Pompei és Herculaneum

by fabsanyo

Featured image

Wikipédia:”79. augusztus 24-én[8] a Vezúv kráterét évezredekig elzáró lávadugó váratlanul, iszonyú erővel dobódott ki Campania derült egére. A tűzhányó kilométernyi magasságba lövellte a kőtörmeléket, és fülsiketítő égzengés kíséretében felrobbant a hegy csúcsa. Az eget elsötétítette a vulkáni hamuból képződött sötét felhő, amely azután három napig gomolygott a katasztrófa színhelye fölött. Pompeiit 7–8 méter vastag hamuréteg fedte be, s a borsószemnyitől a mogyorónagyságig terjedő kövek szüntelenül hulló zápora temette el.[9][10]Ezen a napon rossz ómenként pont Vulcanalia volt, Vulcanus ünnepe. A kitörésről ifjabb Plinius (akinek nagybátyja, idősebb Plinius a misenumi flotta parancsnoka volt a kitörés pillanatában és aki a mentési munkálatok során vesztette életét) részletesen beszámolt Tacitus római történetíróhoz írt levelében, így ez a legjobban dokumentált kitörés az ókorból.[9][10]”

“79-ben, amikor augusztus 24-én ifjabb Plinius anyja közölte vele, hogy a nápolyi öböl túlsó partján lévő Vezúv felett nagy és furcsa felhő tünt fel,az idősebb Plinius tudósi indíttatásból felszereltetett egy gyorsnaszádot, hogy közelebbről vizsgálja meg a jelenséget. Egyik barátja, a Pompeiben lakó Tuscus felesége, Rectina segélykérő levelére azonban “életmentő akciókra” utasítja a hajóhadat.Az esemény után egy gályával járta végig a partvonalat.”

Idősebb Plinius halála ,ifjabb Plinius irásából:

“(Pomponius és az idősebb Plinius) Közösen megbeszélik, hogy a házban maradjanak-e, vagy a szabadban járkáljanak; mert a gyakori és erős földlökésektől meginogtak a házak, és mintha kimozdultak volna helyükből, ide-oda hajladoztak. A szabad ég alatt viszont a tajtékkövek hullásától kellett tartaniuk, bár ezek könnyűek és likacsosak voltak. Így azután, összehasonlítva a veszélyeket, az utóbbit választották; nagybátyám, mert az erősebb érv a gyengébbet, a többiek, mert a nagyobb félelem a kisebbet győzte le bennük. Párnákat tettek a fejükre, és kendőkkel lekötötték; így védekeztek a kőeső ellen. Máshol már felkelt a nap, ott sötétebb és sűrűbb volt az éj, mint bármikor; csak lángcsóvák és különböző fényjelenségek enyhítették. Elhatározták, hogy kimennek a partra, és közelről nézik meg, lecsillapodott-e már valamennyire a tenger; de még mindig viharos és haragos volt. Ő (ti. Idősebb Plinius) egy leterített vitorlára heveredett, s újra meg újra hideg vizet kért és ivott. Mikor azután a lángok és a kéngőz, a lángok hírnöke miatt a többiek futásnak eredtek, ő is felkelt. Két szolgájára támaszkodva felállt, de nyomban összerogyott; gondolom, a sűrű gőz akadályozta a lélegzésben, és elzárta légzőcsövét, amely amúgy is beteg, szűk volt, úgyhogy gyakran fulladozott. Mikor a harmadik napon az után, amelyet ő utoljára látott, visszatért a nappali világosság, megtalálták a testét, épen, sértetlenül, úgy felöltözve, ahogy volt. Külsejéről inkább alvónak, mint halottnak látszott.”‘

Vizsgáljuk meg mennyire hitelesek a fenti irások.A vulkán semmi előjel nélkül robbanásszerűen kitőr.A várost azonnal tűzeső boritja el,hogy a piroklasztikus jelenséget ne is emlitsük.Ugyanezen napon ifjabb Plinius anyja közli idősebb Pliniussal,hogy a vulkán müködésbe jön.Ha öreg Plinius ezt nem látja,ez azt jelenti, hogy nagyon távol van a vulkántól.Akkor tehát közőlni csak futár utján lehetséges.Tudományos indittatásból felszerel egy gyors nasszádot.Ez sem megy csak ugy egy-két óra alatt.Aztán egy segélykérő levelet kap Rectinától.A levél sem érkezhetett az Air-maillel,igy ha száraz földön ,ha tengeren kapta a levelet, ahhoz is kellett egy fél nap.

“Rectina segélykérő levelére azonban “életmentő akciókra” utasítja a hajóhadat.”-Hoppá itt egy egész hajóhadat indit.E szerint a levél érkezésekór még nem indult el.Na de egy egész hajóhadat még is csak fel kell késziteni a mentésre.Egy szó mint száz,a mentési akció nem tudott volna elkezdődni egy 24 orán belűl.Ebben az esetben öreg Plinius és Pomponius már ,nem hogy nem tudott volna “kijőni a házból”, de be sem tudott volna menni.De egy mentési akcióban egy flotta parancsnoknak hol a helye,és hol vannak a beosztott tengerészek és a mentési akciók?A hajóhad pedig ha valóban életeket mentett vólna akkór több beszámoló maradt volna fenn.Az olyan részletes beszálók mint Idősebb “Plinius halála” általába csak rekonstruált mesék.

Nem lehetett szó ott mentési akcióról.Menekült mindenki aki tudott a saját szakállára,persze minimális eséllyel,amint azt a hamúesőtől betemetett tetemek tanusitják.Ha a környéken,ugy értem az itáliai csizma déli felén megmaradtak volna az emberek,tehát nem menekültek volna el,akkór nem ment volna feledésbe Pompei és Herculaneum városa.Tudjuk jól hogy az emberi emlékezet képes megőrizni emlékeket még több ezer éves távlatokból is.Ennek egyik követelménye a folytonosság.Tehát ha pompéj szomszédságában fenn maradt volna a folytonosság,akkór Itáliában nem ment volna feledésbe a két város.Akik a környékről elmenekültek azoknak az emlékezetében még is csak meg kellett maradjon és tovább adódjon ennek a szörnyű katasztrófának az emléke.És valóban meg maradt,de nem Itáliában hanem a közel-Keleten,mint Sodoma és Gomora pusztulása.Ott azonban nem lehet azonositani ezeket ,mivel a környéken nincs vulkánikus tevékenység.Tehát a görögök nem kolóniákat hoztak létre Itáliában,hanem onnat vándoróltak el a Közel-keletre.Idűvel amikór a környék ujra élhetővé vált persze hogy vissza telepedtek,de a többi etnikumhoz képest már kisebbségbe voltak.

Az egykori város maradványaira egy vízvezeték ásásakor bukkantak rá 1595-ben.

Featured image

Wikipédia:”Az első leletekre 1592-ben bukkant rá Domenico Fontana, nápolyi mérnök, aki a Sarno-folyó csatornázási munkálatait vezette. Ekkor kerültek a felszínre az első márványtáblák, érmék, amelyek iránt akkoriban nem volt nagy tudományos érdeklődés.”

Featured image

    farsangi mulatság

A valódi tanuk amelyek nem hazudnak a freskók,falfestmények és rajzok.Ezek pedig azt sugalják hogy Pompéi és Herculaneum a középkórban és nem az ókorban virágzott.Az emberek ruházata,a haj viselet,a lakások berendezése mind középkori.Figyelembe kell venni hogy fürdő városokról van szó.Itt az emberek szabadosabbak.Itt az elit képviselői vannak megjelenitve.Egy rabszólgatartó társadalomról van szó,akik félisteneknek hitték magukat és imádták a testiségüket.A keresztény hit felvétele ehhez a katasztrófához köthető.A menekülés a katasztrofa környékéről egymásra utalta a rabszólgát és a rabszólgatartót,igy elmosódott az az óriási különbség ami a két társadalmi réteg közt feszűlt.Miután megvetették a lábukat a Közel-keleten,elfogadták a keresztény eszméket amelyek épp ekkór voltak itt terjedőben.

Featured image

   vendégség

Érdemes szemügyre venni Sebastian Münster irását,mivel ez az irás még akkór jelent meg amikór Pompéj és Herculaneum a feledés homályában volt.A könyvet 163o-ban adták ki miután jól átfésülték,de ekkór még nem kezdődhetett el a feltárás.

Featured image

  Sebastian Münster

Wikipédia:Sebastian Münster (20 January 1488 – 26 May 1552),[1] was a German cartographer, cosmographer, and a Christian Hebraist scholar. His work, the Cosmographia from 1544, was the earliest German description of the world._S.M. német térképész és héber nyelvtudós.Az 1544-ben kiadott Koszmográfia cimü könyv volt az első német nyelven irt könyv a világról.

A nevéhez köthető az első héber biblia megirása is.Egy kicsit furcsa hogy egy német parasztszármazásu ember szerkeszti meg a héber bibliát akkór amikór a zsidók már elég nagy befolyással birtak a szellemi élet terén.
https://books.google.ro/books?id=6i2WKfS2hVMC&pg=PA561&dq=argento++hunni&hl=hu&sa=X&ei=JPqcVMalCYGdygPXloLwCw&ved=0CGUQ6AEwCQ#v=onepage&q=argento%20%20hunni&f=false

A linken olvasható változat olasz nyelven iródott.A könyv elején ezt olvassuk:

Raccolta a primo da diversi autori per Sebastiano Munstero,et dapoi corretta et repurgata,per gli Censori Ecclesiastici,et qui del Re Catholico nelli paesi bassi ,et per l Inquisitore di Venetia.”-Sebastian Münster által összegyüjtöttek,utánna kijavitottak, kitisztitottak,az Egyház cenzorai ,a katolikus király,és a Velencei inkvizició által.

Igy már láthatjuk hogy mennyire volt pártatlan az a történet irás amit manapság is etetnek velünk.

168.old.-1544-ben a St.Péter templom alapjait ásva rábukkantak egy márvány ládára amelyben egy nő maradványait találták.Az ékszerei közt találtak egy irásost is,melyen olvasni lehetett Michael,Gabriel Rafael és Uriel nevét Görög betükkel.Ez azt jelenti ,hogy a mai Róma területén is görögök éltek.

223.oldal:

Del monte Vezuvio-A Vezuv hegy.

Featured image

Itt a szerző elöbb azt irja hogy Titus császár idejében volt egy nagy kitörés amit Marcial megénekelt a 4. könyvében.Azután meg Pliniust emliti(sem öreg,sem fiatal)aki közelről akarta látni a tüzhányó müködésit,de tul közel menve megfulladt.Ez ugymond Traján császár idejében történt.Aztán megint kitörést emlit Tito Vespasiano és Flavio Domitiano idejében.

Ime a császárok ebből az időből:Vespasianus(69-79),Titus(79-81),Domitianus(81-96),Nerva(96-98),Traianus(98-117).
Vespasianus-Titus Favius Cesar Agustus 69-79
Titus-Titus Flavius Caesar Vespasianus Caesar Augustus 79-81
Domitianus-Titus Flavius Caesar Augustus 81-96.
Nerva-Marcus Coccievus Nerva Augustus 96-98
Traianus-Caesar Marcus Ulpius Nerva Traianus Augustus 98-117

Ha a kitörés 79-ben történt,akkór leginkább Vespasianus és Titus császárok idejéhez köthető,de semmi esetre Trajánhoz.

A Vezuv egy másik kitöréséről tesz emlitést IV.Constantin császár idejéből.Ez már egy bizánci császár aki álitolag a VII.században uralkodott.Tudni való, a hogy a könyv bevezetőjében is áll, hogy Münster régi irásokból állitotta össze a könyvét.Tehát ha naivságokat találunk a könyvben az nem az ő tudatlanságára vall.A meglepő az, hogy a könyvben nyiltan olyan tudományos állitásokat ir le amiért másokat eretnekséggel vádoltak meg.

A Monte Cassinói Apátság krónikái két későbbi kitörést is megemlítenek még: 1068-ból illetve 1078-ból.[4]
A kitörés erős robbanással indult 1631. december 15-e éjszakáján és paroxizmusa két napig tartott.[4][6]

A legerőteljesebb kitöréseket amilyen elnyelte Pompéjt és Herculaneumot Pliniusi kitöréseknek nevezik .Ilyen csak ezerévenként egyszer szokott előfordulni.Én azért fenntartással fogadom azt az állitást hogy ez a Pliniusi kitörés 79-ben történt.Láthatjuk hogy 1o78 körül is volt kitörés,az 1631-ik kitörés is pont 2 napig tartott akár a Pliniusi.Lehetséges hogy a pliniusi mesét csak az ezredforduló után találták ki,miután felfedezték Pompéjt.Ha megnézünk egy arcképet a pompei fraskókon inkább reneszanszkorinak tűnnek.

Featured image

Saját feltételezésem az,hogy a 79-es kitörés valójában 1o78-ban történt.Amikor a Krisztus születési dátumát 1ooo évvel vissza datálták,akkor tették át a kitörési dátumot 79-re.

Advertisements