suis ,Adalof,Anthad,Ata,Fastun,Theotlind,Alatun Chunirat,Erlolf,Hiltiburg,et filia eius iunior:haec mancipia sic trado ad supra dictum sanctum ,ea ratione ut per vestrum beneficium illa habeam mihi ad fruendum usque obitum meum.Postea vos et sequaces vestri illa habere incontradicta perenniter firmissimam habeatis potestatem.Actum in monasterio Fulda die IV.mensis Octobris ego Asger scripsi et testibus confirmavi…—Én Mima Krisztus szolgálólánya alamizsnaként adományozom S.Bonifácnak Krisztus mártirjának Tulba falut a következő szólgákkal és minden ami hozzájuk tartozik:Adalof,Anthad,Ata,Fastun,Theotlind,Alatun Chunirat,Erlolf,Hiltiburg és ennek fiatal lánya.Ezen szolgákat(rabszolgákat)adományozom a fent emlitett szentnek,olyan feltétellel,hogy halálomig a munkájuk gyümölcséből részesedjek.Halálom után ti és az utánnatok következők ellentmondás nélkűli örökös tulajdonosai lesztek.Az oklevél készült a Fuldai monostorban okt.4.én Asger irtam és tanukkal bizonyitottam.

448.old.:Liberalis traditio in multis Pagis et villis—nagylelkű adományozás kerületekben és falvakban
Dominus ac redemptor noster Dei filius admonet nos dicens,date elimosinam et ecce omnia munda fiunt vobis.Idcirco ego in Dei nomine Marto et frater meus Megingoz donamus pro remedio animarum nostrarum et pro abluendis peccatis nostris ut veniam in futuro consequi mereamur,donatumque in perpetum esse volumus per hanc epistolam traditionis ad monasterium S.Bonifacii,quod dicitur Fulda,constructum in pago Grapfeld ubi venerabilis vir Paugolf abbas cum turba plurima monachorum praeesse videtur,sicut enim superius dictum est donamus atque tradimus ad praefatum monasterium portionem haereditatis nostrae quisquid proprium habere videbamur in locis quorum haec sunt nomina:Einfirst haec est cella nostra iuxta fluvium sala :In pago asefeld,in quinque villa,que dicitur Wangheym in pago Wringrave,in villa ,que dicitur Hesinlar.Iterum in ipsp pago salageuve,in villa que dicitur Isanhus:In pago Grapfeld in villa que dicitur Wangheim...—Az Ur a mi megváltónk,az Isten fia igy tanit minket:adjatok alamizsnát és ime az egész világ a tietek lesz.Ezért én Marto és testvérem Megingoz az Isten nevében,a lelkünk megváltása és a büneink lemosása végett ezen levél által örökös adományként adjuk a S.Bonifác monostornak mit Fuldának neveznek, a Grapfeld mezején található helységet,ahol a tiszteletre méltó Paugolf apát a barátpapjaival megjelentek.Tehát a fentiekben mondottak szerint adományozzuk és örökbe adjuk az örökségünk egy részét amint következik:…

449.old:Si aliquis de nostris heredibus et proheredibus ullo unquam tempore contra hanc epistolam donationis nostre venire tentaverit aut eam infrangere conatus fuerit,iram trinae maiestatis incurrat et divinam ultionem super se recipiat.—Ha valaki az örököseink közűl megtámadná a levélben foglalt adományozást, sujtsa őt az isteni bosszúállás.

5oo.old.:Traditio bonorum in pago Paringe et villis Sandheym,Northeym et Pladungen—Jószágok adományozása Paringe körzetben,Sandheym,Nordheym és Pladungen falvakban.
In nomine Domini nostri Iesu Christi ,ego Fricceo et coniux mea Itmuot,ob metum gehennae aeternae et premium vitae aeternae seu pro remedio animae nostrae aut remissione peccatorum nostrorum,ut veniam delictorum atque scelerum nostrorum consequi mereamur in futuro,Dei gratia nos admonente,donamus atque tradimus traditumque in perpetuum esse volumus,ad S Bonifacium martirem Christi ad monasterium quod vocatur Fulda,ubi venerabilis et preclarus abbas, cum multam turba Deo servire monachorum videtur,quicquid proprietatis habemus ex iure parentum,et alio quocunque modo acquisitum,in pago Paringe et in villis istis ,Fundheym et in Northeym et Pladungom,similiter et hoc quod in ista Bochonia iuxta ripam fluvii que vocatur Huna,totum et integrum cum terris,silvis,aedificiis,campis,pratis,aquvis aquvarumve decursibus et omnibus adiacentis et mancipia XIIII. quorum nomina haec sunt:Ruadolf,Anno,Manno,Hagustalt,Truogo,Waldman,Otan,Willicoma,Irmingart,Adalgart,Peiarin,Warrat,Wiglind,Orgart,cum omni supellectili eorum, sic in elimosinam nostram tradimus,sicut supra scriptum est,ita ut per precationem nostram,et per vestrum beneficium nos illam rem usuario modo excolendam tenere permittatis usque obitum vitae nostrae,post obitum nostram amborum supradictum rem vos et posteri vestri perenniter habere firmissimam habeatis potestatem culmo subnixam.Actum in monasterio Fulda,anno XX primo regnante Carolo glorioso Rege Francorum die XXVII mensis Februarii,et ego Asger iussus indignus presbiter scripsi.—Jézus Krisztus Urunk nevében.Én Fricceo és Itmuot nevű feleségem,a Gyehena örök tüzétől való félelmünkben és az örök élet igéretében,ugyanakkór a lelkünk megmentése és a bűneink eltörlése végett,mivel bűneink miatt ezt megérdemelnénk a jövőben,de Isten kegyelme által figyelmeztetve,adjuk,adományozzuk,örökös örökbe akarjuk adni vagyonunkat a S. Bonifác monostor részére mit Fuldának hivnak,ahól a tiszteletre méltó hires apát sok sereg barátpappal az Isten szolgálatában áll.Minden vagyonunkat mit törvényesen öröklöttünk,vagy más módon szereztünk,a Paringe körzetben és ezekben a falvakban:Fundheym,Northeym,és Pladungom,ugyanugy azt ami ebben a Bochoniában a folyó partján található,mit Hunának hivnak,mindent egyben a földekkel erdőkkel,épületekkel,,mezőkkel ,legelőkkel,vizeket,folyásokkal,és a hozzátartozó 14 szolgával,kiknek neveik:Ruadolf,Anno,Manno,Hagustalt,Truogo,Waldman,Otan,Willicoma,Irmingart,Adalgart,Peiarin,Warrat,Wiglind,Orgart,a hozzájuk tartozó kellékekkel,mint alamizsnát adományozzuk,az értünk végzett imádságokért és a ti javatokra.Fenntartva az élvezeti jogot,amig élünk.Halálunk után örökösen birtokoljátok amint fennebb irva van.Kelt a Fulda monostorban Károly Frank király uralkodásának 2o. évében 27.Február hónapban,és én irtam Asger méltatlan prezsbiter.

A nevekből látszik,hogy egyik sem vette fel a zsidókeresztény vallást,mert ellenkező esetben a nevük tartalmazná a bibliai neveket .

Itt kb.4oo ilyen adomány levél található.A fentieket csak izelitőnek irtam ki.Ezek valószinű,hogy mind az eretnekek birtokainak elkobozása után lettek kiállitva és vissza datálva Nagy Károly idejére.

577.old.Traditio praedii in Heitenfeld—A Heitfeldi birtokok átadása

Itt is kb.4o.adomány levelet találunk,de ezek már valóban a 13.századra vannak keltezve.
III.Ince pápa 6ooo jól felfegyverzett tébai harcossal és 4o ooo ezer zarándokkal verte le az eretnekeknek nyilvánitott katarokat és albingenseket.Ezt az akciót sokáig nagy titok ővezte,igy csak egyes legendákban találunk bővebb utalást ezekre az eseményekre,mint például Szent Afra legendájában.A legenda szerint a ciprusi király egy Hilária nevű afrikai nőt vett feleségűl,akitől egy jó kinézésű lány született.Miután idegenek meghóditották a szigetet,a családjával Rómába menekült,ahól Afra elöbb prostitucióból tartotta fenn magát ,de végűl megkeresztelkedett és átköltözött a belgiumi Auguszta városába az egész családjával.Egy ideig annyira prosperáltak,hogy az egyik családtag püspökséget is szerzett.Aztán fordult a kocka és Afra mártiromságot szenvedett.Abból lehet gyanitani,hogy a történet nem hiteles,hogy ez is mint prostituált nő,egy Narcis nevezetű Spanyolországból németföldre menekült keresztény embert rejtegetett a hatóságok elől.Ez a sztori viszont nagyon sok változatban megtalálható a szentek életéből.

XII.old.:Sanctus Valerius Trevirorum secundus Archiepiscopus.Coepit anno Domini LXXVII et praesuit annis XV.Cuius praedicationis tanta fuit vehementia ut iam tunc per galliam et Germaniam Christiani paganos numero et religione superarent.Sepultus est ipse in eadem Ecclesia iuxta corpus S. Eucharii.Post decessum Beati Valerii Maternus Pontificalem suscipiens apicem quadraginta annis talentum sibi creditum feliciter multiplicavit.Iste Tungrenses et Colonienses ad fidem Christi convertit.Et his tribus civitatibus Pontificali praesidit iure.In quibus singulis ferunt Pentecostes die divinum officium celebrasse.In hoc tempore fecerunt Trevirenses subterraneum vini ductum á Treviri usque ad Coloniam per pagum Bedonis,per quem vini copiam Coloniensibus amicitie causa misere.–-Szent Valér a Trevire második püspöke.Megkezdte működését 77-ben és regnált 15 évet.Kinek a prédikációi olyan vehemensek voltak,hogy már akkór Galliában és Németországban több lett a keresztény mint a pogány.Ugyanabban a templomban van eltemetve mint Sz.Eucharius.Boldog Valériusz halála után a püspökség vezetését Maternus vette át,aki negyven éven keresztűl nagy tehetséggel gazdagitotta azt.Ő téritette meg a Tungrensieket és a Kölnieket a katolikus hitre,és törvényesen irányitotta e három város püspökségét,ahól ahogy mondják,egyetlen hivatalos szent ünnepet ünnepeltek éspedig a Pünkösdöt.A Trevireiek földalatt(dugva) szálitották a bórt Treviréből Kölnbe a Bedonis járáson keresztűl a Kőlniek iránti barátság jeléűl.

Egy mai keresztény aligha tudná értelmezni az elöbbi mondatokat.Nagyarányú téritésekről ir Gall és Német földön 9o körűl.Mi az hogy keresztények egyetlen ünnepet ünnepeltek,és mi az hogy dugva szálitották a bórt? Amikór német és gall Földet még a római légiók is csak félve közelitették meg,hogy beszélhetünk téritésekről?Inkább hihetőbb az,hogy azok a feljegyzések amikből a krónika szerzője kompilált inkább a középkórból származnak,amikór számtalan eretnek szekta létezett,de akiket inkább őskeresztényeknek nevezhetünk.Azért nevezem őket őskeresztényeknek,mivel még nem volt egységesitve katolizálva a keresztény vallás.Voltak akik a husvét ünnepét ünnepelték,aminek semmi köze nem volt a Jézus történetéhez.Mások amint itt látjuk a pünkösdöt,melynek épp ugy nem sok köze lehetett a később megszerkesztett forgatókönyvhöz.Egy közös vonás volt a különböző őskeresztény szertartások között,és pedig a szeretet lakoma,amit görög nyelven agapenak neveztek,ahól a bór nagyban hozzájárult az átszellemüléshez.A bór isteni italnak számit a latin nyelvben is.A divin istenit jelent,de szószerint(di vin) leforditva azt jelenti,hogy bórból.De miért kellett dugva szálitani a bórt?Valószinű,hogy ekkór még nem dolgozták ki az Eucharisztia fogalmát,és a bór használata tiltott élvezetnek számitott a katolikus vezetés részéről.
Az eucharisztiában(szent áldozás) már a bórhoz a kenyeret is társitották és a szeretet lakomából egy áldozási szertartást csináltak.A mai egyházi tanitásban azt találjuk,hogy a megváltás egy előre kidolgozott isteni terv alapján történt,ami már az ószövetségben meg van irva a próféták által.Igy a Jézus halála az utolsó nagy áldozat az emberiség megváltása céljából.Az eucharisztia tehát nem más mint ennek az utólsó nagy áldozatnak a szimbólikus ujra megélése.Csak itt van egy óriási ellentmondás.Az igaz,hogy az áldozati állat husát az áldozók elfogyasztották,de a vérének a fogyaztása szigorúan tilos volt.Ha viszont az áldozati bórt ugy fogjuk fel mint Krisztus vérét,akkór ez a vérfogyasztásra való ösztönzést jelenti,vagyis az ószövetségi Isten törvényének a tagadását,ergo az egész Ótestomentum elvetését. Ebből látszik,hogy itt egy összetákólt mesével állunk szembe.Sokkal valószinübb,hogy az eucharisztia Eucharius nevéből lett levezetve,aki talán az egyik őskeresztény püspök volt.

https://en.wikipedia.org/wiki/Eucharius
Saint Eucharius is venerated as the first bishop of Trier. He lived in the second half of the 3rd century. According to an ancient legend, he was one of the seventy-two disciples of Christ, and was sent to Gaul by Saint Peter as bishop, together with the deacon Valerius and the subdeacon Maternus, to preach the Gospel.-–Euchariuszt ugy tisztelik,mint Trier első püspökét.Ő a 3.század második felében élt.Egy ősi legenda szerint Krisztus 72 tanitványának egyike volt akit Péter Galliába küldött két másik tanitvánnyal Valér és Maternusszal,hogy hirdessék az Evangéliumot.

Hogy mennyire bizonytalan a történések ideje,azt abból láthatjuk,hogy a jelen krónika szerint Eucharius már az első században meghalt,miközben a Wikipédia azt állitja,hogy még a 3.század második felében is élt.

 

Advertisements

Transzhumáncia

Képtalálat a következőre: „transhumanta”

Latin szómagyarázat és nyelvtan a 15.századból.

https://books.google.ro/books?id=iDDikKkACTIC&pg=PT25&dq=scyth%C3%A1k+solinus&hl=hu&sa=X&ei=HF-VVLzENZL9aLXjgdgK&ved=0CFEQ6AEwBzg8#v=onepage&q=scyth%C3%A1k%20solinus&f=false– Ioannis Altenstaig Mindelhaimensis sacrum litterarum baccalaureo—a szent irodalom dijjazottja

Egy irásban minél több az abreviáció,annál régebbi az irás.Ebben az irásban rengeteget találunk.

Figyeljük meg,hogy zárja a szerzőhöz irt levelét Jacobus Henrichman Sindelfingensis,a szerző egyik barátja:
Vale iterum ex Crespachio nonis Maij:Anno octavo ultra sesquimillesimum.—Ismételt üdvözletem Chrespáchióból Május kilencedikén 6oo8-ban.(Aki valamennyire jártas a latin irásokban észre veheti,hogy a modern latin szótárokat olyan forditások alapján készitették amikór még nem léteztek szótárak.Igy a sesquimillesimumot másfél évezrednek forditják.Ráfogják,hogy létezik egy sesqui szó ami másfelet jelent.Na ezt a fehér hollót lehet keresni a latin szövegekben.A ses hatost jelent a qui pedig mint.)

Ez nem más mint az anno mundi szerinti 6oo8. év.Ebből kivonva a Jézus születési évét 55oo-at,megkapjuk a Kr.u.5o8-as évet.Tehát ekkor még sokan nem tudtak az ezer éves csalásról,és az 15o8-at csak 5o8-nak irták.A könyv elején a szerző hivatkozik egy pár ókori iróra, mint Arisztoteles, Eratosztenes,Vergilius,de az ugynevezett sötét középkórból senkit sem emlit.Ezért biztosra vehetjük,hogy az emlitett nagy klasszikusok ezer évvel közelebb álltak a szerzőhöz,mint ahogy azt a mai történelem tanitja.

A mult hamisitása,abból a kényszerképzetből indult ki,hogy az irás már évezredekkel ezelött megjelent.A társadalmi életben akár a fizikában az ok okozat törvénye érvényesűl.Valami csak akkór jöhet létre,ha annak oka van,vagyis szükségszerűen.Azt tudjuk,hogy a reneszánsz korában az irás robbanás szerűen terjedt.Vajon létezett egy két évezreddel a reneszansz elött olyan ok ami szükségessé tette volna az irást?Ez az ok a nagy római birodalom léte lehetne,ami viszont ugy néz ki,hogy csak egy fikció.A kezdetleges római számjegyekkel lebonyolitott számitási technika mellett teljesen lehetetlen lett volna egy ilyen óriási birodalmat működtetni.De a nagy Szent Római Német birodalom léte is csak egy vágyálom,mert soha nem volt olyan egységes,hogy az lett volna ami a neve.A nagy földrajzi felfedezések a reneszansz korában kezdődtek,és ekkór vált igazán szükségessé az irás.Az irás nem más mint a beszéd papiron való rögzitése.Az tudott igazán irni,aki a beszédnek is ura volt.Ezek pedig a kereskedők voltak.

Az istenek nevének magyarázatánál ezt olvassuk:
Mercurius:deus facundiae dictus nam hominibus loqui prestare dicebant.Dicitur etiam deus mercatororum et palestrae,nunciusque et interpres deorum.-–Mercurius az ékesszólás istene, mivel ugy tartották,hogy jobban beszélt az embereknél.Ugyanakkór a kereskedés és a torna istene, az istenek hirnöke és tolmácsa.

Igy ne csodálkozzunk azon,ha kereskedőktől származó irástudók(teológusok) irták a szent könyveket is.A kereskedők,szükségszerűen nyilvántartást kellett vezessenek az áruikról,de az idegen országokban bejárt utjaikról is feljegyzéseket készitettek.Igy nem csoda,ha az irás a nagy földrajzi felfedezések alkalmával érte el a csúcspontját.

Mi elött az irás terjedni kezdett,vagyis a 14.század elött, az Evangéliumot képi és szobór ábrázolások által terjesztették.Jol szemlélteti ezt az Anjou legendárium,de az akkori templomokban található freskók meg szobrok is.A 14.-15.századtól mindinkább előtérbe kerűl az Evangélium irásos terjesztése.Az irással sokkal precizebben és részletesebben lehetett magyarázni, de egyszersmind félre magyarázni is a tanitást.A valódi beavatott hittanitók helyett megjelentek az űzleti adottságokkal megáldott világhatalomra törő papok és pápák,akik egységesiteni próbálták a keresztény a zsidó és az iszlám vallást.A katolikus szó értelme az egyetemesség.Ekkór dolgozták ki a világteremtésétől megkezdett történelmet és a Jézus Krisztus történetét.

A Jézus története, halála és feltámadása számtalan mitoszban vissza köszön,más néven más helyen és más időben.Igy nagyon megkérdőjelezhető a történet hitelessége.De vajon ez hitelteleniti a krisztusi tanitást is?Ha logikusan értelmezzük az irásokat és kiszürjük azt ami nem odaillő(mert nyilván való,hogy az idő folyamán az érdekek mentén csürték csavarták a tanitást),akkor rájövünk,hogy becsületes egyenes gerincű ember számára ez az egyedüli elfogadható vallás.

Mi az amit ki kellene szürni a tanitásból?
A jézusi történetben megtaláljuk azt a primitiv és egyben groteszk, ha ugy tetszik barbár felfogást,hogy csak véráldozat árán lehet üdvözülni.A primitiv népeknél az volt a szokás,hogy a bűnök bocsánatáért,vagy is a jogos büntetés elkerülése végett,egy ártatlant feláldoztak.Ez legtöbbszőr egy ártatlan állat,de volt idő,amikór gyerekeket,vagy szűzeket áldoztak.A hangsuly mindig a tökéletességen és az ártatlanságon volt.Igy akarták megvesztegetni a kegyetlen, féltékeny, bosszúálló zsarnokot,akit Istennek neveztek.Ez nem csak tudatlanságot hanem a legnagyobb elveteműltséget is tanusitja,azok részéről akik ezt gyakorolták,vagy most is gyakorólják.Milyen módon tudná ezt egy jogtudós olyan köntösbe öltöztetni,hogy egy mai törvényszék elött erre felmentést találjanak? Ráadásúl “az Isten feláldozta a saját fiát” egy cél érdekében,mely célt sokkal humánusabban és példamutatóbban el tudta volna érni,élve a teljhatalmával? Ha egy mai iszlamistas ezt teszi, amikór öngyilkos merénylőt csinál a saját gyerekéből,ugye hogy mélyen elitéljük és joggal.De ha egy Istenről van szó,akkór abba már nincs kivetni való.Az efajta gondolkodási mód vezet oda,hogy a tyúk tolvaj a börtönben van,a nagy tolvaj a parlamentben.Az, hogy az Isten is ezt tette volna a fiával,ebben nincs semmi racinalitás.Ugyanis ha Jézus feltámadott,akkór az nem volt igazi halál.Igy csak a szenvedés marad,amit Jézusnak el kellett szenvednie a bűnök bocsánatáért.Egyesek a husvét nevét azonositják ezzel a szenvedéssel,amit a katolikus egyház stációkra bont,hogy minél jobban kidomboritsa ezt a szenvedést.Nézzük meg ezzel kapcsolatban mit ir a forrás:
Fo.XI.Pascatis et pasce nomen hebreum:est pascat transitum:ut docet Hieronimus sic inquiens:Pasca quod hebraice dicuntur pase:non a passione:ut plerique arbitrantur,sed a transitu nominant.Et Christus dicitur pasca:que transivit a morte ad vitam.—A pascatis és pasci név zsidó eredetű:a pascat átmenetet jelent:Mint ahogy azt Hieronimus tanitja mondván:A pasca amit a zsidók pase-nak mondanak,nem a szenvedésből(szóból) ered ahogy sokan vélekednek,hanem az átmenet szóból.És mikor Krisztusról azt mondják hogy pasca ez azt jelenti,hogy a halálból átment az életbe.

Mivel a különböző nyelvek szavai nem fedik tökéletesen egymást,ezért szükség van egy kis magyarázatra.Tehát a husvét,ami latinul pascat, két szó összetétele a pas(aminek ebben a könyvben egy érdekes röviditése van) és a cat.A pas lépés,átlépés,átmenet,stb.A cate =hozzáértően.Vagyis bőlcs átmenet a halando állapotból a halhatatlansági állapotba,amikor a tanitvány eljut arra a bőlcseségre,amint megérti és megtapasztalja,hogy az ember több mint a halandó test.Ez volt az eredeti keresztényeknél a beavatás ünnepe,amit a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltekór ünnepeltek.A pascat ugyanakkór élelmezést,legeltetést is jelent.Például a román nyelvben a paste=legeltetés,pastele=husvét.Maga a legeltetés is ugy zajlik,hogy a juhok menetközben esznek.Tehát a husvét eredeti értelmében nincs szó sem áldozatról,sem kinzásról.

Vegyük észre,hogy itt szimbolikus dologgal állunk szembe.Értelmezzük a következő szöveget,melyhez hasonlót a bibliában is találunk,de már a jézusi történethez igazitva:
Fo.X.:Verbigena Christus ex verbo Dei natus.–-Az igelényegű Krisztus az Isten igéjéből(szavából,tanitásából) született.verbigena=igefajú

Vagyis Krisztus nem más mint Isten tanitása.
Az Isten élő lélek és tanitás.Nem igényel áldozatot,még szimbólikus formában sem,s nem lehet sem megvesztegetni,sem megpuhitani.Nincsenek számára előre kiválasztottak,akiknek minden áron kedvezne,és többre értékeli a becsületet és igazságosságot,mint a minden áron való hüséget és imádatot.

Az európai ember el kell döntse,hogy az emberi értelem útján közelit Istenhez,vagy az állati érzelemtől elvakitva továbbra is obskurus dolgokban hisz.Ha nem tudunk felül emelkedni a tévhiteken és összefogni az értelmes emberekkel fajtól,nemzetiségtől függetlenűl,akkor a fanatizmus fog győzni,ami csak pusztulást jelenthet.

Scaligerek

Képtalálat a következőre: „paul scaliger”
Képtalálat a következőre: „paul scaliger”

Tudni való,hogy Scaliger volt az aki a XVI.században felállitotta az időskálát.Valószinű hogy ő is egy szürke eminenciás pap volt,és ezek általában vagy névtelenek maradnak ,vagy álnéven szerepelnek.Ezért gyanitom,hogy ellentétben a hivatalos állitással ez a név a scala=skála=létra szóból lett leképezve,éspedig az időskálára vonatkozólag.Érdekes,hogy ugyanabban az időben két Scaliger tevékenykedett.Az egyik a hivatalos Jozef Justus Scaliger,a másik a megrágalmazott magyarszármazású Paul Scaliger.Ugyanakkór azt is feltételezni lehet,hogy a képek nem hitelesek.Paul Scaligernek nem állt érdekében,hogy képet csináltasson magáról,amikór az Inkvizició nem csak máglyán égette az embereket,de nagyon sok gyilkosságot is elkövetett az Isten nevében.Ez az arckép inkább egy spanyol lovagé lehet.Az első könyvben melynek a szerzője ismeretlen, megtaláljuk a vádpontokat,amivel az Inkvizició elé akarták citálni Paul Scaligert.A második könyvben megtaláljuk Scaliger védőbeszédét,jobban mondva irását,mert elkerülte az inkvizició elött való megjelenést.Ő habár ismerte a vádló nevét,de a védekezésében egyszerűen Názónak nevezi,ami orrt jelent,valószinű,hogy az illető hosszú orrára való tekintettel.

https://books.google.ro/books?id=MVSPETX3qEoC&pg=PR4&dq=De+Origines+Hunnorum&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjY0rzYrdbJAhXCg3IKHQh6AMo4eBDoAQgkMAE#v=onepage&q=De%20Origines%20Hunnorum&f=false Encyclopediae seu orbis Disciplinarum,tam sacrarum quam prophanarum Epistemon

A könyv első felében Evangélium magyarázatot találunk az Ótestamentum alapján.A 1o6.oldaltól az okkultizmusról,amit általában azok nyakába szoktak varrni,akik az Egyházat birálni merték.A 3o8.oldalon megtaláljuk Truchsij vádiratát,amit a fiatal Maximilián Császár elé tárt.
Érdemes figyelembe venni azt az irányelvet ami meghatározta ugy az egyházi mint a világi életet az adott kórban:
Iustus ex fide vivet.—Az igaz ember a Hitből(bizalomból ) él.Csakhogy a fide, fidelitas hűséget is jelent.Igy az ember nem az igazság mellett foglalt állást,hanem a feljebbvalója melett.

3o8.old.:Ecce Serenissime ac Christianissime Rex,vocor ad parentum tuum ,invictissimum Imperatorem Ferdinandum,tum regem Romanorum,dominum meum clementissimum:ac gravius et crudelius exceptus,interrogor,cur descicerim á Romana et catholica Ecclesia.Dein subsequentes mihi articulos,ad se delatos,tradit utque quamprimum ad eos respondeam iubet:qui sic habent.—Ime legboldogabb és legkeresztényebb Király,hivatkozok az atyádra,a legyőzhetetlen Ferdinánd császárra,azidőben Római király az én legkegyelmesebb Uram,kitől távol állt a szigór és kegyetlenség,megokolom miért jöttünk ide a Katolikus egyház részéről.Itt az alábbi artikulusok előterjesztve, ahogy azok vannak,még mielött azokra válaszolnék.

D.Paulus Scalichius,in lectione Theologica almae universitatis Viennensis 29 Iulij,epistolam Ephesiorum exponens,et super Apostolos scommatizans,mire grassatus est in summos Pontifices,et in specie ad modernum descendens,dixit,quod perpetuo divexet illum Satanas,et quod fuerit semper hipocrita.Et particulatim acta sua exposuit:et addit,quod cardinales et praelati omnes mali et hipocritae sint.—D.Paulus Scalichius a teologiai előadásaiban melyeket a Bécsi egyetemen tartott julius 29.-én,az Efézusiakról,amikór az apostolokat ironizálta,meglepő támadást intézett a magasrangú püspökök ellen,különösen a maiak ellen,amikór azt mondta,hogy a Sátán állandó rabságban tartja őket,és hogy képmutatóak.És különösen hangsúllyozta,hogy a biborosok és a papok rosszak és képmutatók.

Itt egy gyanus elirás.Mit keres a D.a Paulus név elött?Néha igy irják Szent Pál apostól nevét.De utalhat Paul Scalichi egy másik eredeti nevére is.

Secunda lectione asservit,Papam et monachos omnes piscatores esse diaboli:hos praecipue,qui contra hereticos inquirunt,et eos persequuntur.Dixit item ,neminem iam habere Spiritum sanctum ,sive Papa,sive Imperator,sive rex sit ,vel alterius conditionis.-–A második előadásában a Pápáról és a barátpapokról nyilatkozott és azt mondta ,hogy mind az őrdög halászai:különösen azok,akik az eretnekek után érdeklődnek és őket űldözik.Ugyanakkor azt mondta,hogy már senkiben sincs szentlélek,még a pápában vagy a császárban sem.

Tertia lectione dixit,Concilia universalia esse traditiones et inventiones hominum:et quod nullus iam est verus doctor in Ecclesia,quodque omnibus bonis destituta sit.Fassus est etiam,quod verum Evangelium est extra Ecclesiam:et quod posset hoc tutari contra Augustinum,si vellet.—A harmadik előadásában azt mondta,hogy az egyetemes zsinat csak egy szokás és emberi találmány,és hogy már nincs igazi doktor az Egyházban,és már minden jóság kihalt.Az igazi Evangélium az Egyházon kivűl van:és ezt képes megvédeni Agusztinusszal szemben is ha akarja.

Quarta lectione mira arrogantia protulit,Ecclesiam veram non esse apud nos,cum ipsa sponsa sit absque ruga et immaculata,nos vero impij et manifesti peccatores:quod fecesserint in desertum ut mulier Apoc.12.terque aperte vocavit Ecclesiam Romanam Babylonicum scortum,et iungiter in Pontificatum ac ecclesiasticos debacchantur.—A negyedik előadása elképesztően arrogáns,amikor azt állitja,hogy az igazi Egyház nem minálunk van,mert az ő menyasszonya(Krisztus menyasszonya) ránc és szeplőnélküli,mi pedig istentelenek és nyilvános bűnözők vagyunk,kik azt művelik(az igazi keresztényekkel) mint (a sárkány) az asszonyal a sivatagban, az Apokalipszis 12.világosan a Római Egyházat Babiloni szajhának nevezi akihez a pápaság és az egyháziak csatlakoztak.(A latin szöveget ugy látszik,hogy megkavarták,igy próbálták hitelteleniteni az irást,mert ne legyen kétségünk a felől,hogy ezek a könyvek is jól meg lettek cenzurázva.)

Ezután meg probálja cáfolni a négy állitás minden pontját.

És most lássuk hogyan védekezik Paul Scaliger:

https://books.google.ro/books?id=dcE5AAAAcAAJ&pg=PT453&dq=hunnorum+regis&hl=hu&sa=X&ei=w1pLVaiNPMvwUtb2gLgF&ved=0CEYQ6AEwBTiOAg#v=onepage&q=hunnorum%20regis&f=false Pavli Principis De La Scala Et Hvn, Marchionis Veronae, &c. Domini …

Restat ut gentis et nominis nostri paria argumenta producamus.Neque vero facta mores omneque aetatem tuam nudavero Nase,cum Christi disciplinam profetear,sed meam saltem vitam atque ita percurram,ne invidia gloriam consequatur,id quod minimo cum fastidio me praestare posse reor.—Marad,hogy a nevem és származásommal kapcsolatban egy pár érvet felhozzak.Nem tartom illendőnek,hogy felfedjem a minden kórodban viselt dolgaidat Orr,mivelhogy Krisztus tanait oktatom,de legalább a saját életemről irok s nem a dicsőség kedvéért,hanem hogy kevesebb lenézettségben legyen részem.
Ez után felsorolja a leszármazási vonalát:

Series a Bartholomeo Scaligero,qui Veronae ultimus imperavit,ad Paulum usque deducta,et testimonijs varijs,maxime vero ijs quae sequuntur confirmata.In qua precipue animadvertendum est etiam Venetorum testimonio Scaligeros Regibus Hungariae ignotos non fuisse,qui suis etiam annalibus annotatum habent ,Scaligeros Principes Veronae ,cum essent in aula regis Hungariae,a consilijs suis factos ,anno Christi nati 1388.Haec sunt verba illorum.Hos Poggius Historicus Florentinus,Orator et secretarius Apostolicus passim principes de la Scala appellat.—A sor Bartolomeo Scaligerivel kezdődik aki Veronában uralkodott,és le lehet vezetni tanuvallomásokkal egész Paul Scaligerig.Különösen ajánlott a magyar királyok által hozott bizonyitékok akik elött nem volt ismeretlen a Scaligeriek Veronai származása,ami megtalálható az évkönyveikben,amikor a Scaligeri hercegek a magyar királyi udvarban tanácsadók voltak 1388-ban.Ez a saját mondásuk szerint.Ezeket Poggio firenzei történetiró , szónok és apostoli titkár néha Scala hercegeknek nevezett.

Következik egy csomó más bizonyitás a nemesi származással kapcsolatban.Csak a legérdekesebbeket másolom ki.

Extant literae Mathiae regis Ungariae,ad Bonifacium filium Nicolai,ex Isabella Leonelli Astae et Alexandriae marchionis filia prognatum,cum hac inscriptione:Illustri principi et fratri patrueli nostri Charissimo Domino Bonifacio Scalich,Commilitoni regni nostri Hungariae,magno principi Hungarorum,marchioni Veronae.Datae Budae 8.April.1481. et multe aliae.–-Kivonat Mátyás Magyarország kitrálya Bonifaciumhoz irt leveléből ami igy szolt:Tekintetes hercegek testvéreink és rokonaink,kedves Bonifacio Scalich magyar királyságunk bajtársai,Magyarország nagyhercegei,Veronai Márkik…Kelt Budán 1481 Ápr.8.-án.

Van ahol Scaligert emlit és van ahol Scalichot.Van egy német nyelvű emlitése is a Scalich névnek:

Dem hochgebornen Fürsten und Herrn ,Herrn Michael Fürsten und Herrn von Leyter,.Hörgrafen zu Hunnen und Markgrafen zu Beron,…Data Monati in Bavaria 17 Ianuarij 1534.et obsignatae annulari sigillo,cui insculpta est scala cum canibus sine galea,et supra scalam tres literae sive Characteres C.I.S. subscriptio autem est:E.S.W.und treu Vetter und diener Johan Christof von der Leyter.-–A magas származású hercegnek és Urnak,Michael herceg Ur, Leyteri(Létrai) Ur.Hunniai őrgrof és Veronai márki …Bajorország január 17.1534 gyürűs pecséttel ellátva,melyben egy létra van vésve,a létra fölött három betűvel C.I.S.alatta pedig ez az irás E.S.W.és hűséges unokatestvére és szolgája Johan Kristof Leyterből.

A porosz herceg Scaliger védelmére kel.

Dei gratia Albertus Senior,Marchio Brandenburgensis,Prussiae dux etc.Notum facimus et profitemur,quod Albertus Truchsius á Wetzhausen,sicut interlocutioria nostra sententia requirebat,contra illustrem,Dominum Paulum Scalichum,commilitionem regni Hungariae,Dinastam Huniorum etc.Marchionae Veronae etc.de iure nihil probaverit,quin potius prout ex actis apparet etiam contumax causa ceciderit.Ex quo omnibus actis diligenter consideratis,deum et divinam iustitiam prae oculis habentes animo bene deliberato,et certa scientia,praenominatum Dominum Scaligerum etc.ab impetitione Truchsij,in nomine Domini hisce absoluendum duximus.Quemadmodum vigore harum ,Dominum Scaligerum liberamus et absolvimus et praedicto Truschio perpetum silentium imponimus,cum refusione expensarum ,interesse,et damnorum eundemque Truschium condemnamus,in poenam iure decretam.In cuius rei fidem praesentes manu nostra propria subscripsimus,et annulari sigillo scientes obsignamus.Actum 28.octob.1565.—Id.Albertus Brandenburgi márki Isten kegyelméből Porosz ország hercege,stb.Örömmel állapitjuk meg,hogy a megbeszélésünk után Viceházi Albertus Truchsius vissza vonta a Magyar és Hun dinasztiából származó Scalichi Paul elleni feljelentését.Miután törvényesen semmit sem tudott bizonyitani a felhozott vádakból igy az ügyet ejtettük.Miután az összes aktát tüzetesen átvizsgáltuk az isteni törvényszék határozata szerint a Truschij feljelentését nevezett Paul Scaliger ellen az Ur nevében megoldottuk.Ennek értelmébenScaliger Urat elengedjük és főlmentjük,nevezett Truscvhijt pedig örök hallgatásra kényszeritjük ugyanakkor a költségek megfizetésére.Ennek bizonyitékául a végzést sajátkezüleg aláirtuk és gyűrüs pevcséttel elláttuk.Kelt 1565 okt. 28.-án.

Paul Scaliger Truchsijnak cimzett irása:

235.old.:Hinc puto Nase,te abunde satis intellexisse,quantum in mea Genealogia,meoque nomine et legatione aberraris,scilicet non minus ac in religione ipsa.Series haec satis superque statum meum tueor atque defendit,et ostendit eum non versari in oblivione,aut ignoratione hominum,ut tu falso opinaris.Sententia definitiva te mendacij arguit,cum me ais causa cecidisse et vel sola praeiudicium est,…—Azt hiszem te Orr hogy tévedsz ugy a származásom vonatkozásában mint a küldetésemben,ami nem kevésbé a valláshoz is tartozik.A fennebb felsorolt dolgok megvédik a helyzetemet és nem fogok a feledésbe menni, vagy mellőzve lenni az emberektől, ahogy te azt gondoltad.A végleges itélet bebizonyitotta a hazugságaidat,az ügyemet ejtették és bebizonyosodott,hogy egyszerű előitéletek voltak…

Quapropter tu et tui similes rumpantur licet,qui orientis meae laudis splendorem ferre non possunt ,nunquam tamen me mea virtute,nobilitate,genere spoliabunt:quinetiam haec nefaria turpisque coniuratio cuius tu buccinatorem agis,adversus me suscepta,magnum mihi gloria incrementum est allatura.Nam quandiu literae loquentur,quandiu restabit rerum memoria praeteritarum,tamdiu posteri iudicabant,aequitatem meae causae,non tam pro iudicio decisam,quam etiam omnibus omnium Europae Academiarum Iurisconsultis clarissimis,compertam et probatam fuisse,ut sententia definitiva,et suis responsis iam pridem in lucem editis Latine ,Germanice,G allice,testatum reliquerunt...—Mindamellett,hogy te és a hozzád hasonlók rámrontottatok,de a hirnevemnek nem tudtatok ártani sem a virtusomnak , vagy a nemességemnek,származásomat nem tudtátok elrabólni:továbbá ez a szerencsétlen csunya összesküvés aminek a trombitása te voltál csak növelte a dicsőségemet.Mert amig az emberek a betüket olvasni fogják,ameddig emlékezni fognak a multra,addig az utódok itélkezni fognak az igazságom felől, mert az összes európai akadémiák hires jogtudósai által le lett ellenőrizve és a végleges itélet ki lett adva latin,német ,és francia nyelven…

Non videam quo furore agitatus audeas in similitudinem nominis nostri invehere.Sive enim Scalich Hungarica et orientali terminatione,sive de la scala italicolatina,sive Saligeri,Scalae,etc.Latina:sive von der leyter Germanica voces,idem esse ille ipsae inscriptiones,ut taceam omnes historias testantur.Neque est ut inopiam et fortunae angustias nobis probro des ,quae multos alios principes etiam premit:nam honesta paupertas,multo maiorem nobis gloriam parit,quam mali divitis opes iniuria quesitae.Exercitium autem agriculturae,qui despicit ,mentis compos esse nequit.Cicero eam summis laudibus extollit:sed et Eneas de Picolomini Cardinalis .Siculos Hungarorum vetustissimos,ait nobiles esse,et generosos,licet agros suis colant manibus,ac rure viventes,greges porcorum pascant:neque enim tributa pendunt nisi quo anno Rex Hungariae coronatur.Haec ille .Hoc in florenti Hungarorum statu fiebat...—Nem látom miért hozott olyan nagy dűhkitörést a mi nevünk hasonlósága.A scalich magyar vagy keleti végződésű,vagy az itáliai latin scala,vagy Saligeri,vagy a latin Scalae ,vagy a német Leyter=létra szóból ered.Az sem szégyen nekünk ha szegényebbek és szűkös lehetőséggel birunk,amely helyzetben sok más herceg is van,mert a tisztességes szegénység számunkra dicséretesebb mint a hamissággal szerzett gazdagság.A mezőgazdasági munka pedig amit lenézel, az ész élességét nem tompitja.Cicero a legnagyobb mértékben dicséri,de Eneas Picolomini biboros is.A székelyek a magyarok közűl a legősibbek,és azt mondják róluk hogy nemesek és nagylelkűek,habár sajátkezűleg művelik a földjüket,tanyákon élnek s disznó csordát legeltetnek,de nem fizetnek adót csak abban az évben amikor Magyarország királyát megkoronázzák.Ez volt Magyarország virágzásának korában.

Van itt egy pár elgondolkodtató dolog:Mit jelenthet ez:Non videam quo furore agitatus audeas in similitudinem nominis nostri invehere—Nem látom miért hozott olyan nagy dűhkitörést a mi nevünk hasonlósága.A név hasonlóság a Scaliger névre utal. Ez azt is jelentheti,hogy Paul Scalichi később vette fel a Scaliger nevet.Az is lehet,hogy tényleg nem voltak magas felmenői, ahogy azt Truchsius állitja,és ő csak egy szűrke eminenciás volt,aki valami olyan nagyot alkotott,amiért az akkori tudományos élet és a haladó gondolkodású főemberek a piedesztálra emelték.Ilyenkór szokták adományozni a lovagi,akkoriban a grófi meg hercegi cimeket,és megfelelő ősöket szoktak nekik keresni.Vajon mi volt az a nagy alkotás amivel le tudta nyűgözni az akkori akadémiai kőröket és olyan védelmet kapni az akkori hatalmasoktól,hogy el tudta kerűlni az Inkvizició itéletét.Abban a kórban sokkal kisebb vétségekért egyes emberek a máglyán végezték.Ha ő alkotta meg a Kronológiai idő skálát,akkór nincs kizárva,hogy elöbb a Skála palindrom nevet adták neki,amit később Scalich majd Scaliger névre változtattak.Érdemes elolvasni a Wikipédiárol a Joseph Justus Scaliger és a Paul Scaliger életrajzát.Az utóbbiról alig van adat,az elöbbiről sokkal több,viszont majdnem olyan adatok,amelyek az itt bemutatott könyvekben Paul Scaligerről szólnak.Ugy tűnik,hogy itt enyhén szólva egy személycsere történt.Ebben az időben az Egyházat és a civil életet olyan korrupt egyének uralták akik az “oszd meg és uralkodj” elvet a legmagassabb fokon művelték.A megosztás egyik formája a városi és a vidéki emberek szembe állitása.A pápa minden évben elismétli az “Urbi et Orbi” kifejezést,mintha Ég és Főld különbség kellene legyen e kettő közt.Aztán az Urbánusok lettek a kiválasztottak, akiknek jóguk volt az uralkodásra,de ugyanakkór mivel mindent Isten művének tulajdonitottak,igy bár milyen munka gyümőlcse az Istenhez hű kiváltságosokat illette meg.Igy nem tartották erkőlcstelennek eltulajdonitani olyan emberek vagyonát ,vagy munkája gyümőlcsét akire rá lehetett fogni,hogy nem hűek a katolikus Egyházhoz,ergo nem hűek Istenhez.

https://en.wikipedia.org/wiki/Joseph_Justus_Scaliger
https://en.wikipedia.org/wiki/Paul_Skalich

Képtalálat a következőre: „A tordai országgyülés”

Képtalálat a következőre: „bárány áldozat”

Vajon hihetünk még a Scaliger-Petaviusi kronologiában?Akik vakon hisznek,ugy érvelnek,hogy a csillagok járását nem lehet hamisitani.Ha a történelmi események mind hozzá lennének rendelve a csillagok járásához,ez igy is lenne.Azonban csak nagyon ritka esetek,ugy mint nap vagy hold fogyatkozások és üstökösok megjelenése lehetnek támpontok.Ezek olyan nagy intervallumban jelennek meg,hogy ezek között a történéseket ide-oda lehetett tologatni az időskálán.Vannak közmegegyezésen elfogadott “támpontok”,melyekre nincs semmiféle megbizható bizonyiték.Ilyenek a különböző időszámitási kezdetek:az Anno mundi,a Krisztus születése,a Róma alapitási éve.

https://books.google.ro/books?id=eg70CYi42dUC&pg=PA839&dq=hunnorum+milibus&hl=hu&sa=X&ei=qNNNVY3sNsH4UPj4gKAK&ved=0CB8Q6AEwAA#v=onepage&q=hunnorum%20milibus&f=false Dionysij Petauij Aurelianensis e Societate Iesu de doctrina temporum: pars …

Petávius vallomása:
Alia assumuntur cuiusmodi sunt ea,quae Mathematici postulata nominant.Exempli causa Christianam aeram,sive vulgare Christi annorum initium ab hinc anno millesimo sexcentesimo ac vicesimo septimo coepisse,postulatum est:quod etsi non demonstratione,sed usu,et consensione nititur:tamen neque negari ab ullo potestet ad concludendam demonstrationem valet.Sit enim eo concesso quod consequens est necessarium.—Egyesek ugy fogják fel ezt mint a matematikában a postulátumnak nevezettet.Példa a Krisztusi éra,vagy közismerten a krisztusi évek kezdete,ami 1627 évvel ez elött kezdődött,ez is egy posztulátum,amit nem bizonyitunk ,hanem közmegegyezésessel használunk,mégis senki sem tagadhatja,hogy ez nem bizonyitó értékű.De ha egyszer el van fogadva,akkór szükség van következetességre.

Ez tiszta beszéd,habár nem tulságosan erősiti a hitet.

Az időskálát Scaliger szerkeztette meg és Petavius végezte a simitásokat,hogy megfeleljen az Egyház elvárásainak.A legrégebbi történelmi meg vallási irásokban nem használtak évszámokat.Miután az időskálát megszerkesztették,a külömböző történelmi feljegyzéseket ezen helyezték el olymódon,hogy az elfogadott posztulátumhoz következetesek legyenek.Nagy a valószinűsége annak,hogy a posztulátumot,vagyis Krisztus születési évét Dionisius Petavius vezette be.A következő két könyvben arra találunk bizonyitékot,hogy a krisztusi érát elöbb ezer évvel későbbre tették mint mint ahogy azt Petáviusnál találjuk.A végtelen jele nem ezer évet jelől,hanem egy végtelen időtartamot.

https://books.google.ro/books?id=xe4_AAAAcAAJ&pg=RA1-PA64&dq=Gentis+Hunnorum&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi90_SZ07rKAhULjiwKHQvFBaI4PBDoAQhKMAc#v=onepage&q=Gentis%20Hunnorum&f=false

1o.oldal:1614-et ugy irja,hogy az ezer helyett a végtelen jelet használja:Scripsi Lovani,in Arce.VIII.Kalend.Septemb.∞.DC.XIV.

https://books.google.ro/books?id=DDc_AAAAcAAJ&pg=PA335&dq=hunnorum+regis&hl=hu&sa=X&ei=FlVLVaO8IoHwUoTlgcAE&ved=0CEEQ6AEwBTge#v=onepage&q=hunnorum%20regis&f=false Promptuarium morale super Evangelia festorum totius anni, 1. kötet
szerző: Laurens Beyerlinck.

A könyv elején.Aprobatio censoris…Actum Antverpiae X.Kal.April.∞.D.CXIV.

Tehát az 1614-es évet még ugy irták,hogy 614,aztán Petávius döntése(az Egyház döntése) alapján 627.-tól már megjelent az ezer év.Egyébként van sok olyan évszám ahól az ezer helyett egy I vagy egy J betűt találunk jelezve,hogy krisztusi időszámitás,de ezerévvel későbbi a mostaninál.

Itt egy másik bizonyiték:

https://books.google.ro/books?id=IVE_AAAAcAAJ&pg=PA553&dq=16000+ungarorum+cesare+baronio&hl=hu&sa=X&ei=RbkOVZicJMLyPPurgfAK&ved=h0CB8Q6AEwAA#v=onepage&q=16000%20ungarorum%20cesare%20baronio&f=false Annales ecclesiastici ab anno MCXCVIII, 10. kötet

1.old.:Anno huius seculi quarto et quinquagesimo indictione secunda plura de sacra expeditione a principibus Christianis adversus Turcas conficendia agitata sunt consilia

Mindjárt feltevődik a kérdés hogy “cui prodest”=kinek használ ez? A felelet erre szerintem az ugynevezett eretnekek,vagy egyszerűen mindazok ellen viselt kegyetlen leszámolások eltusolása,amit III.Ince pápa idejében elkövetett a katolikus Egyház.Lásd ” A bábjáték újboli szinre vitele” https://fabsanyo.wordpress.com/2017/02/

https://books.google.ro/books?id=4pOeUeDx0rwC&pg=PA193&dq=sexaginta+millia+Hungarorum&hl=hu&sa=X&ei=eWIWVZ_1I4rAPOSQgYgL&ved=0CFsQ6AEwCA#v=onepage&q=sexaginta%20millia%20Hungarorum&f=false Kalendaria Ecclesiae universae
szerző: Joseph Simonius Assemani

3o.old Boszniai eretnekek 12oo körül.A pápa III.Ince kéri Imre királyt,hogy tiltsa ki az országából az eretnekeket.Ezek lehettek a Bogumili eretnekek?.

157.old.:Cetera de comisso cum Bulgaris et Scythis praelio,ut supra ad oram descripsi:cuius praelii epocham idem Nicetas hanc notat:XII.die Aprilis Indictione VII.anni 6812(Chr.12o4) Latini a Scythis victi sunt.—A továbbiakban a bulgárok és szkiták által viselt háborúról irtam,mely háborúról az abban az időben élt Nicetas Coniate ezt jegyezte fel:Április 12-én 6812-ben(ez anno mundiban),ami anno Christi szerint 12o4.Itt egy 1oo éves időcsusztatás van,mert ha kivonjuk a 6812-ből az 55oo-at(Krisztus születése)akkór 1312-őt kapunk nem 12o4-et.

33.old.:Concilium in Dalmatiae et Diocliae regnis,per Legatos Sedis Apostolicae in causa reformandae Ecclesiasticae disciplinae Anno 1199.celebratum sub Innocentio Papa III.Eadem Synodus absque titulo inserta est in Registro Innocentii III.post epistolam Joannis Diocletiensis et Antibarensi Archiepiscopi,cuius modo facta est mentio.:”In nomine patris et filii et spiritus sancti.Nos Johannes Capellanus et Simon Subdiaconus Domini Inocentii Papae tertii,Apostolicae Sedis Legati,ad evellenda nociva de agro Dominico et virtutum plantaria utiliter inferenda,videntes plura in Clero et Populo Dalmatiae et Diocliae corrigenda,de Sanctorum Patrum Conciliis decreta Praesentia duximus innovanda.Capitula seu Canones sunt num.XII. quibus subscribunt:Ego frater Johannes Domini Paoae Capellanus,Apostolicae Sedis Legatus,scripsi et subscripsi…Ego Joannes Diocliensis et Antibarensis Archiepiscopus subscripsi.-–III.Ince pápa és az Apostoli szentszék küldöttei által celebrált zsinat a Dalmát és Dioclétia királyságában,amit az Egyházi diszciplina megreformálására hivtak össze 1199-ben.Erről a zsinatról van emlités III.Ince pápa regisztrumában,melyet Diocletiáni János Antibarensi püspök levélben szorgalmazott a pápától:Az Apa a Fiu és a Szentlélek nevében,mi Johannes Capellanus és Simon subdiakonus a pápa és a Szentszék közbenjárását kérjük a káros tanok kigyomlálása érdekében,melyek több klérust és közembert megfertőztek Dalmáciában és Diokleciában.

Ezt a kérést 12 klérus irta alá.De elötte nevezett Joannis Diocletianis et Antibarensis Archiepiscopus Pálliumot kapott ajándékba a pápától,amit levélben megköszönt és teljesmértékű támogartásáról biztositotta a pápát.Érdekes módon ugyanaz a forgatókönyv megy itt is mint az albingensek esetében.Itt is az “eretnekek”legfőbb bástyája(aki itt egy magasrangú klérus) ugymond meggyilkól egy másik nem eretnek klérust,ami itt is ürügyűl szólgál egy bosszú hadjárathoz.Ugye,hogy vissza köszön a III.századi Maximián(pontifex Maximus) és Dioklecián(Antibarensi püspök).Lásd “A nagy tisztogatás” , https://fabsanyo.wordpress.com/2017/01/

Vajon kik voltak az eretnekek és mit vallottak amiért tűzzel vassal irtották őket?Az eretnekek zöme európai volt és habár nem sokat tudunk a vallási elképzeléseikről,de a fennmaradt emlékek arra következtetnek,hogy a manicheus valláshoz közel álló gnosztikusok, de keresztények voltak.Az hogy a nap szimbóluma nagy szerepet játszott az életükben,nem meglepő,mivel az északi embernek a Nap a legnagyobb jótevője,ellentétben a déli népekkel,akik számára a Nap heves melege legtöbbszőr gyötrelmet jelent.Az ő szimbólumuk a Hold.Amig az északi ember nap években számólt,addig a déli ember hold években.A vallás csak egyszerűen ürügyűl szólgált a hóditó háborúkhoz.Tudni való,hogy III.Ince pápa 6ooo tébai harcossal és 4o ooo “zarándokkal” rohanta le az albingens eretnekeket.A déli népeknél évezredes tradiciója van a bárány áldozásnak.Ez nem volt szokás a gnosztikusoknál.Amikór a katolikus Egyház vezetését átvették a délről származó,vagy déliekkel szimpatizáló pápák,be vitték az Egyházba a déli szimbólumokat,mint a Hold kultuszt és a bárány áldozást.Lásd husvéti ünnep.

A husvét ünnepe

https://books.google.ro/books?id=boFcAAAAcAAJ&pg=PA38&dq=leges+scytharum&hl=hu&sa=X&ei=SuBJVZKKA8nuUqW5gOAK&ved=0CE0Q6AEwBjge#v=onepage&q=leges%20scytharum&f=false De Byzantinae historiae scriptoribus, 4. kötet

2.old.:Unde recte a lege praescriptum est,ut a verno aequinoctio,in quamcumque hebdomadem incidat decimaquarta primi mensis Lunae, in illa Pascha agatur,sumptis prius ad illud celebrandum decentibus ac consentaneis encomiis.-–A törvény ugy irja elő,hogy a tavaszi napéjegyenlőség első Hold hónapja 14.napján ünnepeljék a husvétot.

14.old.:Quartadecima autem primi mensis nulla alia ratione observari Pascha praecipit,nisi ut luminis instar Lunae plenum suum habentis circulum,nos perinde plenum habentes mentis luminare,in peccati tenebris non immoremur:quinimmo omnis generis florentes virtutibus,earumque soliis,jucundae veluti plantae,operti,segetem instar venusti permaneamus.Quartamdecimam vero mensis ait non secundum solarem cyclum,sed juxta lunarem.Hebraeorum enim filii non ex solari,sed ex lunari cursu mensem compingere sunt docti,cum mensis ex Lunae nomine dicatur.–-Az hogy a husvétot a hold hónap 14. napjára tették,ebben az a ráció,hogy ekkór a legfényesebb a telihold és ez megvilágitja az elmét és nem maradunk a bűnok sötétségében:és ekkór indúl virágzásnak a természet.A 14.nap nem a napciklus szerint,hanem a hold szerint.Mert a zsidók gyermekei nem a Nap,hanem a Hold járásából számitották és nevezték a hónapokat.

A husvét ünnepét ugy igazitották a keresztény valláshoz,mely ugye Nap ciklusban számolt,hogy a napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni vasárnapra essen.Ezt a műveletet állitólag a VI.században végezte el az akkori pápa megbizásából egy Dionisius Exiguus nevű pap.A történet szerint a felkérés idején a táblázat már meg volt a 241.évig.Elöbb elkészitette 7 évre,aztán a 248 évhez hozzá adott 284 évet és azt állitotta,hogy ennyi(532) évvel ezelött született Jézus.Ha szemügyre vesszük a 241. és a 284.évet és megtoldjuk őket ezerrel azt látjuk,hogy majdnem ugyan arról az évről van szó(ugyanarról a tatárjárásról),csak az első a Gergely naptár,a második a Julián naptár szerint.Nincs kizárva,hogy a szerző(Dionisius Exiguus)igy probálta kódolva az utókór tudtára adni,hogy az 1241.tatárjárás volt az utólsó csapás amivel megsemmisitették a gnosztikus kereszténységet.

 

Hun járás vagy tatár járás?

Képtalálat a következőre: „dentumagyaria”

Miért van az hogy a tatárjárás idejéből,ami majdnem két évet tartott alig találunk emlékeket,miközben a sokkal régebbi hun invázióról, amint az alábbi irásban láthatjuk,szinte képekben jelennek meg az események.Ha nem lennének árulkodó elszólások nem vennénk észre a csalást.Ugyanis gyanus,hogy az alábbi leirás inkább az 1241.évi eseményekről szól,amit vissza hamisitottak az ókórra.Az irás,mint a legtöbb történelmi irás papoktól származik,ezért figyelembe kell venni a 13.században fennálló helyzetet a vallás terén.

https://books.google.ro/books?id=UTF5uq7FVZcC&pg=PA257&lpg=PA257&dq=Bocolabras&source=bl&ots=SDC5ywJwjP&sig=-QwbUWXNFJi7KabM1cyJNEYxo78&hl=hu&sa=X&ei=lliIVKflF-SeywPy8oDYDA&ved=0CCAQ6AEwADgK#v=onepage&q=Bocolabras&f=false De Byzantinae historiae scriptoribus, sub felicissimis Ludovici XIV .
18.old.:Valenti qui ocium agebat ab externis et domesticis bellis,nuntiatum est,collectum Scytharum exercitum prope iam adesse.Hic vero erant,quos Procopius in suum auxilium a Scytharum rege impetraverat.Hos aiebant magno cum fastu et arrogantia incedere,omnia quae se eorum conspectui obtulissent despicere et nihil facere,propterea quod quicquid iniuriae inferebat,id impune faciebant et arroganter et superbe se cum omnibus gerebant.Hos Imperator intra breve tempus interclusos in Scythiam reditu intra munimenta compulit et arma tradere iussit:et vero tradiderunt,ut etiam ad motum capillorum usque mentis ferociam indicarent.Hos igitur per urbes dispersos in libera custodia habuit,et contemptum eorum excitavit,his qui viderunt eorum corpora,in agrestem magnitudinem surgentia,graviora circa pedes,reliquis partibus exilia,qualia Aristotel ,animalia infecta dicit...—Valens aki jól forgolódott a kűl és bel háborukban,értesitést kapott,hogy az összegyüjtött szkitiai hadsereg megérkezett.Ezek azok voltak,akiket Prokopiusz a saját segitségére kapott a szkita királytól.Azt mondják,hogy ezek nagy kevélységgel és pökhendiséggel jöttek be,mindent lenéztek amit nekik megtekintésre felmutattak,egyebet sem csináltak csak sértegettek és mindenkivel arrogánsan bántak.A császár nemsokára ezeket vissza küldte Szkitiába,lefegyverezte és erőditményekbe záratta:azt mondják,hogy még a hajuk mozgása ia a vadságukról árulkodik.Akik pedig a városokban szétszortan voltak,őrizetbe vetettek,a látványuk megvetést keltve a faragatlan mozgásuk és kinézésük miatt,akikről Arisztotel azt mondja,hogy fertőző állatok.

Ab his Scytharum Rex nobili genere ortos repetiit.Erat hoc negotium arduum et huiusmodi quod non facile posset ad iusti rationem expendi.Dicebat enim se hos fide iuramento habita ad suppetias Imperator misisse.Valentinus vero negabat,eum ad quem miserat Imperatorem fuisse,neque se iurasse:ille Iulianum in medium adducebat,seque hoc eius consanguitate dedisse.–-A Szkiták királya ezekből vissza követelte a nemesebb származásuakat.Ez egy nagyon nehéz ügynek bizonyult,mert nem volt könnyű ennek a törvényes és észszerű végrehajtása.Mert akik hűségesküt tettek,azok a császár szolgálatába lettek küldve.Valentinus pedig tagadta,hogy miért voltak a császárhoz küldve,és azt is,hogy esküt tettek volna:Egy bizonyos Julianum állitólag a vérrokonsága miatt lett odavive.

Ez az utólsó mondat egy lóláb ami kilóg a többi közűl.Sem elötte sem utánna nincs tisztázva,hogy mit keres ott.
Na nézzük meg,hogy hova lett vive(küldve) és honnan? A császárhoz? A szkitáktól?Volt a szkiták közt Julán név?Azt tudjuk,hogy Juliánus barát ugymond a vérrokonsága miatt lett küldve nem a római császárhoz,hanem Ázsiába a szkitákhoz hogy megkeresse a vérrokonait,de nem a 4. hanem a 13. században.Látszik,hogy egy összeollozott irással állunk szembe,ahól keverik a két különböző századból való eseményeket.

Legatorum etiam dignitatem,tanquam legatorum loco essent,obtendebant:Imperator contra disserebat etiam legatos iure teneri et eos qui praesentes erant hostium numero habere,quandoquidem hostibus auxilium latum venissent.Ex his causis Scythicum excitatum est bellum…—A követ tekintélyét a neki kijáró helyből lehet megitélni:A császár azt mondta,hogy a törvényesen fogvatartottakat ellenségképpen kezeli,mivel ezek az ellenséget segiteni érkeztek az országba.Ezen okok ingerelték fel a szkitákat,igy tört ki a háború.”

És most az irás hirtelen mintha átugorna az 1241-es tatárjárásra.Ép eszű történésznek fel kell tünjön,hogy habár az irás folyamatos,de a történések között oriási szakadék tátong.A szkiták háborút üzennek a rómaiaknak,aztán hirtelen ők kezdenek menekülni a rómaiakhoz a hunok elől.

19.old.:”Scythae victi et ab Hunnis caesi et eorum magno numero ad internecionem usque deleto,(omnes enim qui comprehendi potuerunt cum mulieribus et eorum filiis interempti sunt cum nullus crudelitatis et caedium esset modus)in magnam multitudinem coaluierunt et non minus quam hominum ducenta millia,qui bellum apti et aetate florentes erant ut fugerent,convenerunt.Itaque profecti et ad ripam stantes,manus e longinquo porrigebant ,et preces cum fletu et vociferatione emittebant,traiectionem sibi concedi flagitantes,suam cladem deplorabant,et se illis praebituros auxilii accessionem spondebant.At Romani qui ripis praeerant nihil se nisi Imperatoris iussu facturos responderunt.Quamobrem huius rei cognito est ad Imperatorem delata.Cum res in magna varietate versaretur, multaque in utramque partem in consistorio Principis dicta essent,tandem in sententiam Imperatoris itum est,et factum Senatusconsultum,ex aemulatione quam habebat,cum his qui Imperium cum eo tenebant.Erant autem filii fratris et vero ipsi primae partes attribuebantur,sed illi Imperatoriam potestatem ex aequis partibus inter omnes dividi oportere censebant,neque ulla in re patruo concedebant.His causis impulsus,tum etiam quia maxima accessio potentiae praesto erat Romanis ,iussit Scythas admitti ,modo arma deponerent.Antequam armorum abiectio esset ab Imperatore imperata,Scytharum audaciores et elatiores transitum sibi vi aperire constituerunt,sed vi repulsi deleti sunt.At illi qui eam Scytharum exercitus partem a reliquo separatam confecerunt,magistratu privati sunt et capitis periculum adierunt.-–A Szkiták a Hunok által le lettek győzve,és a teljes kipusztulás szélére taszitva(akiket csak megtaláltak ,nőket gyerekeikkel a legnagyobb kegyetlenséggel mészároltak le),nagy tömegben,nem kevesebb mint kétszáz ezer harcképes élete virágában lévő ember menekült el.A folyó partján állva kezüket kinyújtva siránkozva könyörögtek segitségért és kérték hogy átkelhessenek és bebocsájtást nyerjenek .A Rómaiak pedig a folyó másik partján állva azt felelték,hogy semmit nem tehetnek,csak a császár beleegyezésével.Mert az ügyük kivizsgálása már fel van terjesztve a császárhoz.Mivelhogy a dolgok nagyon bonyolultak és szerteágazottak, mindkét részről,ezért az ügyet a biborosok tanácsa (consistorio Principis)elé küldték,végűl a császár(ez lehet a Pápa is) itél a szenátus tanácsa alapján aminek a hatáskörébe tartozik a Birodalom ügye.Itt voltak a testvérek gyerekei(itt az előkelőkre gondól)akik elöbb részesülnek bebocsájtásban,de császári rendelkezés értelmében ezeket egyenlőképpen kell mindenhova elosztani,hogy egy se kerűljön a fiukból a nagybácsijához.Ehhez hasonló meggondolásokból,a szkiták nagyszámú befogadását a rómaiak csak a fegyverek leadása mellett engedélyezték.De még mielött erről rendelet érkezett volna a császártól,a szkiták bátrabbjai megpróbáltak fegyverrel és erőszakkal átkelni,de ezek vagy vissza lettek taszitva,vagy megsemmisitve.Elválasztották a tömegtől a hadseregben szólgálókat és ezeket meg a parancsnokaiktól aminek megtagadása halál büntetéssel járt.”

Itt egy másik lóláb:a consistorio nem más mint a biborosok tanácsa.Ugyan lehet ezt a császár tanácsi testületére is vonatkoztatni,de ha a leirt események a 13.században zajlanak,akkor tényleg a biborosi testülettel van dolgunk,mert ebben az időben az Egyház átvette a hatalmat a civil élet összes területén.
Ha ezek a szkiták a mai Ukrajna területéről érkeztek volna a Duna alsó folyásához,akkór bizony nyújthatták a kezeiket és siránkozhattak volna,mert a túlsó partról aligha hallották vagy látták volna őket.Itt valami más folyóról lehet szó,és más időből.

Ad hunc modum his qui sibi adversabantur,exitio fuerunt.Qui autem apud Imperatorem primas partes gratiae occupabant,et plurimum apud ipsum valebant,eos irridebant,tanquam homines militares et bello quidem aptos,sed prorsus rerum civilium rudes et imperitos esse dicebant.Iusserat autem Imperator ab Antiochia,ut primum imbellem et nulli usui aptam susciperet aetatem et per Romanorum ditionis terras dimitterent,et tanquam obsides tuto loco haberent.Neque eo secius milites ad ripas consistere ut turbas, pugnae aptas minime transgredi finerent,neque navigia illis ad traiectionem praeberent,priusquam arma deposuissent quo nudos transmitterent.Eorum autem qui ista mandata exceperunt exarsit hic in amorem unius pueri candidi et vultu grati ex his qui traiecti fuerant,alter misertus est uxoris formosae unius ex captivis.Hic captivus fuit sub virgine formosa,alios magnitudo munerum coepit,linea vestimenta et stragula ab utraque parte simbriata.Plane unusquisque ipsorum hoc propositi habuit,ut suas domos servis replerent et villas pecudibus et in omnem libidinis licentiam proruperunt.Itaque victi a Scythis victoria foedissima et dissolutissima eos tanquam benefactores et servatores priscos cum armis exceperunt.At illi tanta re sine ullo labore adepta,ex clade quam domi acceperant,suam comparaverunt prosperitatem.Nam pro desertis Scythiae locis,et barathro,in Romanum invaserunt imperium.—Ily módon akik a parancsnak ellenálltak meg lettek semmisitve .Akik azonban elöbb részesültek a császár kegyelméből ,de magukat értékesebbeknek tartották,őket kinevették,mert mint katonák megfelelőek voltak,de túl faragatlanoknak és műveletleneknek tartották őket a civil ügyek intézésére.A császár azt a parancsot adta Antiokiából,hogy a még semmire sem használható fiatalokat küldjék különböző római régiókba és mint tuszokat tartsák ott őket.Egyébként ne maradjanak a katonák a parton tömegben,a harcra képes katonákat addig ne engedjék át amig le nem adják a fegyvereiket.Voltak akik kijátszották ezt a parancsot egy kedves arcu gyerek miatt azok közűl akik átjöttek,a másik egy fogoly szép felesége miatt.Egyiket egy szép szűz ejtette rabúl,másokat ajándékokkal vettek meg lenvászon őltözetekkel,mindkét oldalán himzett rojtos takarókkal.Sőt olyanok is voltak,akik uj cselédekkel töltötték fel a háztartásukat, marhákkal a tanyáikat és mindenféle élvezetekbe merültek .Igy lettek legyőzve a szkiták által a leg gusztustalanabb és leg bomlasztóbb győzelemmel.Ők megannyi dolgot megszereztek erőfeszités nélkűl,és az othon elszenvedett veszteségeik után itt boldogultak.És Szkitia pusztája és pokla után megszállták a Romai Birodalmat.”

Itt ujra felvetődik a gyanú,mivel tudott egy barbár nép amelyik Szkitia pusztáiról menekült,megvesztegetni egy magasabb kulturával rendelkező birodalmi népet? Ha át tesszük az eseményeket a 13.századra,amikór a tatárok elől menekültek,akkór már érthető,ugyanis abban az időben Magyarországnak minden adottsága meg volt,hogy egy gazdag civilizált társadalommal rendelkezzen.Biztosan vittek magukkal sok értékes holmit,amivel le tudták kenyerezni az egész római birodalmat,de az is biztos,hogy nagyon sok kincset elástak.A tatárok közel kétévi Kárpát-medencei tartozkodásuk alatti legfőbb foglalkozásuk a kincsek utáni vadászat volt.Számtalan embernek meg kellett halni,akiket az elásott kincsekért vallattak.
Nem mindegy az, hogy a manapság talált kincseket is melyik századokra datálják,és kiknek tulajdonitják.

Atque adeo,iam tum barbara eorum natura et perfida,ex eo quod foedera pro nihilo ducebant,apparuit.Etenim aetas inutilis,a traiectione suscepta magno studio et cura,eorum qui hoc consilii dederant,per gentes,et nationes,ut habitaret,est dispersa.Domestici,uxores,filii,hi quidem signa regia gerebant.Illas autem conspicere erat mollius et venustius quam captivas decebat vestitas.At captivorum filii,et quicquid illis fuit mancipiorum,aeris temperie in altum se sustulerunt,et praeter aetatem pubuerunt et in immensam multitudinem adunatum et auctum est hostium genus.—A barbár és álnok természetük miatt ugy tünt,hogy a szövetség nem vezet semmire.Hiába való volt az a gonddal és vigyázattal eltervezett dolog,hogy a befogadottakat szórják szét a birodalomban.Cselédek,feleségek gyerekek mind a város jelét viselték.De sokkal ékesebb ruhákat viseltek mint az a foglyokhoz illett volna.És mint amikór a meleg levegő a magasba emelkedik ugy nőttek és értek meg a foglyok gyerekei és nagy tömeggé nőtt az ellenséges nemzet.

Ezek a mondatok is sokat elárulnak.Hogy lehettek az Ázsia pusztáiról idevetődött menekültek őltözékei szebbek mint a művelt birodalmi emberekéi?De azt is irja,hogy minden gondosan előre el volt tervezve.Ez megint csak a 13.századi eseményekre találó,amikór az eretnekeket és a római egyházi intézménnyel konfliktusban álló népeket meg kellett leckéztetni.Az irás első felében azt olvassuk,hogy a szkiták akkór még nem menekültek voltak,hanem meghivottak,de mindent lenéztek és megvetettek,amit nekik felmutattak.Itt burkoltan épp azt irja le,hogy a “szkiták”,vagyis a magyarországi egyházi képviselők nem akarták elfogadni sőt lenézték a Róma által képviselt dogmákat.

A továbbiakban szó van egy meséről amely a keletrómai népek között terjedt,hogy miután egy sárkányt legyőztek,ennek a fogai szétszóródtak a birodalomban,amely fogakból mint az elvetett magból mind sárkányok keltek ki.A Kárpát-medencei nép harci jelképe a sárkány volt.A Bátoriak cimerén pedig sárkány fogak vannak.A sárkány latin neve a dragon innet kapta a nevét az egyik hadosztály a dragonyosok.A dragonyost dragosnak is nevezték.Egy Dragos nevű hadvezér alapitotta meg állitólag Moldvát.

Egy kis adalék:

A leirt esemény a 235-ös évre datálják,és azt állitják,hogy ez lenne a S.Orsolya és társai ellen elkövetett vérengzés.S.Orsolya történetét csak S.Erzsébet álmából tudjuk,tehát nem hiteles.Ha viszont a 235 -höz hozzá adunk ezer évet akkór olyan történetet találunk,amit azok akik megélték csak kódolva merték leirni.

326.old:”Cum essemus Romae,fuerunt ibidem eo tempore duo principes iniqui,quorum nomina erant Maximus et Aphricanus:qui videntes magnam esse multitudinem nostram et multos confluere ad nos et nobis associari,indignati sunt vehementer adversum nos:et metuebant ne forte per nos multum crescere et roborari deberet religio Christiana.Unde cum explorassent iter nostrum quo perrecturae eramus ,miserunt cum festinatione legatos ad quendam cognatum suum nomine Julium,qui erat princeps gentis Hunnorum,hortantes eum ut educto exercitu suo persecutionem nobis inferret ac deleret nos.Qui cito acquiescens voluntati eorum,cum armatam multitudine egrediens irruit super nos cum venissemus Coloniam,ibique effudit sangvinem nostrum.-–Amikór Rómában voltunk,élt ebben az időben két igazságtalan vezető(Rómában kik lehettek a vezetők a középkórban?)Maximus és Afrikánus,akik látták,hogy sokan vagyunk és sokan özönlenek hozzánk és hozzánk társulnak,ezért nagyon kikeltek ellenünk és attól féltek,nehogy általunk nőjjön és erősödjön meg a keresztény vallás.Amikór kifürkészték az utjainkat,sietve elküldték Juliust(itt köszön vissza Juliánus barát)hun nemzetiségű vezetőt a rokonaihoz,hogy hozza el csapataikat minket leverni és megsemmisiteni.Aki gyorsan megfogadta a parancsaikat és nagy tömegű hadsereggel ránk rontott,amikor Köln felé mentünk,ahól kiontotta a vérünket.”

Képtalálat a következőre: „tatár járás”