Scythica dissertatio—Szkitiáról való értekezés

by fabsanyo

Képtalálat a következőre: „szkíták”

Minden jel arra mutat,hogy a nagy orosz sikságra lokalizált Szkitia mellett létezett egy ősibb kissebb méretű Szkitia a Kárpát-medencében.Érdekes,hogy mig idegen történészek csupa jót irnak a számlánkra,addig mi öngyilkos módon magunk alól vágjuk ki a fát.
https://books.google.ro/books?id=fJxOAAAAcAAJ&pg=PA24&dq=iustitia+scytharum&hl=hu&sa=X&ved=0CEoQ6AEwBWoVChMIsru2gbGNxwIVS1UsCh1GFAAE#v=onepage&q=iustitia%20scytharum&f=false Scythica dissertatio
1.old:”Ipsi se Scolotas appelabant.—Ők(a szkiták) magukat skolotáknak nevezték.”
A régi latin irásokban a szkita szót scita-nak irják,ami tudást jelent.Valószinű,hogy ugyanilyen értelme volt a skolotának és lehet,hogy a skola latin szó is innen ered.
4.old.:”Nomen enim Scytharum fortasse Persici belli tempore increbuit:Homero certe omnino non innotuit.Is novit tantum in universum gentes boreales nomadum more vitam degentes propter iustitiae laudem nobiles,nomine.Proprio nomine nec Scytharum nec Scolotarum ulla sit apud Homerum mentio,et profecto utrumque nomen nondum extitit,nec ubi ponas illos Homeri lactivoros boreales,potest diiudicari.—A szkita név,valójában talán a perzsa háborúk idején kezdett elterjedni:Homerus biztosan nem tesz emlitést róla.Ugy tudni,hogy északon nomád életet élve a nemes igazságosságuk miatt dicsérték őket.Valójában sem a szkita sem a szkolota név nincs emlitve Homérosznál,pontosan nem lehet a névre következtetni még ott sem ahól Homerosz északi tejevőkről beszél.”
25.old.:”Quod porro Ptolemeus de Scythis habet nihil est:si enim distinguit Scythiam intra et extra Imaum(montium)…Ptolemeusznál sem találunk irást a szkitákról,csak annyit,hogy különbséget tesz az Imáumi hegyen kivüli és azon belüli Szkitia között.”
Az Imáumi hegyet csak is a Kárpátok gyűrűjével lehet azonositani.Ha valamiről azt állitjuk,hogy belül van,akkor azt valami körül veszi.
38.old.:Ister maximus terram fluvius secundum Nilum,a Celtis originem capit ,omnem Europam perfluit cursu ad orientem directo:postquam vero in Agathirsis (Hungaria nostra) Marim excepit,ad Eurum se convertit,tamen (ut dixi),quamvis alterum amnis flexum ,quo ad orientem rursus it,Herodotos non nominet,ideo hunc omnino nesciisse non putandus est,alioquin mirum videri potest,cur ostium dicat ad Eurum(rursus) vergere.—Az Iszter a Nilus után a Föld legnagyobb folyója,mely a keltáktól ered egész Európát átszeli kelet felé:miután pedig az Agathirszeknél(a mi Magyarországunknál) találkozik a Marossal,utána kelet felé veszi az irányt,mégis (hogy ugy mondjam),mintha egy más folyóról lenne szó amely ujra kelet felé megy,melyet Herodotosz nem nevez meg,bár nem feltételezhető,hogy ő ezt nem tudta,azon minden esetre csodálkozni lehet,hogy miért mondja,hogy a kijárat ismét kelet felé fordul.
Herodotosz tudhatott egy pannóniai tengerről,amely a Vaskapú elzáródásakor időnként feltöltődött a Duna Tisza Maros találkozása körül.És amikor egyes irásokban megjelenik a Ponto aquilonari(északi tenger),akkor inkább erre gondolhatunk és nem az északi jeges oceánra.Valószinű,hogy a Maris(Maros) folyó a nevét épp ettől a “tengertől” kapta:mare=tenger .A Marossal persze a Duna csakis ugy találkozhatott,ha már előzőleg egyesült a Tiszával,egy tavat képezve.Valószinű,hogy Ovidiuszt is ide száműzték és nem a Fekete tenger mellé.
https://books.google.ro/books?id=a25kAAAAcAAJ&pg=PA49&dq=scytharum+soboles&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwja5ev1sILSAhUE7hoKHXzbAJw4ChDoAQg6MAU#v=onepage&q=scytharum%20soboles&f=false
11.old .Ovidius:”Crede tamen,nec te causam nescire sinemus,horrida Sarmaticum cur mare duret hyems.Proxima sunt nobis plaustri praebentia formam,et quae praecipuum frigorasydus habent.Hic oritur Boreas,oraque domesticus huic est,Et sumit vires á propiore loco,At Notus adverso tepidus qui spirat ab axe,est procul et rarus,languidiorque venit.”…”Quinetiam stagno similis,pigraeque,paludi caeruleus vix est,diluiturque,color.”—Azonban hidd el,hogy nem feltételezzük,hogy nem tudod az okát,hogy miért fagy be télen a Szarmát tenger.A közelünkben (lakó)kocsik vannak,melyekben igen hideg van.Innet ered a Bóra,ez gyüjti egyhelyre az embereket.De az északkal ellentétes irányból fújó melegebb szél lassan jön és ritkán…Ez a megrekedt mocsári állóviz nem igen kék,inkább zavaros szinű .
Ez a szarmát tengernek nevezett mocsári álló viz nem lehet más mint a fent emlitett pannon tó.

https://books.google.ro/books?id=igZPAAAAcAAJ&pg=PA13&dq=hungaricarum+origines&hl=hu&sa=X&ved=0CCUQ6AEwATgKahUKEwizk6G_qZLHAhXGsxQKHVtaAc4#v=onepage&q=hungaricarum%20origines&f=false Rerum Hungaricarum scriptores varii. Historici, Geographici

7.old.Hanc Scythicam Hungaricarum primaevi auctores historiarum in Europa posuere:illamque versus orientem extendi et ab uno latere Ponto aquilonari,ab alio Ripheis montibus,ab oriente vero Asia et ab occidente fluvio Etheul:quem et Don vocari dixerunt:includi scripsere :gentesque in illa procreatas vanitatibus deditas,ocia amplecti:actibus Venereis intendere:rapinas amare et generaliter coloris plus nigri quam albi esse dixerunt….Preterea in Scythia grandem fluvium Don vocatum oriri et illum ab Hungaris Etheul nuncupari et hunc fluvium monteus niveos qui Scythiam cingerent transcurrere:amisso nomine Ethewl Don vocari….Longitudinemque Scythiae patriae trecentis et sexaginta ,latitudinem vero centum nonaginta stadiis extendi:situm etiam eiusdem tam munitum,ut in uno tantum loco parvissimo introitus illac reperiatur existere.Et rursus ab oriente Scythiae Bessos et Cumanos albos vicinari:ac circa mare aquilonis ab occidente usque Susdaliam desertum esse sylvestre humano generi immeabile.—Ezt a magyar Szkitiát az első történelem irók Európába helyezték:mely kelet felé terjed egyik oldalát az északi tenger,másik oldalát a Rifei hegy határolja,kelet felé Ázsia,nyugat felé az Etele folyó,melyet Donnak is neveznek…azt is irják,hogy az itt élő népek csak hiábavalóságokkal foglalkoznak,lusták,nemi kicsapongók,szeretnek rabolni inkább sötét mint fehér a bőrszinük…Ezen kivül Szkitiából ered a Donnak nevezett nagy folyó amit a magyarok Etelnek hivnak,mely folyó havas hegyeken folyik át melyek körül zárják Szkitiát…A Szkita haza hossza háromszáz hatvan stádium,a szélessége pedig száz kilencven stádium:az elhelyezkedése annyira megerősitett hogy csak egyetlen kis helyen van bejárat hozzá.Keletfelöli szomszédaik a besenyők és a fehér kumánok,és az északi tenger nyugati felén olyan sürű erdőség található ami ember számára átjárhatatlan.
Nyilvánvaló,hogy a kompilátor régi irásokból másólt,amelyeket nem sok sikerrel a 16.századi történelmi felfogáshoz akart igazitani.Itt megtaláljuk a Jordánes féle magyar gyalázkodást és a magyarok mindenáron való kiebrudalását a Kárpát-medencéből.A Don viszont lehet a Donau(német) röviditése.Az Etele pedig valószinű,hogy a folyó általános neve,ami az étellel ál kapcsolatban.A legbőségesebb táplálékot a folyók nyujtották,nem hiába mondták a Tiszáról,hogy két harmada viz és egy harmada hal.Az “északi tengert” itt megint a Pannon tóval azonosithatjuk.A Rifei hegyek pedig a Kárpátok,melytől keletre valóban a besenyők és a kumánok laktak,de ez a vidék abban az időben már Ázsiának számitott.
Ha ezt a Szkitiát a Kárpátoktól keletre helyezzük,akkor óriási ellentmondásokat találunk,mivel a Don folyó nem folyik keresztül olyan havas hegyeken melyek körül zárnák Szkitiát.Ellenben a Duna igen.A hab a tortán az,hogy ez a Szkitia annyira körül zárt,hogy csak egyetlen kis bejárata van.Ezt szintén csak a Kárpát-medencével lehet azonositani.

https://books.google.ro/books?id=wlpTAAAAcAAJ&pg=PA806&dq=vita+heroum+scytharum&hl=hu&sa=X&ei=2_9FVeORLYLYU5eHgfgJ&ved=0CF8Q6AEwCQ#v=onepage&q=vita%20heroum%20scytharum&f=false Historiarum Libri IX …
25o.old Dárius hadjárata
257.old.:Itaque Scythia veluti formam quadratam habentis,duae partes que ad mare pertingunt,altera et mediteranea ferens,altera ad maritima,usquequaque sunt pares.Nam ab Istro ad Boristenem decem dierum est iter,tantundem a Boristene ad Meotidem paludem.A mari mediterranea versus usque Melanchlenos qui supra Scythas habitant,viginti dierum iter.Supputantur autem a me in singulos dies itineris ducena stadia.Ita transversa Scythae erunt quator millium stadiorum:rectaque ad mediterranea ferunt,totidem stadiorum.—Igy Szkitia alakja majdnem négyzet alakú,két része(oldala) tengerek felé tart,egyik a mediterrán,a másik a (Fekete)tenger felé,ugyanakkora távolságra mindkettőtől.(Mert az Isztertől a Boristenesig tiz napi járás,és ugyanennyi a Borisztenestől a Meotiszig).A mediterrán tenger irányából a Melanklénosokig akik a szkiták fölött laknak,husz napi ut. Feltételezem,hogy egy nap alatt 2oo szádium utat lehet megtenni.Igy Szkitia szélessége(délről északra) 4ooo stádium,a Mediterrán tengerig ugyanennyi stádium.
Egy stádiumnak vegyünk 2oo m ,igy a 4ooo st=8oo ooo m=8oo km.Tehát körül belől ennyi a Szkitia hossza és szélessége.A fent leirt elhelyezés szerint épp a Kárpát-medence közepén található.A későbbi kompilátor hamisitási célból ide is beszurt egy megtévesztő mondatot,ami viszont teljesen idegen a szövegkörnyezettől:”Mert az Isztertől a Boristenesig tiz napi járás,és ugyanennyi a Borisztenestől a Meotiszig”.