Őstörténeti manufaktura

by fabsanyo

Képtalálat a következőre: „dákok”
https://books.google.ro/books?id=UTF5uq7FVZcC&pg=PA257&lpg=PA257&dq=Bocolabras&source=bl&ots=SDC5ywJwjP&sig=-QwbUWXNFJi7KabM1cyJNEYxo78&hl=hu&sa=X&ei=lliIVKflF-SeywPy8oDYDA&ved=0CCAQ6AEwADgK#v=onepage&q=Bocolabras&f=false
Nem mondhatjuk,hogy holmi ellenörizetlen amatör történész kezéből került volna ki ez az irás,mivel az alábbi szöveg igazolja,hogy komoly a vallás iránt elkötelezett teologusok aláirásával kerül kiadásra.
“Ego Stephanus Charletus Societatis Iesu in Provincia Franciae Provincialis permitto ,ut Protrepticon et prima Delineatio Apparatus Historiae Byzantinae á P.Philippo Labbe nostra Societatis Sacerdota conscripta,et á tribus eiusdem Societatis nostre Theologis approbata in lucem edantur.Datum Lutetiae ultimo Februarii 1648.”—Én S.Charletus francia tartományi jezsuita és három más jezsuita teologussal együtt engedélyezem a könyv kiadását.február hónap 1648.
Igy fenn áll a gyanú,hogy az ókori történelem mai változatát,csak később gyártották le.
Ex historia Petri Patricii et magistri.
Ez a magiszter biztosan valami régebbi irásokból mazsolázta(excerpta) ki a mondatokat,de aztán amikór rájött,hogy nem vetnek valami dicső fényt a nagy birodalomra,utánna el kezdett ferditeni .
23.old.:Decebalus Dacorum Rex per praeconem pacem Domitiano denunciavit.Quamobrem Domitianus Fuscum misit cum magna manu.Hoc ubi Decebalus didicit,ad eum rursus legatum misit qui cum irrisione illi diceret se pacem facturum,si unusquisque Romanorum vellet illi quotannis pendere duos obolos,sin minus,ausurum et magna mala illis illaturum.—Decebál a dákok királya a szószolójával békét ajánlott Domiciánnak.Ezért Domicián Fuszkuszt küldte hozzá nagy sereggel.Mikor Decebál erről tudomást szerzett,ujra küldöttet menesztett eléje aki ironokusan azt mondta,hogy ha békét akar,akkor minden római évente két obolt(görög pénz)fog fizetni,ellenben könyörtelenűl elfognak bánni velük.
24.old.Decebalus misit ad Traianum legatos ex his qui pileos ferunt (hi enim apud Parthos sunt honoratiores.)Prius autem comites miserat qui apud eos viliores habentur .Hi cum ad Traianum venissent,abiecerunt arma et manibus post terga vinctis mancipiorum et captivorum instar,Traianum orarunt,ut cum Decebalo in colloquium veniret.—Decebál küldötteket meneszt Trajánhoz a saját embereiből,akik sapkát viseltek(ugyanis a pártusoknál a legelőkelőbbek viseltek sapkát).Elöbb viszont olyanokat küldött,akik kevésbé voltak előkelők.Akik amint Traján elé jöttek,ledobták a fegyvereiket és rabszolga módra hátrakötözött kezekkel kérték Trajánt,hogy jöjjön megbeszélésre Decebállal.
Rursus Decebalus legationem ad Traianum misit,que denuntiaret,ut a bello cessaretur.Pollicebatur se omnia arma et bellica instrumenta Traiano redditurum et Romanos machinarum fabricatores et transfugas qui apud eum esset,et omnia praesidia et castella quae extrucsisset,diriturum.Cessurum quoque omni terra qua Traianus potitus esset et eius et Romanorum hostes,pro suis hostibus habiturum,neque posthac ullos transfugas admissurum,nequve ullum militem Romanorum retenturum.Has conditiones hac legatione propositas Traianus approbavit.At Decebalus in conspectu Traiani arma abiecit et in terram cadens eum adoravit et ad eius pedes postratus iacuit.Legatos etiam Romam misit,qui quoque mancipiorum more erant manibus vinctis.—Decebál ujra küldötteket menesztett Trajánhoz,akik felszólitották,hogy álljon el a háborútól.Megigérték,hogy minden fegyvert és háborus eszközt vissza fognak adni Trajánnak és a római fegyvergyártókat és szökevényeket akik nála vannak,és minden erőditményt és várat amit épitett le fogja rombólni.El fog menni minden római birtokban lévő területről,a foglyokat kölcsönösen ki fogják cserélni,és a jövőben nem fognak fogadni szökevényeket,sem római katonákat nem fognak visszatartani.Ezeket a feltételeket melyeket a küldöttek állitottak Traján helyben hagyta.Decebál pedig amint meglátta Trajánt eldobta a fegyvereit,a földre vetette magát és imádta Trajánt.Tehát követeket küldött Rómába kik hátra kötött kezekkel rabszólga módra jelentek meg.
Mennyire nyilvánvalóan látszik a ferdités.
Azt kell tudni,hogy ezek a mondatok régi irásokból lettek kiragadva,annak a bemutatására,hogy hogyan viselkednek a követek, akik a rómaiakhoz mennek.Az egész könyv cime egyébként ami Biborban született Konsztantinus gyüjteményében van :De romanorum legationibus ad ethnicos(a római követek(viselkedése) a nemzeteknél).
A rómaiak alatt bizánciakat kell érteni.Ez abból is látszik,hogy a Decebál küldötte nem római,hanem görög pénzt kér.Azt irja ,hogy a dák követek sapkát viseltek,mert az előkelő pártusoknál ez a szokás.Vagyis a dákok itt pártusok.
Az ismeretes,hogy a 11-12.századokban a magyarok sokat harcoltak a bizánciakkal,váltakozó sikerrel.Valószinű,hogy a világtörténet kidolgozásánál,ami a jezsuiták műve, ezen eseményekből gyártották le ugy a dák ,mint a hun és avar történeteket.
Nem tudom,hogy a régészek készitettek volna egy olyan tanulmányt,hogy egy épitmény,egy várfal,az időjárás plusz az emberi tevékenység hatására,mennyi idő alatt bomlik le arra az állapotra,amelyben a régészek feltárják.Gondolom,hogy a folyamat sokkal hamarabb végbe megy mint ahogy azt hinnénk.Fenn áll a gyanú,hogy valóban létezett egy római kór,az ezredforduló körül,és egy csak papiron létezett időszámitásunk kezdete körüli.Amikór a római császárokról olvasunk a történelem könyvekben,nem nagyon találjuk,hogy ezek pontifex maximusok is voltak,pedig a kőbevésett feliratokon ez áll.
https://books.google.ro/books?id=JG1bAAAAcAAJ&pg=PR53&dq=Schediasmata+praeludialia&hl=hu&sa=X&ei=yFwxVaeGEoLCywPnyYCYDQ&ved=0CFUQ6AEwCQ#v=onepage&q=Schediasmata%20praeludialia&f=false Corpus inscriptionum
A pontifex maximus pedig nem más mint a pápa.Akkor el kell dönteni,hogy a császár volt pápa,vagy a pápa volt császár.Szerintem az utóbbi az igaz,és akkor már a középkori rómában vagyunk.
Két dolgot lehet megfigyelni majdnem minden feliraton :1.A császárt mindig pontifex maximusnak hivja,2.A régi szokások és ritusok eltörlését parancsolja.(Ugye ezt parancsolták mindig a pápák és Szent István is.
“Bábelnél” a nemzetek keveredtek össze.Igy már nem lehet felismerni hogy kik az “isten gyermekei”=Sét leszármazottai és kik a Kain=LU SA GAZ leszármazottai.
Sandor Fabian Nem tudom,hogy a régészek készitettek volna egy olyan tanulmányt,hogy egy épitmény,egy várfal,az időjárás plusz az emberi tevékenység hatására,mennyi idő alatt bomlik le arra az állapotra,amelyben a régészek feltárják.Gondolom,hogy a folyamat sokkal hamarabb végbe megy mint ahogy azt hinnénk.Fenn áll a gyanú,hogy valóban létezett egy római kór,az ezredforduló körül,és egy csak papiron létezett időszámitásunk kezdete körüli.Amikór a római császárokról olvasunk a történelem könyvekben,nem nagyon találjuk,hogy ezek pontifex maximusok is voltak,pedig a kőbevésett feliratokon ez áll.
https://books.google.ro/books?id=JG1bAAAAcAAJ&pg=PR53… Corpus inscriptionum
A pontifex maximus pedig nem más mint a pápa.Akkor el kell dönteni,hogy a császár volt pápa,vagy a pápa volt császár.Szerintem az utóbbi az igaz,és akkor már a középkori rómában vagyunk.
Két dolgot lehet megfigyelni majdnem minden feliraton :1.A császárt mindig pontifex maximusnak hivja,2.A régi szokások és ritusok eltörlését parancsolja.(Ugye ezt parancsolták mindig a pápák és Szent István is.
Advertisements