Hóditás zarándokokkal

by fabsanyo

Képtalálat a következőre: „várostrom”

A latin nyelvben a zarándok neve peregrinus,ami zarándokot,utazót,vagy migránst jelent.A zarándokok felhasználása katonai műveletekben először III.Ince pápa idejéből van feljegyzés,aki az albigens eretnekek leveréséhez 6ooo tébai harcost és 4o ooo zarándokot(peregrinos) alkalmazott.Ugyanehhez a fogáshoz nyult I.Mehmet szultán Bizánc bevételénél 1453-ban.1456-ban Nándorfehérvár(Belgrád) ostrománál szintén ezeket találjuk a török ostromlóknál,de ugyan ilyen zarándokokat használt fel Kapisztrán János nem kis sikerrel,ugyanis egyrészt ezeknek köszönhető a vár sikeres megvédése.Kik voltak valójában ezek a zarándodokok?Nincstelen szerencse lovagok,de zömében képzetlen koldus tömeg,akik a zsákmány reményében ,vagy a hit megvédése érdekében(mint a Kapisztrán által tóborzott zarándokok)készek voltak az életüket kockáztatni.Kapisztrán nagy érdeme az volt,hogy hires szónoki képességével mozgósitani tudta ezeket a tömegeket.Ennek a műveletnek a hátúlütője az volt,hogy a nyomorból jött koldus sereg magával hozta a pestist is.
https://books.google.ro/books?id=HGN8whtj5DYC&pg=RA5-PA74-IA1&dq=scytharum+haemus&hl=hu&sa=X&ei=tKxUVaqCJsHC7AbKloDoAQ&ved=0CEsQ6AEwBg#v=onepage&q=scytharum%20haemus&f=false 115.old.

Konstantinápoly bevétele

Mechmet Murát fia már nyáron hozzáfogott a Bosporusz eurrópai partján,ahol a szoros a legkeskenyebb egy erőditmény épitéséhez melyet Laemokopiának nevezett el.Az erőditmény magas tornyokkal volt ellátva melyekben ágyuk voltak elhelyezve,az európai hajók megakadályozására.Ez után elinditotta a fosztogató hadjáratot a Peloponézosz ellen.”Quadraginta myriades hominum dicuntur tum temporis in exercitu regis fuisse.”—negyven milió ember volt ebben az időben a király seregében.(Ez biztos ,hogy tulzás).”Numerum autem iumentorum apud omnes constat duplo maiorem fieri,ut satis alimenti pabulique equis hominibusque sit”.—Az állatok száma ennek legalább a duplája kellett legyen,hogy annyi embert és lovat ellássan élelemmel..”Turci quod sciam sibi necessaria semper apportant,quocumque tandem bellandi gratia proficiscantur”.—A törökök,amint tudjuk a szükséges élelmet valami módon máshonnan szerezték be. Ehhez sok tevét és szamarat használtak.

A szultán hajóhaddal indult Bizánc ellen.Amint ezt a görögök észrevették,lánccal elzárták a szoros bejáratát.A szárazföld felől a várost dupla fal védte.A szultán felállitotta a várfalak körül a ostromló eszközöket. Többféle ágyút használtak,melyek közül a legnagyobbakat egy Orbán nevű ágyúöntő csinálta,aki eredetileg a görögöknek ajánlotta a prototibust,de miután ezek visszautasitották és mivel pénzhiányban szenvedett (“inopia rei familiaris”—a családja inségben szenvedett) eladta a törököknek.Az ágyúgolyókat a Feketetengerbeli fekete kövekből állitották elő melyek súlya a legkisebbeknek fél tálentum a legnagyobbaké három tálentum,vagyis kb. negyedkilótól másfélkilóig.A legnagyobb ágyú hangja negyven stádium távolságra is elhallatszott.A vár bevételét a szultán többféle módon kisérelte meg.Az ágyúkkal a falakat rombólta.Megpróbáltak alagutat furni a várfalak alatt,mire a görögök tüzet dobtak(Valószinű hogy kőolajból )az alagutásókra.A törökök fatornyokat helyeztek el a várfalak mellett és innen létrákkal próbáltak bejutni a várba.A tengeren nem tudták megközelitenin a várat,mivel a szorost a görögök lánccal zárták el.Ekkor a törökök a hajóikat összesen hetvenet,a szárazföldön megkerülve a várat átvitték az öböl másik felére.Igy hajókon is megtudták közeliteni a várat.Két görög hajó megpróbálta megakadályozni a török hajók vizrebocsátását,de a törökök elsűlyesztették,az életben maradt legénységet a várfalak alatt a görögök szemeláttára lefejezték.Erre a gorögök is lefejeztek néhány török foglyot a várfalak csúcsán a törökök szemeláttára.

Negyven napi ostrom után a vár tornyai leomlottak és a várfalak nagyrésze.Maguk a görögöknek is voltak ágyúik,de ezek használata többet ártott mint használt,mivel minden lövésnél a falak megremegtek és a frissen visszaépitett részek könnyen leomlottak.Miután nyilvánvalóvá vált a vár eleste,egy Ismael nevű török küldött érkezett a a görögökhöz és eképp szólt hozzájuk:”Res vestre ,viri Greci in summo discrimine nunc versatur.Quare non mittitis legatum ad regem petitum pacem?Si mihi vultis negocium istud commitere,facile eo inclinabo regis animum ut vobiscum foedus feriat.Nam non dubito quin gratiam maximam satis relaturi ei qui illud vobis effecerit.Et quam primum foedus intervenerit urbs vestra foedissime diripieretur et vos ad internecionem omnes miserabilem in modum peribitis:Uxores liberi vestri in mancipiorum numerum referentur et in calamitatem devolvemini intolerandam.Mittite igitur mora omnis absit,legatum ad regem et pacem vobis conficiam.—A helyzetetek görög férfiak válságos helyzetbe került.Miért nem meneszttek küldöttet a szultánhoz békét kérni? Ha rám bizzátok ezt a feladatot könnyen rábirom a szultánt a békekötésre.Mert nem látom,hogy ki tudná nektek jobban kieszközölni a kegyelmet.És ha létre is hozhat egy egyességet,utána le fogják rombólni a városotokat és nyomorultúl meg fognak őlni:az asszonyaitok és gyerekeitek rabszolgák lesznek és a legnagyobb nyomoruság vár rátok.Küldjetek tehát habozás nélkül követet a szultánhoz és békét fogunk nektek kieszközölni.

A görögök el is küldték egy emberüket a szultánhoz,de a szultannak ugy tűnt,hogy túl alacsony rangú,ezért nem bocsátkozott vele tárgyalásba,hanem egy megfizethetetlen váltságdijat kért a város megkimélése fejében.Igy a görögök kilátástalan helyzetbe kerültek,a törökök meg felkészültek a vár bevételére.A szultán a következő beszédet intézte a migránsokhoz(peregrinos):”Vir peregrini,meique filii,qui semper rem praeclare geretis quocunque belli tempestatem vertero in vobis certo situm est ut urbs illa occupetur.Scitis cum sententiam vobis interrogarem ,quod respondistis urbem captu esse facilem ,si saltem muri sternerentur.Circumductos igitur vos interrogavi si satis iam muri dissipati videantur.Tantum igitur muri quantum satis apparebat vobis,bombardarum impetu corruerat.Nunc itaque cum tempus postulet ut oppugnationem urbis accipiamus,hec vobis proponere volui.Vos qui ubique cum apud me ,tum apud maiores nostros semper plurimum laudis et gloriae rebus fortiter gestis invenistis,rogo Graecorum regnum parare velitis.Haud vos praeterit quot nobis in Europa Asiaque praefecturae sint.Harum et pulcherimam et optimam ei dabo,qui primus in supremum murum evaserit.Eundemque pro dignitate honorare non cessabo…—Zarándokok, fiacskáim,kik kitünően helyt álltatok bármilyen háborus helyzetben bizom bennetek,hogy ezt a várost be fogjátok venni.Tudjátok,amikor erről beszéltem veletek azt mondtátok,hogy a város bevétele könnyü lesz ha a falak leomlanak.Ha körül viszlek benneteket s megkérdem hogy elég fal leomlott.Mindez az ágyúzásnak köszönhető.Most tehát amikor eljött az idő,hogy hozzáfogjunk az ostromhoz,a következő ajánlatot teszem nektek.Ti akik ugy mellettem,mint az elődeink mellett mindig dicsőséggel kiálltatok most a görögök birodalmát fogjátok megszerezni.Hogy felednétek el hogy Európában és Ázsiában prefekturáink vannak.Ezt a tisztséget annk fogom adni,aki elöbb jut fel a legmagasabb falra.És az iránta tett kegyeim nem fognak szűnni…
A vár elleni támadás Március napjában kezdődött:Megfújták a kürtöket ,dobok cimbalmok ,sipok adták a jelt a támadásra.A görög várvédők között alig akadt aki nem volt sebesült.A török előcsapatok(peregrini=migránsok) benyomultak a városban és megkezdődött a gyilkolás és fosztogatás.”Peregrini continuo regis castra mulieribus et pueris qui erant Graecorum illustriium liberi ,repleverunt:magnasque inde opes ferentes,admodum opulenti facti sunt.—A “zarándokok” egyre másra hurcolták a szultán sátrához az asszonyokat és gyerekeket,kik a görög előkelők gyerekei és asszonyai voltak.
A szultán sátrai körül rengeteg finom ruhák és más értékes holmik halmozódtak fel.A peregrinek(migránsok) megkezdték a zsákmányolt aranyékszerek árúsitását.Egy néhány peregrin megjelent a szultánnál a görög király fejével, nagy fizetséget remélve,de nem tudták elmondani hogy milyen körülmények között vesztette életét a király,igy elestek az igért előléptetéstől.
Izidor lengyel biborost inkognitóban eladták mint rabszolgát,de sikerült megszöknie,ha felismerték volna nem kerülte volna el a kivégzést.Nagyon sok Velencei hivatalnok és kereskedő jutott erre a sorsra.

Advertisements