Gondolatok az anyanyelvről

by fabsanyo

Végre szakavatott nyelvészek is kezdik felismerni a magyar nyelv előnyeit .Örömmel olvastam Végvári József,cikkét ahol igy ir:
“Hangtani síkon a legsajátosabb dolog az, hogy a fogalmak szellemi tartalma elsősorban mássalhangzók révén fejezódik ki és adódik át, vagyis szavainknak van egy igen szilárd és tartós mássalhangzó váza (amit más szempontból hívhatunk a nyelv szellemi szintjének is)”
Ez valóban igy van.Észre vehetjük az analógiát a nyelvi kommunikáció és a rádiózási kommunikáció között.A táviratozásnál létezik egy alap hang, amit Morzé jelekkel modulálnak.A kommunikáció értelmét nem az alaphang adja, hanem a moduláció. Az alaphang olyan mint egy magánhangzó.Az értelmet,amit Végvári József szellemi szintnek nevez a mással hangzók adják.Egy kis gyerek mielött megtanul beszélni, csak magánhangzó hallatásával kommunikál a környezetével.Ez a szintü kommunikáció csak érzések és érzelmek átadására elegendő.Az állatok többsége is magánhangzókkal kommunikál.Gondoljunk a macskákra vagy a farkasokra.Ahogy a gyerek fejlődése az anyaméhban átmegy az állati fejlődés minden fokán ,ugy a beszéd fejlődése is át kellene menjen a kommunikáció fejlődés minden fokán. Elöbb csak egy pár mássalhangzóval modulál mint m-m,t-t,stb.Aztán, ahogy fejlődik az értelme mind több mássalhangzót használ.
A mássalhangzók közt van kettő, az m és az n amelyek kiejtése érzelem töltetü, akár csak a magánhangzóké.Ez azért van, mert ezeket hosszabb ideig lehet hallatni, akár a magánhangzókat.Nem csoda hogy az anya szóban szinte minden nyelvben megtaláljuk ezen mássalhangzókat.A keleti népeknél az “om” szó hosszas kiejtése szent szónak számit,és ugy tartják hogy gyogyitó hatása van.Tudósok azt is megállapitották hogy minden magánhangzó folyamatos kiejtése, a test bizonyos belső szerveire jótékony hatással van.Ez nem csoda mert amint láttuk az érzelmek magánhangzókon keresztül jutnak kifejezésre,és itt is érvényes a hatás és kölcsön hatás elve,tehát a hangok,kivált a zenei hangok érzelmeket váltnak ki,az érzelmek pedig,amint tudjuk nagy hatással vannak az egészségi állapotunkra.
Az emberré válás kezdetén, a szavak rövid egyszótaguak voltak.Ezeket ma szógyököknek nevezzük.A magyar nyelv talán a legtöbbet megörzött ezekből az ősi szógyökökből.Kezdetben ezek lehetővé tettek egy egyszerü verbális kommunikációt,ami lehet a mai beszélni tanuló kisgyerekek beszédére hasonlitott.Aztán idővel a beszéd pontositásához feltalálták a ragokat.Ez volt a természetes nyelvfejlődés.Ezt kellene kövesse a gyerek nyelvi fejlödése is.Az indo-europai nyelvek esetében azonban kevés a szógyök.Ha vannak is egyszótagu szavak,a számuk annyira csekély hogy a gyereknek nem elegendő egy primitiv kommunikációhoz.Ezért kénytelen már egész kiskorában, hosszu, számára nehezen elsajátitható szavakat megtanulni.De a legrosszabb,hogy mivel a szavak önkényesen lettek a fogalmakhoz társitva,hiányzik belölük a képzeletgeneráló képesség,a szóbokrok hiánya miatt.Ez nem más mint a gyerek agyának a megerőszakolása.Egyszerü példával élve olyan, mint ha két-három éves gyereket disznó sülttel és szeszes itallal táplálnánk.Idösebb korban aztán a gyerek agyának ilyen fajta megerőszakolása agresziv hajlamot eredményez.Sokkal nagyobb károsodásnak vannak kitéve azok a gyerekek akiknek felmenői magyarul beszéltek,de ök indo-europai anyanyelvüekké lettek.
A kép szavunkból egy sór más fogalmat jelölő szót tudunk előállitani mint:képzelet,képes,képesités,kiképzés,képletes,képlékeny,és még sok mást.Mi emberek képekben gondolkodunk.Ha egy nyelvben hiányoznak a szóbokrok,a szavaknak nincs elég képgeneráló ereje.A képzelő erő eredményezi a kreativitást,ennek a hiánya félszeggé,kiszolgáltatottá tesz.Ha magyarul ki mondom hogy ég,akkor nem csak a kék ég villan át az agyamon,hanem a kék égen megjelenő tüző nap is ami éget.A föld szóról, amit abban az időben amikor ez a szó német vidékre csángált, még feld-nek ejtették,amely szó a felülethez,felszinhez kapcsolódik.Tap,tappint,tapogat,tapad,taplo,tapsól,tappintat,stb,mind rokon szavak és megannyi képet,érzetet gerjesztennek az agyban.Ezekhez hasonló számtalan van a magyar nyelvben,de nem csak kép hanem egy sór hang gerjesztő szó is van.
Az indo-europai nyelvek nem természetes uton alakultak ki.Valamikór a ragozó nyelvekből csángáltak el a ragok elhagyásával.Igy ragok nélkül már nagyon elsikkadt a kommunikációs képességük.Ezért volt szükség müvi beavatkozásokra.Igy azt is mondhatnánk hogy mesterséges nyelvek.Persze a müvi beavatkozásnak meg volt az eredménye.Szép elegáns tetszetős társalgási eszközökké váltak.Mint kommunikációs eszközök megteszik a magukét,de merem állitani hogy egy gyerek gondolkodási képességének fejlődéséhez egyik sem ér fel a magyar nyelvvel.Mivel a magyar nyelv az egyetlen még létező ragozó nyelv,és ugy tünik hogy az indo-europai nyelvek mind a ragozó nyelvekből váltak ki,ezért nem ártana a magyar nyelvet a világörökség részévé nyilvánitani.A felnőttek csak társalogjanak a mesterségesen kifinomult europai nyelveken,de a gyerekeknek engedtessék meg hogy normálisan fejlődjen a gondolkodásuk.

Advertisements