A hunokról

by fabsanyo

Minden jel arra mutat hogy történelemirás csak az ezredfordulóutántól létezik.A magyar krónikákat pedig a 14.-15.századokban irták.Sokakat megtévesztenek az olyan nevek mint Kálti Márk,Kézai Simon, meg Turoczi,azt suggalva hogy magyarok irták a magyar krónikákat.Ezek csak bizonyos “doktorok” irásait másolták, saját bevallásuk szerint is.De kik is voltak a Doktorok? Ezek, akárcsak a fent emlitett krónikások, katolikus papok voltak,de jóvval elkötelezettebbek a Szentszék iránt mint a nemzeti krónikások.A Szentszék álma pedig nem más volt, mint egy nagy Szentbirodalom létrehozása,amelynek a legfőbb akadályai a nemzetállamok és kiváltképpen a nemzeti nyelvek voltak.

Az a meglátásom hogy az egész történelmi paradigmát át kell irni.A történelmi irásokban azt látjuk, hogy néha egynév alá vesznek különböző nemzeteket,máskór ugyanazt a nemzetet többféle névvel nevezik.Ez pedig arra utal, hogy itt nem különböző nemzetekről van szó hanem törzsekről és különböző foglalkozásu népcsopórtokról ,legalábbis ami az ezredforduló körül élt népeket illeti.Mert az ezredforduló elötti legtöbb nép vagy kitalált,vagy nem akkór élt ,hanem jóvval később.

Amikór szkitákról olvasunk,akik a Kárpát-medencében és ettől keletre éltek,ezt nem ugy kellene értelmezni ,hogy ezen a területen csak szkiták éltek.A kárpátmedencei szkiták békés földműves és állattartó népek voltak .Ezek meg tudták termelnei azt a pluszt, ami szükséges volt a szellemi tevékenységet fólytatók ellátásához.Ezért fejlődhetett ki náluk a kultura hamarabb, mint a nomád életmódot folytató népeknél.A kultúra fokát legjobban tükrözi a nyelv kifejező képessége.Amikór hunokról,olvasunk,akkór egy lovas harcias uralkodásra berendezkedett népre gondolunk.A római(bizánci) ugyancsak uralkodásra berendezkedett nép,de ellentétben a hunokkal ezek már hosszu távon terveznek.A rabszolgáikat inkább pénzért vásárolják meg,a háborut is inkább pénzzel(arannyal) tudják megvivni.

Az ezredforduló körül két birodalom vetélkedéséről szól a történetirás,már ami megmaradt.A Bizánci -Keletrómai és a Pannoniai Magyar- hun birodalom.

Kik lehettek a bizánci uralkodók és ezek alattvalói? A bizánci uralkodókat császároknak hivták.A bizánci nép inkább kereskedőkből és katonai stratégákból állt.A birodalom központja a jól védett bizánci vár.A birodalom kiterjedt a termékeny félholdtól egész a Balkánon át Pannonia határáig.A háborúkat és a birodalom rendjét leginkább zsoldosok segitségével végezték.Ha a szükség megkivánta,mindig számithattak jó pénzért segitségre a Pontustól északra élő nomád besenyők részéről.Ezt az oriási vagyonuk miatt megengedhették maguknak,mivel a város elhelyezése kiváltságos hely volt a kereskedésre.A hadi flottájuk sem volt lebecsülendő.A birodalom nagy része csak egy nagy gyarmat volt.Az urak(bizánciak) a legnagyobb kegyetlenséggel hajtották be az adókat.Ha ez nem volt elég,akkór idegen területeken vezetett rabló hadjáratokon szerzett zsákmányokból pótolták.A zsákmány mellett rabszólgákat is fogtak,de ezeket vásárolták is.A rabszolgák egy részét herélték.

Featured image
Featured image

Bizánc                                        Pannonia

Most lássuk a Pannoniai birodalmat.A magyar krónikákban az áll hogy Szent István óta Magyaroprszág(Pannonia plusz Erdély) egy keresztény állam.Érdekes, hogy a krónikákban amig Szent Istvántól kb.Könyves Kálmánig minden királyról hosszú oldalakat irnak,addig épp a Pannon-Bizánci háború időszakában élt királyokról alig két-három mondatot.Ez a jelenség arra utal,mint ahogy több történelemkritikus rámutatott,hogy ezen eseményeket eltólták az időben és más uralkodók neve alatt,más történelmi időbe kerültek.Erről a periodusról olvashatunk Coniate irásaiból,és nagy valószinüséggel Priscos irásaiból de itt már vissza tólva időben az ugynevezett hun korszakba.Azonban az érdekes az, hogy amig a krónikák és a magyar hivatalos történelem alig beszél szkitákról ebben a történelmi időszakban,addig a Coniate irásában, nem magyarokról hanem hunokról és szkitákról ir,akárcsak Priszkosz, mind a mellett, hogy az időtávolság több mint 7oo év.Akiket Coniate hunoknak nevez azok lehetnek a krónikákbeli kunok.Azonban a hunokra ruházott atrocitások valódi elkövetői több mint valószinű, hogy az 1241 évi mongól-tatár hordák.A hunok és a hun birodalom csak ezeknek a fantomképei.A Szent Orsolya emléktábláján nem hunok,hanem tatárok szerepelnek.

Featured image

Bonfininél ezt olvashatjuk:”Vix haec intonuerat ,quum Giula Unnorum praefectus,vexila crucis abominatus,infesto in virgines agmine ex composito irruit ne minorem quidem in mulierculas,ac in viros ferocia sevit.”-Itt az áll hogy Gyula a hunok vezére gyülölvén a kereszt zászlaját rárontott a szűzek seregére,kegyetlenűl legyilkolta őket asszonyokkal,férfiakkal egyben.

Dum Iulius Unnorum praefectus,Giula dictus,ad Coloniam Aggrippinam tanta in virgines feritate grassatur,Atila cum reliqua parte exercitus,quisquid inter Rhenum et Sequanam populorum effunditur…”-Amig Iulius a hunok vezére akit Gyulának hivtak Kölnben végezte a szüzek mészárlását,addig Attila a visszamaradt sereggel a Rajnai és Sequáni népeket gyilkolta.

Bonfini idejében még ugy “tudták”,hogy a hunok és magyarok bejövetele közti idő csak alig száz év.Tehát a hunok vezérét is lehetett Gyulának nevezni.Aztán rájöttek hogy el kell választani a hunokat a magyaroktól,hogy ne követelhessék “Attila Jussát”.Ezért nem szerepel Gyula a későbbi történelmi irásokban.

Ugyanigy megjelenik a Béla név is.Bonfini 47.old.In hoc praelio quadraginta Unnorum milia desiderata,ducesque Bela,Chevez et Ladicha cecidere.-Vagyis a hunok bejövetelekór 4o ooo hun esett el ezek közt Béla,Keve és Ladika.

Priscos irása a hunokról a következő linken található.Ez egy szép történelmi regényhez hasonlit és reneszánsz stilusban iródott valószinüleg nem hamarabb mint a 16.század.

Itt részletesen leirja Chrysaphius eunuch tervét Attila meggyilkolására,és ennek a meghijusulását.Hunok és szkiták lakják a Priscos és társai által meglátogatott pannoniai területeket,akárcsak a Coniate irásaiban hétszáz évvel később.

Featured image

Ugy a Coniate valamint a Priscos irásában találkozunk Sirmium várossal Peoneában.Azonban amig Coniate Peonokról ir tudnillik a Peonok lázadása idézte elé az egyik Pannon-bizanci háborut a 12.században,Priscos nem emlit peonokat.Hogy lehetett Peonea peonok nélkűl?

https://books.google.ro/books?id=qrh1Ti-Uc4AC&pg=PA475&dq=in+expeditione+hunnica&hl=hu&sa=X&ei=S10NVfmjHInvOdCtgBg&ved=0CFsQ6AEwCA#v=onepage&q=in%20expeditione%20hunnica&f=false 523

49o.oldal

Featured image

Edecon vir Scytha,qui maximas res in bello gesserat,venit iterum legatus cum Oreste.Hic genere Romanus Paeoneam regionem ad Savum sitam,incolebat,quae ex foedere inito cum Aetio,Romanorum occidentalium duce,barbaro parebat.-Edecon(szkita),Oreszte(görög)mint Attila küldöttei a bizánci császár udvarában.

Itaque Edecon in palatium admissus ,imperatori litteras Attilae reddidit,in quibus I.de transfugis non redditis querebatur,qui nisi redderentur,et II. Romani a colenda terra abstinerent,quam bello captam suae ditioni adiecerat,ad arma iturum minabatur.Ea vero secundum Istrum a Paeonibus ad Novas usque Traciae in longitudinem extendebatur.Latitudo autem erat quindecim dierum itinere.-Miután Edecont bebocsátották a palotába,át adta Attila levelét,amelyben I.A szökevények kiadatását kéri.II.Kéri hogy a rómaiak tartozkodjanak azoktól a területektől amelyeket a sajátjához csatólt,ellenkező esetben fegyveres fenyegetést helyezett kilátásba.Ez a terület amelyik a Dunán tul Peonián és Novan keresztül egész Trákiáig nyulik.A szélessége 15 napi járás.

III.forum celebrari,ut olim,ad ripam Istri,sed in Naisso,quam urbem,a se captam et dirutam,quinque dierum itinere expedito homini ab Istro distantem,Scytharum et ditionis Romanorum limitem constituebat.-Vásárt ünnepeljenek ugy mint régen az elfoglalt és lerombólt Naiso városban,amely öt napi járásra van a Dunától a Szkita és a Római terület határán.

IV.:Legatos quoque ad se venire iussit,non ex quolibet hominum genere et ordine,sed ex consularibus illustriores,quos mittere libuerit,quorum excipiendorum gratia in Sardicam descenderet.-Követeket küldjön ,de ne akármilyen alacsony származásuakat,hanem a konszulokból,akiknek a fogadására le fog jönni Szardikába.

Featured image

A bizánci császár válasza:Ad haec minime dicere ,Attilam foedera Transgredientem,Romanorum regionem invadere.Et antea quidem ad eum plures ,nunc vero decem et septem transfugas mittere.Nec enim plures apud se esse.-Erre nincs mit mondani,ha Attila megszegi a szövetséget és megtámadja a római területeket.A szökevényekből már többet vissza adott,most csak tizenhetet .Több nincs.

Ore autem Maximinum ex se iusserat Attilae dicere,ne postularet maioris dignitatis viros ad se lagatos transire.-Maximinusnak megparancsolta hogy mondja meg Attilának hogy ne kérjen nagyobb méltóságu embereket követeknek.Qui enim fieri posset,ut in Sardicam,que diruta esset,Attilas cum viro consulari conveniret?-Ugyan kit találhatna Attila Sardicában akivel tárgyalhatna miután lerombólta azt.

Ez a Sardica mint nevezetes város szerepel a Coniate irásában is,de nem az V.hanem a 12.században.

http://books.google.ro/books?id=KrxNRqidSZsC&pg=PA110&lpg=PA110&dq=Nicitae+Acominati+Choniates&source=bl&ots=hyQprcIgRo&sig=M110iaqt0pTfYzUae47ERs42YQE&hl=hu&sa=X&ei=z4ANVPHnCI_haLb1gaAF&ved=0CB4Q6AEwAA#v=onepage&q=Nicitae%20Acominati%20Choniates&f=false

9.old:Sub aestatem Hunni superato Istro,et Branizobam vastarunt,moenibus dirutis faxa Zeugminum transtulerunt:et Sardicam spoliarunt spreto et rupto foedere.Huius controversie occulta et vera causa fuit ,quod Almuzen Stephani Hunnorum principis fratrem ad se profugum Imperator libentissime susceperat.-Nyáron a hunok atjöttek a Dunán és Branizobánt megszállták,eröditményeket rombóltak,átmentek Zeugminumba:és Sardicát fosztogatták,igy rugták fel a szövetséget.Aminek a titkolt és igazi oka az volt hogy Álmost István herceg testvérét a császár az oltalmába fogadta.

A Priscos regényszerü irása első látásra egy ártatlan mesének tűnik ,de akár a Leo pápa találkozásának Attilával , ennek is egy nagyon rafinált mondanivalója van.

A megadott link 5o5.oldalán érdekes történetet találunk.Hat napi járás után Priscus és társai eljutnak Pannonia nyugati felébe ahol nyugat-római elöljárókkal találkoznak,akik ugymond megpuhitani jönnek Attilát(ut Attilam lenirent),hogy szolgáltassa vissza nekik azokat az aranykincseket amelyeket Constantiutól kapott ajándékba.Itt persze akárcsak bármelyik hazugságnál a dolgok komplikáltak.(Csak az igazság szokott egyszerű lenni).Sirmium várának a bevétele után egy bizonyos pap arany vázákat(kelyheket)zálogositott el egy bizonyos Sylvanus kereskedőnél,hogy az igy kapott pénzen megválthassa a Sirmiumból elhurcolt rabokat.A terminus lejárta után ezeket hiába probálta visszaváltani,ugyanis Silvánus ezeket átadta Attilának.

Featured image

Tudjuk hogy hova kerültek a Kárpát-medencében talált arany tárgyak.Még egyszer bebizonyosodik, hogy minden történelmi irás birtok levél is.Miért nincsenek ilyen részletes irások sokkal fontosabb hunkori eseményekről? Egyrészt azért mert meg sem történtek.Fantáziálni meg minek, ha azokból nincs semmi haszon.Ez pedig azt üzeni a magyaroknak,hogy hiába vagytok a hunok leszármazottai,a Kárpát-medencében talált kincsekhez nincs semmi közötök.

53o.old.Theophanes:”Anno primo Marciani Attilas imperatores,et Romae pricipem Valentinianum maxime,bello vexare studuit…Hoc anno (V.marg.i) Attila Aquileiam incendio devastavit.”Ez a Theophanes nagyon megbizható kell legyen, ha Priscos tőle idéz.De mit is értsünk a fenti zavaros mondatból?Marciani császár uralkodásának első évében és nagy Valentinianum róma főembere idejében Attila háború inditásán gondolkozott.Hát ha a hivatalos történelem szerint Valentinianus 425 és 455 között már császár,akkor itt miért nem az?

Hoc anno (V.marg.i) Attila Aquileiam incendio devastavit.“-Ez évben Attila tűzzel felégette Aquileát.

Erről az eseményről Bonfini könyvében olvashatunk ,de gondolom ,hogy ezt Vatikáni dokumentumokból merithette.Abban az időben pápákról akármit nem lehetett irni.

Obstinatius ad haec obstinare oppidani,qui vanam Scythicam fidem et clementiam,aliorum exemplo didicerant….Aquileienses ad unum caesi omnes.Multi praede dulcedine allecti dum per latebras…Prae virorum oculis uxores incastari,caedi ante ora parentum immanissime filii infantis matribus erepti parietibus illidi.Urbem denique non prius reliquit,quam anno salutis quadragentesimo quinquagesimoquarto,humi aequatam serus Scytha prospexit.”-Hiába a várbeliek makacs kitartása Szkita hit és szelidség, megtanulták mások példáját…Az Aquileaiak mind egy szálig elestek.Sok volt a zsákmány.A nőket férjeik szemeláttára erőszakolták meg, a csecsemőket falhoz vágták az anya szemeláttára.Ami a városból maradt 454.évben egyenlő lett a földdel, igy nézett ki a régi Szkitia.

És mindezek tudatában Nagy Leo pápa a helyett hogy kiátkozná Attilát,még ajnározza is.Vajon miért?Erre nem sokára választ kapunk.

Featured image

Leo pápa beszéde Attilához(Bonfini 1oo.old.):

Quando Christianae gentis iniquitas et perfidia usque adeo redundarat,ut sine divino flagello coerceri non posset,potestatem exigendarum ab hominibus poenarum tibi Deus delegavit.Et si veritatem tolerantius audiveris,te irae suae idcirco carnificem effecit,ut debitis homines poenis afficeres et eousque tua saevitia fureres,quoque divinae justitiae factum satis reputaveris.Mysias,Thraciam,Pannonias,Illiricum,Macedoniam et Achajam ferro icendioque vastasti:quia hae populi Romani provinviae non modo Ariana,sed varia quoque heresi contemeratae,perniciosissime laborarunt,huius etiam criminis citerior ulteriorque Gallia rea fuit…..Intra Padum gens pia viget ,caeteraque Italia ab omni labe exempta,in ortodoxa fide consistit,propugnatorem habet optimum,ac coeli terraque Regem omniumque rerum creatorem.Si traiecto Pado ultra contenderis,non cum hominibus,sed Diis immortalibus bellum tibi esse senties.Cave tibi Atila…—Nem annyira emberi,mint isteni akaratból jövünk hozzád az apostoli karral,szolt az(Leo) ,hidd el bünös halandók kegyetlen királyi birája,és mert az isten tiszteletével meg a lelkek megmentésével foglalkozunk,jól tudjuk,hogy mennyei szándék adott téged a népeknek isteni ostoráúl és a nemzetek félelméűl.Megértettük,hogy téged aki a legembertelenebb nemzetből származól,az ur nem lapos ok nélkűl emelt e magas csúcsra .Mert a keresztény nép gonoszsága és istentelensége olyannyira eláradt,hogy a mindenható ostora nélkül nem lehet megfékezni,és az ég reád bizta a hatalmat,hogy az embereken hajtsd a büntetést.És ha türelemmel hallgatod az igazságot,hát azért tett meg haragjának hohérjává,hogy az emberiséget kiérdemelt büntetéssel sujtsad,és kegyetlenségeddel mindaddig tombolj amig meg nem tudod,hogy eleget tettél az isteni igazságnak.A Mysiákat,Trákiát,a Pannoniákat,Illirikumot.Macedoniát,Acháját tüzzel -vassal emésztetted,mert ezek a római tartományok önpusztitó modon nem csak áriánus,hanem mindenféle szentségtelen eretnekséggel gyötörték magukat.Ugyanezen bűnben volt részes az innenső meg a tulsó Gallia is .Az isteni szigor tehát eltaszitotta magátol a halálthozó hitetlenséget és hálátlanságot,neked pedig mindeddig megengedte ,hogy széltében hosszában öldökléssel,gyujtogatással száguldozz.Mi akik a mindenható istent képviseljük a földön,és Péter meg Pál védelmeét és tekintélyét élvezzük,akár Illirikumban ,akár Pannoniában,Macedoniában,vagy Galliában elibéd álltunk volna ,hogy figyelmeztessünk az ég akaratára,ha ugy gondoltuk volna,hogy eleget tettél az isteni igazságszolgáltatásnak.Most még nem mult el az ur haragja,a városból,mint valami kilátóból könnyezve néztük,amint lerohanod a számos római koloniával,ősrégi várossal ékeskedő nemes Adria vidékét.Mégsem álltunk az utadba ,de még csak egy hanggal sem tiltottunk el ettől ,mert ugy éreztük,hogy a szellemek még engesztelhetetlenűl haragszanak….A Pón alul jámbór nép él,Itália többi része mentes minden mocsoktól,és kitart az igaz hitben,mellette áll a leghathatósabb védelmező,ég és föld királya,a mindenség teremtője.Tudd meg, hogy ha a Pón átlépsz és tovább nyomulsz,nem emberekkel,hanem halhatatlan istenekkel lesz háborud.Vigyázz Attila…

Az ajnározás igy megy tovább több oldalon keresztül.

Világosan látszik,hogy a pápa ugy beszél Attilával mint egy szövetségessel,nem mint egy ellenséggel.Amikór ilyen apró részletekbe menő párbeszédeket látunk történelmi irásokban biztosak lehetünk benne,hogy csak utólag kitalált dolgokról van szó.Valószinübb hogy ez az együttmüködése a szentszéknek a barbár hordákkal IX.Gergely idejében történt,de hogy a nyomokat eltüntessék,az eseményt áthelyezték más történelmi sikba jelesül az V. századba.

Attila felelete:Engem nem a pápa beszéde ijesztett meg hanem két öszszakállú ember akik a pápa fölött megjelentek fenyegetően karddal a kezükben.

Ezek után azt mondhatnánk hogy egy szép kis mesével van dolgunk.Pedig ezek nagyon is komoly figyelmeztetések.Az Egyház embere aki Isten képviselőjének tartja magát, sosem riadt vissza a legaljasabb árulástól és vérontástól,amikór ugy látta hogy a hivei elpártoltak tőle.Mindig akadt egy proféta aki megjosólta a büntetést.A büntetést mindig más népek hajtották végre, ugye Isten akaratából és legtöbb esetben épp a próféta árulása révén.

Featured image

1235-ben Juliánus barát ázsiai küldetésen van,ugymond felkeresni az ottmaradt magyarokat.Miután vissza tér,azonnal felkeresi IX Gergely pápát.Ebből látszik, hogy ez nem saját és nem egy nemzeti kezdeményezés volt.Gergelynek sok baja volt nem csak az eretnek népekkel de magával II.Frigyes német császárral is.Utólag kiderült hogy a pápa titkos szövetségben állt a mongol-tatár kánnal, hivatalosan “a török inváziót megelőzendő”.Ekkor a tatárok feldúlták féleurópát.Ezeket az eseményeket vetitették vissza a hunkórszakra.Akkor is mint itt is a nép menekűl a hunok,itt a tatárok elől dél felé az Adriai tenger partja felé.A főemberek akkor is mint most át mennek egy szigetre.Itália akkor is mint most nagyrészt megmenekűl.

Advertisements