Szent Theodoszia legendája

by fabsanyo

s-krisztina

http://digi.vatlib.it/view/MSS_Arch.Cap.S.Pietro.A.2

Az eset Diocletianus császár idejében történt valahól a Közelkeleten Cézáreában.Egy Theodoszia nevű nemes származású szűz felveszi a keresztény vallást és a saját szavaival élve eljegyezte magát Krisztussal,ezért nem hajlandó férjhez menni,inkább szülei tudta nélkűl a fogva tartott keresztény közösségben keres menedéket.Szülei és az előljárók kérésére a főpap elé viszik,aki nyilvános kihallgatást rendel el.Igy elkezdődik ketteik közt a párbeszéd:

CCXXIv:Preses:Ego volo ut audias nos et salutem consequaris honorandos deos et principes nostros.Et me tibi patrem adoptando.
Theodosia dixit :Que a te dictas preses audivi.et pietatem quam videris circa me exhibere quantum utilius es vitae presentis,centies tantum et amplius vitae aeternae est contrarius.Dic ergo mihi preses:caelum et terram et omnem firmamentum et ornamentum eorum quis fecit?
Preses dixit: Deus.
Theodosia dixit:quis Deus visibilis aut invisibilis?.
Preses dixit:Invisibilis.
Theodosia dixit:Quem invisibilem confiteris,comprehensibilis an incomprehensibilis?
Preses dixit :incomprehensibilis.
Theodosia scta dixit:Quis est ille edicito cui me suades immolare?
Preses dixit :Domino magno Jovi.
Theodosia dixit:Erras preses.Jovis visibiles est,et comprehensibilis,qui infirmitatem carnis portavit,et peccata quoque multa commisit.Castitatem sororis suae violavit,adulter moechatus.Violator castitatis dicendus est non deus.
Preses dixit:Multa te habeo interrogare ut religio vestra deposcit, humiliter et cum disciplina responde.
Theodosia scta dixit:Audi preses. Libertatem talem nos induit christos ut regum ut potestatem terrores non timeamus,nec personalitatem aliquid dicamus.sed sicut interrogas ita responsum accipias.
Preses dixit:Ergo Jovis deus non est cui et ipsi principes per salute sua cerimoniant?

Theodosia sc. dixit:Preses ut tibi respondeam veritatem compellentem,non superbia deiciente.Ecce quam insipiens es et vanus,ut aliud quod verum est confitearis et aliud per fallaciam adfirmes.
Preses dixit:Et Christus cur visibilis fuit et carnem gestavit?
Theodosia scta dixit:O preses putabam te haberes sapientiam tu autem in omnibus insipienter respondis,comparando carnem Jovis inmundi quem peccata nutrierunt et gehenna consumit,Illi gloriose incarnationi qui peccata mundat de quo sacramento non est temporis aliquid dicere quia nec tu dignus es audire.

Haec audiens urbanus preses in sibi labit vocem serpentis et exclamant dixit:Tollite a conspectibus meis inpudicam et expoliate
A magyar forditás:
A főpap:Szeretném ha meghallgatnál minket és saját érdekedben tisztelnéd az isteneinket és vezetőinket.És atyádként elfogadnál engem.
Theodoszia :Amit mondtál hallottam főpap, és az a tisztelet amit tanusitottam és ami a jelen életem szempontjából hasznos,százszór sőt többszőr hasznosabb az örökélet szempontjából ennek az ellenkezője.Mond meg nekem főpap:Ki csinálta az eget,a földet,ezek minden erőségeit és diszeit?
A főpap:Az Isten.
Theodoszia:Melyik Isten,a látható vagy a láthatatlan?
A főpap:A láthatatlan.
Theodoszia:Melyik láthatatlan Istent vallod,a felfogható,vagy a felfoghatatlant?
A főpap:A felfoghatatlant.
Theodoszia:Ki az aki elrendelte és akinek fel akarsz engem éldozni?
A főpap:Jovi a nagy Isten.
Theodoszia:Tévedsz főpap.Jovi látható,és felfogható aki gyarló hust(testet) visel,és nagyon sok bűnt követett el.Nővére szűzességét megsértette,nemi erőszakot és házasságtörést követett el.Aki nemi erőszakot követ el az nem Isten.
A főpap:Sokat hallgattalak hogy a vallásotokban hibát találjak,tehát alázattal és fegyelmezetten válaszolj.
Theodoszia:Hallgass ide főpap.Minket Krisztus egy olyan szabadsággal ruházott fel,hogy nem félünk a király meg a hatalmasságok terrorjától,sem más személyektől,hanem amilyen kérdéseket teszel fel olyan feleleteket fogsz kapni.
A főpap:Tehát Jovi nem az az Isten akiket maguk a hercegek is félve tisztelnek?
Theodoszia:Főpap én neked a meggyőző igazságot mondtam és nem odavetett fönnhéjázásból.Ime milyen balga és hiábavaló,hogy másban hiszel és hamisan mást állitsz.
A főpap:És Krisztus miért volt látható és hust(testet) viselt?
Theodoszia:O főpap,feltételeztem,hogy bölcs vagy ,te azonban mindenre balgán válaszolsz,összehasonlitva Jovinak a szennyes testét ami bűnből táplálkozik és a gyehena fogja megégetni,azzal a dicső megtestesüléssel amely a bűnöket megtisztitja és amiről nincs itt az ideje mondani valamit,és amiről nem vagy méltó hallani se.

Ezt hallva a város főpapja,kigyó hangon ezt kiáltotta:Hozzátok elömbe a szégyentelent és vetköztessétek le.

Következik egy kis kinzás ,ami után ujra vallatás.

Preses dixit:Tam cum dicas te unum dominum colere,tres adorare cognosceris.Ex quibus intelligi potest,patrem et filium quem dicitis adorandum.Quid tertium,quem spiritum sanctum appellatis hoc dicito.Per deos et per meam salutem audire delector.
Theodosia sancta dixit:Vere sicut scriptum est astuti sunt filii tenebrarum quam filii lucis.Tam sicut superius dixi quia non debet margarite pretiose ante porcos mitti.Verum etiam te Iudicem indignum iudicabo,audiendo sacramentum trinitatis.Et nunc adbibe patientiam tibimetipsi et dicam qualis sit ratio ista,per salute audientium.Audi ergo.Pater et Filius et Spiritusancto unum sunt trinitates maiestas.Nam sicut Filius ex corde patris procesit,ita et Sp.sc.de patre est.Propter ea tres confitemur personas,et unum credimus fide.Et sicut pater in filio.ita et filius in sp.sc..Vides ergo et filium et sp sc. ex patre..Propterea a nobis unus deus colitur,et trinitas vera cognoscitur.Sicut enim semper etsp.sc. in filio,ita semper et filius in sp sc. quicquid operatur sc.sp. unum est cum patrem et filio.Ecce audisti indignus qualiter in trinitatem credimus,et unum dominum adoramus et columus.Audisti quem interrogasti heretice.
Preses dixit:Multa verbositatem tuam sustinui,ut patientiam meam stantem populum cognosceret.
A magyar forditás:
A főpap:Amint mondod te egy istent tisztelsz és hármat imádsz.Ugy érteni,hogy Atya ,és Fiú akiket imádsz is.Ki a harmadik akit Szentléleknek neveztek? Az Istenre és az én üdvözülésemre szeretném ezt hallani.

Theodoszia:Bizony ahogy irva vagyon, ravaszabbak a sötétség fiai mint a fény fiai.Ahogy elöbb is mondám nem szabad a drága gyöngyöket a disznók elé vetni.Pedig bizonnyal meg foglak itélni téged méltatlan biró,tudtodra adván a Szentháromság szentségét.És most végy türelmet és mond meg ennek az értelmét a hallgatóság épülése végett is.Halld tehát:Az atya a Fiú és a Szentlélek egy a Szentháromság méltóságában.Mert ahogy a Fiú az Atya értelméből ered ugyanugy a Szentlélek is az Atyától van.Igy ezt mint három személyt valljuk és Egyként hisszük.És ahogy az Atya a Fiúban ugy a Fiú a Szentlélekben.Tehát látod,hogy a Fiú és a Szentlélek az Atyától van.Ezért Egyistent tisztelünk,amiben felismerjük az igaz Szentháromságot.Ahogy a Szentlélek mindig a Fiúban van,ugy a Fiú is mindig a Szentlélekben,és amint a Szentlélek mindkettőjükben dolgozik igy a Fiú és az Atya egyek.Ime most hallottad méltatlan pap, hogy milyen Szentháromságban hiszünk,és egy Urat tisztelünk és imádunk.Hallottad a választ amire kérdeztél te eretnek.

A főpap:Engedtem a bőbeszédednek,hogy a nép megismerje a türelmemet.

Ez után akár csak a kis kakas meséjében,megkinozzák,a kemencébe rakják,a tengerbe dobják és mindenhonnan élve ki jön.Az utolsó felvonás az,hogy a népet meghivják az arénába,ahova beengednek egy sor fenevadat:oroszlán párduc,medve,bika stb és közéjük dobják Theodosziát.Miután innet is élve jön ki, karddal lefejezik.Ezután nagy földrengés rázza meg az arénát.A szülei és a keresztények sokasága összegyül és nagy tisztességgel eltemetik.Szó sincs masziv keresztény üldözésről.

Az esemény a közel-keleten zajlik Cézáreában ,igy fel kell tenni a kérdést,hogy melyik vallás képviselője a főpap,akinek az istene Jovi?Ez nagyon hajaz a Jahvéra akit ma Jehovának mondanak.A római panteon fő istene Jupiter volt, mely név elég távol esik a Jovitól.
Jeromos idejében aki nem sokkal a diocletiáni üldözések után élt,Jeruzsálemben az uralkodó vallás a zsidó volt,ezért feltételezhetjük,hogy a vallató főpap is zsidó.De ha Theodoszia eretneknek nevezi a zsidó főpapot,ebből az következik,hogy a zsidó vallás a keresztény vallásból ered és nem forditva.Ha valami értelmet akarunk adni a szentháromságtannak, amit “Theodoszia kifejtett”,akkór az Atya a régi ,a Fiú az uj generáció,a Szentlélek,pedig a helyes gondolkodás amit mindkét generációban meg kell találni.Igy már nem egy despotikus kegyetlen bosszúálló Istennel állunk szembe,hanem egy valódi demokratikus uralkodó szellemiséggel.Igy a mai demokratikus felfogásnak megfelelően el lehet fogadni azt a kivánságot,hogy amilyen a mennyben ugy legyen a földön is.Ami megzagyvásitja a dolgokat az a megszemélyesités.Mert ha a Szentlélek személy és az Atyától van mint a Fiú,akkór testvérek.De ha nem fiú,mert egyszülött fiúról szól a fáma, akkór lány.Lehet,hogy épp Theodoszia személyével próbálták ezen irásban ezt szemléltetni,mert amikór lefejezték akár Krisztus halála után egy óriási földrengés keletkezik.

Régi krónikák ugyanezt a történetet mesélték el,de a hősnő neve Krisztina volt,ami még találóbb a harmadik isteni személyre. http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_krisztina .Tudjuk,hogy a reneszánsz korában volt egy nagy pestis járvány,aminek az elinditója valószinű,hogy a higiénia hiányával egybekötött kicsapongó nemi élet .Az Egyház szerint ez Isten büntetése volt a bűnök miatt. A papok a bűnt a nők csábitó szépségében látták.Ekkór voltak a nagy boszorkány perek,és ekkór “száműzhették” Krisztinát a Szentháromságból.Helyébe jött egy falokrata farizeus,a Saulból lett Pál személyében,akit ugyanugy lefejeztek,mint (Theudosia)-Krisztinát.A Krisztináról szóló irásról emlités van az elöbbi linken,de képek vannak róla több templomban.

Mivel itt emlitve van az eretnek szó,ezért feltételezni lehet,hogy az irás nem lehet régebbi a 13.századnál.Ettől az időtől kezdték vádolni egymást eretnekséggel különböző felekezetek.

A Szentháromság a fenti megfogalmazásban, hogy ugyanis a Fiú és a Szentlélek is(megszemélyesitve Krisztus és Krisztina),az Atya értelméből ered azt jelenti,hogy nem testi,hanem szellemi fogalmakról van szó.A megszemélyesités pedig az ősibb primitivebb istenhitre utal,amikór az isten fogalmát az emberi családról másolták le: Atya,anya,fiú,lány.Az eredeti bibliában az áll,hogy Ádám idejében a nők ikreket szültek,mindig egy fiut és egy lányt,akiket már eleve eljegyeztek mint házastársakat.http://digi.vatlib.it/view/MSS_Ott.lat.479 Igy nem csoda,ha az Isten gyermekeiről is igy vélekedtek.A régi, mondjuk eredeti keresztény vallásban megtaláljuk az Anyaistent a Nagyboldogasszony személyében.Ha csak egy bóldogasszonyról lenne szó,már mint Máriáról,akkór fölösleges lenne a Nagy jelző.Erre azért volt szükség,mert létezett egy másik boldog asszony a (Teodoszia)-Krisztina személyében,akit a boldogságos szűznek is neveztek,mivel habár Krisztus jegyese volt,a szeplötlenség követelményének megfelelően örök szűzességben “létezett”.Az apácák Krisztus jegyeseinek vallják magukat,és legtöbbjük mélységesen át is éli ezt a szerelmi viszonyt.Ugyan ilyen viszonyban állhattak eredetileg a barátpapok a boldogságos szűzzel,de miután ezt azonositották Máriával,és ők is Krisztus jegyesei lettek,ez sok lelki torzulást eredményezett.

A fenti párbeszéd valójában két felekezet közti vetélkedés volt, lehet épp a 14.században,a vallási szupremáció miatt.Eddigelé az irásokban és a képi ábrázolásokban lásd Anjou legendárium,csak Krisztus névről van szó nem Jézusról.A Jézus és Máriáról szoló történetet lehet hogy a reneszánsz korában találták ki,igy vonva a kereszténységet zsidó fennhatóság alá.Ennek a nem kevés ellenállásba ütköző akciónak a végrehajtásához létrehozták a jezsuita rendet,amelynek a neve is mutatja,hogy a jézusi vonal érvényesitése volt a cél.A fenti párbeszéd valójában az őskeresztény hitűek és a zsidó-keresztény hitűek közti hitvitát eleveniti meg.Az irás másolat,és mint ilyen módositott.Ez a mondat például,hogy:”Castitatem sororis suae violavit”=megsértette nővére szűzességét,csak a félrevezetés céljából lett berakva.A másik pedig:”adulter moechatus”=házasságtörést követett el,már valóban a Mária megtermékenyitésére utal,aki eleve József jegyese volt.A többi ótestomentumban található, isten parancsára történt gyilkosságokról nem is beszélve.Egész a 15.századig a pápák süvege a hármas korona volt amit erdetileg triarának hivtak.Innentől kezdve már ugyanazt a süveget kezdték viselni a pápák,mint a zsidó főpapok és a süveget átkeresztelték tiarára.Ezt láthatjuk az Anjou legendárium képein.

Hogy lesz a XIII.századi keresztes hadjáratokból III.századi keresztényüldözés.

http://digi.vatlib.it/view/MSS_Arch.Cap.S.Pietro.A.2

CLXVv.:Non credo non sacrifico,non adoro idola surda et muta.—Nem hiszek nem áldozok,nem imádom a néma (faragott) képeket(idola).
A képek nembeszélnek,csak mutatnak.Az irás viszont már beszél.Ezzel lehet érvelni,körül irni,megmagyarázni.A latin muta=néma és a magyar mutat szó is egy tőről származik,és azt fejezi ki,hogy hiányzik a beszédkészség.A nagy vallási összecsapások az irás megjelenése után keletkeztek.Egész a 13.századig nem volt meg az irás nagyméretű terjesztéséhez szükséges infrastruktura.Ennek a kifejlesztése után viszont robbanás szerüen jelentek meg az irások.

Mivel az irás általi vallásterjesztés,sokkal olcsóbb és meggyőzőbb volt,ezért ez lett az alacsony néprétegek vallása.Ezek bálványimádással vádolták az elöbbieket,akik viszont ezeket eretnekséggel.Mind ez az 13oo-as évek körül zajlott,a nagy keresztes háborúk idején,de ami az évszám hamisitás miatt vissza lett datálva az 12oo-as évekre,meg a III.századra.De nem csak az évszámokat hamisitották,hanem az eseményeket,a neveket és mindent ami a valós tényállást jelentette.Atrocitások mindkét részről történtek,de ezek mind keresztényüldözésekként lettek megnevezve,és vissza datálva az ugynevezett ókorba.

CCIXr.:Hadrianus et Antoninus imperatores habentes prelium cum Efratensibus et agariensibus elegerunt virorum pugnatorum numerum novem milia potentium in fortitudine,et industriorum in bello.Ascenderunt ergo simul cum eis adversus hostes ,habebant secum Apollinem et Iovem.Ita ut putaretur per eos possidere victoriam.Appropincantes itaque ut bellum contra inimicos agerent,viderunt illos et ecce erant centum milia.Hoc dum vidissent ambo ipsi imperatores Adrianus et Antonius et formidantes simul cum septem militibus fugerunt.—Hadrianus és Antoninus császárok az Eufratesiekkel és az Agarénokkal(feketékkel) harcolván,kiválasztottak kilenc milio edzett és háborukban jártas harcost.Felvonultak tehát velük együtt az ellenség elé,magukkal vivén Apollinumot és Jovit(ezen istenek képeit),hogy általuk biztositsák a gyözelmet.Amint az ellenség felé közeledtek,és meglátták őket,ime százezren voltak.Meglátván ezeket mindkét császár Adrianus és Antoninus megrettenve hét katonával(máshól hét királyról ir) együtt elszaladtak.

Két hadvezér Akacius és Heliades a helyén maradt.
Acacius ét Heliades :Venite sacrificemus diis. Et cum sacrificassent,ampliori formidine omnis consternati sunt.—Gyertek és áldozzunk az isteneinknek.És amint áldoznak még nagyobb ilyedség érte őket.
Meg jelent nekik egy angyal fiatal fiu képében,aki azt tanácsolta nekik,hogy inkább imádkozzanak Krisztushoz az égi Isten fiához és akkór biztosan győzni fognak.A hadvezérek kikérdezték a sereg vélaményét,és azok helyeselték az angyal tanácsát.Igy győzelmet arattak az ellenségen.

Az elmenekült császárok vitája:
CCIXv:Videntes autem imperatores turbati sunt.Maximinus vero imperator dicit ad Adrianum et Antonium imperatores iniuriam patior a vobis.Exercitus enim meus recesit a me.Adrianus patienter dixit Fer domine imperator,qui enim exercitum meum abstulit.Ipse vos ad emit.Non concidat cor tuum.Ecce do tibi mille aureos,si placitum tibi fuerit.Sin autem do tibi mille novos tyrones.Haec enim audiens Maximinus imperator mitigavit furorem,et iubet presentari decem milia per tribunali.—Látván ezt a császárok dühösek lettek.Maximinus császár pedig igy szolt Adriánushoz és Antoninushoz: gyalázatot szenvedtem miattatok,mivel a seregem elhagyott.Adrianus pedig nyugodtan azt felelte:Császári nagyságos Ur, ki lopta el az én seregemet?Épp maga vásárolta azt meg.Ne törjön össze a szive.Ime adok magának ezer aranyat,ha ez önnek megfelel.Ellenkező esetben adok önnek ezer uj Tyront.Ezt hallván Maximinus, megenyhült a mérge és megparancsolta hogy állitsák a tizezret a törvényszék elé.

Azt kell tudni a tizezerről,hogy ezek voltak azok a katonák és hadvezérek(Akacius és Heliades),akik felvették a keresztény vallást, a császárok távóllétében.A császár parancsára ezeket keresztre feszitik.Ez az a tizezer keresztény akik Hadriánus császár idején mártiromságot szenvedtek.
Máximinus és Adriánus ideje között száz év van.Akkór meg hogy tudtak társalogni?Sehogy.Azonban van egy periodus a történelemben,amikór tényleg egyszerre vonul a Közelkeletre vagy három császár és vagy hét király.ez pedig nem más mint a IV.keresztes hadjárat.

Ebből viszont az derül ki,hogy a Közel-keleten létezett az igazi keresztény hit és nem Rómában.A keresztesek (római csapatok) két féle istennek hódoltak Apollinusnak(ez minden valószinüség szerint görög) és Jovinak(mely nagy valószinüséggel zsidó).Ugyan ebben a kórban indult Rómából hadjárat Európa északi irányában is ugyancsak keresztények ellen,akiket itt már eretnekeknek tituláltak.

https://books.google.ro/books?id=tg5lAAAAcAAJ&pg=PA103&dq=avarorum+regis&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjN8NOvqrDQAhUG2SwKHc59C60Q6AEIKzAC#v=onepage&q=avarorum%20regis&f=false

5.old:Raimundis blasfemie in Deum Moysis:Ludebat quodam die comes in ludo sacrorum cum quodam capellano:et inter ludendum dixit capellano:Deus Moysi quem vos creditis,non poterit vos iuvare in ludo isto,et addidit,nunquam me iuvet Deus ille.—Raimundus istenkáromlása Mozes istene ellen:Egy napon a grof tréfálni kezdett a szentekkel kapcsolatban az egyik káplánnal,és a tréfálkozás közben a káplán ezt mondta:A Mozes Istene akiben ti hisztek nem parancsolhatott ilyen vicces módon,és hozzá adta:nekem soha nem fog parancsolni ez az Isten.
Raimundot III.Ince pápa meghurcolta,mivel ugymond az eretnekek pártjára állt,de mindig kegyelmet kapott.

11.old.:In eadem etiam Ecclesia,in qua ut saepedictum est,dominum suum occiderant cives Biterrenses captionis civitatis,fuerunt usque septem milia de ipsiis Biterrensibus interfecti.—Bitterenses városában 17ooo “eretneket” gyilkoltak meg.

Advertisements